Vadászat
Kiváló vadállományunk Európa minden részéről vonzza a vendégvadászokat
Jelentős összeggel járulnak hozzá a világszínvonalú magyar vadgazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez a külföldről érkezett vendégvadászok. A földművelésügyi tárca adatai szerint az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint folyt be a bérvadásztatásból, s akkor még nem beszéltünk a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételekről. Mindemellett a hazai vadhús leglelkesebb felvevőpiacai is változatlanul külföldön vannak.
Lapunk hasábjain számtalanszor körbejártuk már a vadászat különböző aspektusait: írtunk róla mint a felelős környezetgazdálkodás egyik formájáról és mint a múlt hagyományaiból táplálkozó, természethez kötött életformáról. Kétségtelen azonban, hogy van üzleti oldala is, amely egyébként nem válik el élesen az előbbiektől, viszont kevesebb szó esik róla, és a laikusok gyakran „pénzért árult öldöklésként” fogják fel.
A valóság természetesen nagyon távol esik ettől a tévképzettől, hiszen a bérvadászok sem lődözhetnek vaktában – az egyes területek vadeltartó képességének, az állomány fenntarthatóságának figyelembevételével megállapított hatósági kvóták alól nincs kibúvó. A fizető vendégek pedig nemcsak a vadászatra jogosultak, hanem az egész ország vagyonát gyarapítják, és messzire viszik hazánk hírét, amivel jelentős szerepet vállalnak a magyarokról kialakult kép formálásában.
A Földművelésügyi Minisztériumtól tudjuk, hogy az utóbbi időben meglehetősen stabil a külföldi vendégvadászok száma. Évről évre nagyjából huszonötezren érkeznek, tehát körülbelül esztergomnyi embert vonz a magyar táj szépsége és a hazai vad minősége. A tárca kimutatásai szerint – ahogy arra fentebb utaltunk – a hazánkba érkező vendégvadászok közvetlen árbevételeket generálnak a vadgazdálkodási ágazatnak. Idesorolható a bérvadásztatás díja, amely az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint volt.
Ennél azonban jóval többet költenek a külföldiek, hiszen a vad listaára mellett a szállásért, a különböző szolgáltatásokért, étkezésért egyaránt fizetnek. A minisztérium arra is rámutatott, hogy a bevételeket tovább növeli, ha a fizető vendég többedmagával érkezik hazánkba. És ez mostanában szokássá vált. A jogosultaktól érkező visszajelzések alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi vadászok a családjukat is magukkal hozzák, s amíg ők az erdőt járják, az asszony és a gyerekek a környező települések felfedezésére indulnak. Ott megtekintik a helyi nevezetességeket, a kézművesvásárokat, a piacokat, és minden elköltött forinttal kicsit hozzájárulnak a vidék fejlődéséhez.
A külföldről érkező vadászok tehát kifejezetten jótékonyan hatnak a turizmus-vendéglátás ágazatra. A szaktárca szerint a luxusturizmus tekintetében a fajlagosan legtöbb befolyó bevételt a vadászattal összefüggésbe hozható szolgáltatások hozták. Itt érdemes megjegyezni, hogy a télen Magyarországra járó vadászvendégek és a nyáron turistaként érkező pihenni vágyók között jelentősebb személyi átfedés nincsen, azaz a vadászok ritkán térnek vissza csak azért, hogy a Balaton partján süttessék a hasukat, ennek ellenére kétségtelenül szerepük van abban, hogy hazánk mint potenciális úti cél felkerüljön nem vadászó honfitársaik térképére.
A vadásztársaságok között természetesen nagy a verseny a vendégekért, ami meglátszik a szolgáltatásaik színvonalán. Talán ennek is köszönhető, hogy sok olyan külföldi puskaforgató van, aki több évtizede évről évre visszatér, s az otthon elmesélt pozitív élményei másokat is arra ösztönöznek, hogy Magyarországra látogassanak.
A külföldi vadászvendégek derékhada hagyományosan a német nyelvterületről érkezik, de szép számmal jönnek látogatók a skandináv és a mediterrán országokból. Németországon, Ausztrián és Svájcon kívül tehát vannak svéd, norvég, dán, illetve olasz, spanyol, portugál vendégek, valamint egyre többen érkeznek a Balkánról: Horvátországból, Bulgáriából, Görög- és Törökországból, és néha Máltáról, Ciprusról is.
A Földművelésügyi Minisztériumnál elmondták, különbség tapasztalható vadászati szokások és igények tekintetében az eltérő területről, kultúrkörből érkezők között. A német ajkúaknak a magyar kínálat teljes vertikuma vonzó. A skandináv területről jövő vendégek inkább egy-egy, hazájukban nehezebben hozzáférhető, jó trófeás vad miatt jönnek. A mediterrán vendégek a nagyterítékű apróvadvadászatra vevők. Kiemelendő még az orosz és ukrán, valamint az arab vendégkör, amelynek tagjai a bérvadásztatás szempontjából kifejezetten hálásak. Az orosz és ukrán vadászok tulajdonképpen minden lehetőségre nyitottak, legyen szó társas apróvad- vagy egyéni nagyvadvadászatról.
nak.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV







You must be logged in to post a comment Login