Vadászat
Fekete István emlékét őrzi évtizedek óta
Somogy Polgáraiért díjjal ismerték el Bodó Imre nyugdíjas agrármérnök, helytörténész tevékenységét. Bár a koronavírus-járvány miatt átmenetileg bezárt a göllei emlékház és a dombóvári Fekete István Múzeum is, a hatvanhét éves kutató töretlen szorgalommal dolgozik, s már a Vadászati Világkiállításra készül.
– Meglepődtem, s nagyon örültem a díjnak – mondta Bodó Imre, aki évtizedek óta ápolja Fekete István emlékét és kutatja Gölle történetét. – Ádándtól Zselickislakig, Balatonfenyves-Imremajortól Balatonkilitiig sok helyen tartottam előadást, legutóbb tavaly szeptemberben a kaposvári Takáts Gyula Emlékházban jártam. Bár a járvány miatt nem lehet rendezvényt szervezni, remélem, mihamarabb folytathatom majd az előadásokat. Igyekszem széles körben megmutatni a szellemi örökséget, amit Fekete István ránk hagyott.
Akárcsak a neves író, Bodó Imre is Göllében született. Már tízévesen tudta, hogy kik voltak az alkotó gyermekkori barátai, feljegyzéseket készített, beszélt velük. Kiskamaszként régész-történész pályáról álmodott, ám szülei mezőgazdasági területre irányították. Keszthelyen mezőgazdasági technikumot végzett, 1976-ban fejezte be a főiskolát, s levelező tagozaton 1983-ban szerezte meg az egyetemi diplomát. Azt mondta: a helytörténet, a honismeret mindig a szíve csücske volt. Munka mellett folytatta a kutatásokat, tizennyolc évig levelezett Fekete István özvegyével, eközben írt és emlékkönyvet is szerkesztett. Kezdeményezésére 1987-ben nyílt meg a göllei Fekete István Emlékház, s elégedetten nyugtázta: a közösség és a település akkori vezetői is támogatták az elképzelést.
– Az író szülőházában négy termet rendeztünk be – jegyezte meg Bodó Imre. – Kéziratok, vadászpuska, bútorok, régi TV-készülék és cigarettatárca: a látogatók az alkotó egykori személyes használati tárgyait is megtekinthetik, ízelítőt kapnak szokásairól, mindennapjairól. Fekete István hajnali fél ötkor kelt, s általában este tízig dolgozott. Később megtudtam, az író édesapja, Fekete Árpád 1863-ban Dombóváron született. Én Gölléből negyvenkét éve költöztem át a tolnai városba, ahol akkoriban nem volt múzeum. Így jött az ötlet, s 1995-ben avattuk fel a dombóvári Fekete István Múzeumot. Az elmúlt negyed században közel 57 ezer látogatót fogadtunk.
Bodó Imre azt vallja: a kutatás átszövi az életét. A kitüntetett töretlen lendülettel dolgozik, jelenleg a göllei helyszínek népi elnevezéseit gyűjti csokorba. Patakok, nádasok, településrészek és dűlők eredetét vizsgálja, rendszerezi. Elkezdte a Fekete István Kulturális Egyesület évkönyvének összeállítását, ami májusban jelenik majd meg. Bőven ad munkát a dombóvári múzeum is, ahol a Vadászati Világkiállításra készülnek, s immár a negyedik termet alakítják ki. Elmondta: ma is gyakran vesz a kézbe egy-egy Fekete-művet. Megnyugtatja, a régóta ismert történetektől friss erőre kap.
Tüskevár az egyik fő kedvence a helytörténésznek
– Az utolsó munkahelyemen huszonöt évig dolgoztam növényvédelmi felügyelőként, s 2016-ban mentem nyugdíjba – mondta a kitüntetett helytörténész, aki feleségével két gyermeket nevelt fel. – A kertészkedésen kívül szőlőtermesztéssel is foglalkozom, s örömmel borászkodom. A zweigelt és merlot mellett zöld veltelinim is van, s tavasszal újra folytatódik a munka.
Akárcsak az író szellemi örökségének ápolásával kapcsolatos szakmai tevékenység is. Bodó Imre azt mondta: még 2015-ben javasolta, hogy Fekete István életműve legyen hungarikum. A somogyi, illetve a Tolna megyei értéktárbizottság annak idején elfogadta a javaslatot, amit továbbküldtek a Magyar Hungarikum Bizottsághoz. A helytörténész abban bízik, hogy Budapesten hamarosan kedvező döntést hoznak. Azt mondta: az országban tizenhét emlékhelyen ápolják az író emlékét, aki negyvenhét könyvet írt, s generációk nőttek fel ezeken.
Bodó Imre gyermekként először A koppányi aga testamentumát olvasta, s szívéhez különösen közel áll a Ballagó idő és a Tüskevár is.
sonline.hu
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31