Mezőgazdaság
Hatalmas lehetőség az agrárium előtt
Júniusban öt újabb pályázati felhívást hirdet meg az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében, részben a precíziós gazdálkodásra történő átállás ösztönzésére – hangzott el az OTP Agrár sajtóreggelijén.
Júniusban öt újabb pályázati felhívást hirdet meg az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében, részben a precíziós gazdálkodásra történő átállás ösztönzésére – hangzott el az OTP Agrár sajtóreggelijén. A program pályázataival a következő években lehívható több ezer milliárd forint óriási fejlesztési hullámot indíthat az agráriumban. Az OTP Agrár a pályázati sajátosságokhoz igazította és felgyorsította hitelezési folyamatát, hogy rugalmas és átfogó megoldásokkal segíthesse a beruházások megvalósítását.
A Vidékfejlesztési Program keretében a következő hét, plusz két éves időszakban összesen 4265 milliárd forint uniós és állami támogatás hívható le az agrárium és a vidék fejlesztésére. Ebből az összegből már 2021-ben és ’22-ben 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is 200 milliárd forinttal több, mint amennyi az előző hét éves időszak egészében rendelkezésre állt. Néhány pályázat már meg is jelent, így például ültetvénytelepítésre és gyógynövénytermesztésre 15 milliárd forintos keretig, állattartó telepek megújítására pedig 30 milliárd forintos keretig pályázhatnak az érintettek.
„A májusban megjelent négy felhívás után júniusban még öt új beruházási pályázati felhívást hirdetünk meg, amelyek a precíziós gazdálkodásra történő átállástól az élelmiszeripar fejlesztéséig több kiemelt területet fognak át. Ezek célzott lehetőségeket teremtenek egy XXI. századi technológiai környezet elérésére a kis őstermelőktől egészen a nagyobb élelmiszeripari cégekig. Az eddigi tapasztalatok alapján a meghirdetett keretösszegeknél nagyobb érdeklődésre számítunk, de készülünk ennek kezelésére. Több pályázatnál egyszerűsített kérelembenyújtás és elbírálás segíti a folyamatokat” – mutatott rá Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a magyar agrárium óriási lehetőség előtt áll. „A Vidékfejlesztési Program keretében az ágazatba érkező több ezer milliárd forint egészen új távlatokat nyithat a gazdáknak. Ha sikerül előremutató, a gazdaságok hatékonyságát növelő beruházásokra fordítani ezt a forrást, azzal nem csak egy-egy vállalkozás, hanem a teljes magyar agrárium versenyképessége is növelhető a régióban” – tette hozzá a vezérigazgató helyettes.
Az OTP Agrár a Vidékfejlesztési Program sajátosságaihoz igazította és felgyorsította hitelezési folyamatát, hogy minél gördülékenyebb megoldásokkal egészíthesse ki a beruházások finanszírozását. „Egészen a pályázati szakasztól a fejlesztések megvalósításig átfogó és rugalmas pénzügyi hátteret kínálunk partnereinknek a New Corridor elnevezésű hitelezési eljárás keretében. Ebben az ügyfélbarát csomagban például a támogatás mellé hitelt is igénylő vállalkozók már röviddel a pályázat benyújtását követően megtudhatják hitelbírálatuk eredményét” – fogalmazott Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program finanszírozásában, az elvárt banki fedezettség biztosításában kiemelkedő az AVHGA szerepe. „Az elmúlt években a támogatást nyert vállalkozások 38%-át segítette agrárgarancia. A koronavírus azonban rávilágított arra, hogy az agrárium finanszírozásának jelentősége a korábbiakhoz képest is növekszik. A kezességi díj jelentős részét az Agrárminisztérium a gazdálkodóktól átvállalja, ezért az alapítvány minden mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházás megvalósítását két évig díjmentesen biztosítja” – húzta alá az ügyvezető igazgató.
Bár tavaly nehéz éve volt az agráriumnak az szélsőséges időjárás, valamint a járvány hatásai miatt, mégis nőtt némileg az agrárium hitelállománya. A Vidékfejlesztési Program által nyitott lehetőségek azonban új lendületet adhatnak a következő években a fejlesztéseknek, így a hitel-kihelyezésnek is.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.