Vadászat
A vadászok mindent megtesznek a vadállomány csökkentése érdekében
FELVIDÉK | A vadászok az elmúlt vadgazdálkodási év alatt hetvenötezer vaddisznót ejtettek el. Az idei vadgazdálkodási év négy hónapja alatt tizennyolcezer vaddisznót sikerült elejteni. Június hónapban az elejtés mértéke napi szinten meghaladta a 180 darab vaddisznót és valószínű, hogy az idei évben elérik a százezres határt.

A nehéz körülmények ellenére a vadászoknak sikerült – ami az elejtett vaddisznók számát illeti – történelmi rekordokat dönteni. Az előző években az elejtés mértéke 30–40 ezer körül mozgott, de amióta Szlovákiát közvetlenül fenyegeti az afrikai sertéspestis, az elejtések számát megkétszereztük! Viszont a médiából csupán azt hallhatjuk, hogy keveset, vagy nem elegendőt vadászunk. Sok vadásztársaság évente többször is növeli az elejtési tervet, a járási hivatalok erdészeti és földügyi osztályai a jogszabályok adta lehetőségeknek köszönhetően automatikusan növelik ezeket az elejtési terveket
– mutat rá portálunkhoz eljuttatott közleményében a Szlovák Vadászkamara (SPK).
A vadásztársaságok a legveszélyesebb, a magyar határ mellett húzódó ütközőzónában, valamint a fertőzött területeken hűtőberendezésekkel lettek felszerelve az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS SR), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (MPRV SR) köszönhetően, a Szlovák Vadászkamara fertőtlenítőszereket biztosított be a vadásztársaságok számára. A vadászok pénzügyi hozzájárulást kapnak minden elejtett és elhullott vaddisznóból való mintavétel után. A vadásztársaságok számára nyújtott segítség további lehetőségeiről jelenleg is folynak a tárgyalások.
Annak érdekében, hogy a vadászok még több vaddisznót illetve egyéb csülkös vadat tudjanak elejteni – ezzel megelőzve a károkat – jelentős változtatásokat lenne szükséges végrehajtani környezetünkben, nem csupán a jelenlegi aratás idején, hanem figyelembe kellene venni a következő évre tervezett vetésforgót is.
Ahhoz, hogy a vadászatot hatékonyabban lehessen végrehajtani, az alábbiak szükségesek:
-
a magas szárú mezőgazdasági terményekben (cirok, kukorica, napraforgó, repce) legalább száz méterenként nyiladékokat készíteni úgy, hogy a vadállomány biztonságosan vadászhatóvá váljon, ezáltal ezeken a parcellákon ne érezze magát biztonságban;
-
vadkárra érzékeny növényeket ne vessenek a gazdák erdőszélre, közvetlenül az út mellé, mivel így ellenőrizhetetlenné válik a vadállomány mozgása és rendes látási viszonyok közötti biztonságos vadászata;
-
csökkenteni a parcellanagyságokat, nagy kiterjedésű monokultúrák csökkentése;
-
betartani az aratás és a kaszálás helyes agrotechnikai időpontját;
-
a lakosság szabad mozgásának korlátozása a vírus terjedésének csökkentése, illetve a vadászat megkönnyítése érdekében a legveszélyeztetettebb területeken;
-
a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyeletek (RVPS) rendelkezései alapján betiltani az erdők látogatását a szlovák–magyar zöldhatár környékén;
-
engedélyezni a szórók létesítését a harmadfokú természetvédelmi területeken a vaddisznó vadászatának érdekében, nem csupán az afrikai sertéspestis vonatkozásában, hanem a vaddisznó – mint siketfajd, nyírfajd, császármadár, valamint egyéb védett állatok ragadozója – állományának gyérítése érdekében;
-
lehetővé tenni a szórók létesítését sűrűbb mértékben, mint egy szóró / háromszáz hektár, hogy több helyen lehessen vadászni egy vadászterületen belül;
-
a rendkívüli helyzetekre való felkészülés érdekében szükséges volna a jogszabályok módosítása, elsősorban a vadászat, fegyvertartás és a környezetvédelem területén.
A vadászoknak kötelességük vadászni és a vadat terítékre hozni, kötelességük a vadból való mintavétel, kötelesek az elejtett vaddal, annak belsőségeivel, bőrével és később a vadhússal a jogszabályokat betartva eljárni, kötelesek az elhullott állatokat aktívan keresni, ezekből is kötelezően mintát kell venniük, és kötelező a közvetlen környezetük fertőtlenítése.
A vadászat, amely sokak számára hobbi, rengeteg jogi kötelezettséggel jár, és pont a vadászok azok, akik jelenleg kulcsfontosságú szerepet játszanak az afrikai sertéspestis elleni harcban. A vaddisznó vadászatához való felelős hozzáállással és az elejtett vad felelős kezelésével jelentősen lassítják az afrikai sertéspestis terjedését. Ezért tartjuk igazságtalannak ebben a nehéz helyzetben a lakosságnak a vadászokkal szembeni már-már gyűlölködő magatartását
– írja Alojz Kaššák, a Szlovák Vadászkamara szóvivője.
Mivel az európai illetve szlovákiai vadhúspiac jelentősen túl van telítve az egész Európából származó vadhússal, a Szlovák Vadászkamara már tavasszal kezdeményezte az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletnél a jogszabályok megváltoztatását, a vadhús kis mennyiségben – egészben való, feldolgozás nélküli – eladásának megkönnyítését.
Azért, hogy a helyzetet a vadászok számára megkönnyítsék, a Szlovák Vadászkamara egy webes applikációt készített a vadhúseladás megkönnyítésére, hogy bárki megvásárolhassa a természetből kinyerhető legjobb minőségű húsfélét. Az applikációról pár napon belül külön sajtótájékoztatón fogják tájékoztatni a lakosságot.
ma7.sk
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






