Keressen minket

Vadászat

Kukoricát és lédús táplálékot is kapnak a vadak télen

Közzétéve:

Feltöltő:

Fontos, hogy a vadállomány télen is megőrizze a kondícióját, ezért a vadásztársaságok ilyenkor fokozottan etetik az állatokat. Kukoricát és lédús takarmányt kapnak a vadak, de az ásványi anyag pótlására is odafigyelnek. A pandémia megviselte a vadásztársaságokat, ugyanis elmaradtak a külföldi vendégek. Emellett egyre több helyen kell megküzdeni az aranysakálok okozta károkkal is.

Javában zajlik a vadetetés Zala megyében, így Keszthely környékén is. A vadásztársaságok a téli hónapokban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő táplálékkal lássák el az állatokat. Kukoricát és lédús takarmányt is kihelyeznek a szóróra, így ugyanis a szarvasok, őzek, vaddisznók és más kisebb állatok is különösebb erőfeszítés nélkül juthatnak táplálékhoz. Fontos ez ebben az időszakban, hiszen így meg lehet őrizni az állomány kondícióját, amely elengedhetetlen az elléshez és az agancsok megfelelő növekedéséhez is.

„Nálunk, a vadásztársaságban egyértelműen az a célunk, hogy a vadat minél jobb kondícióban tartsuk. Télen, mikor egyébként nincsen megfelelő takarmány, akkor kipótoljuk kukoricával, lédússal, szénával. A kukoricát azért használjuk jobban, mert abban több energia van, télen ugye az a lényeg, hogy jobb kondícióban, jobb energiával legyenek. A másik dolog a téli vadetetésnél, az az, hogy most következik a vaddisznóknál a malacozás időszaka. Tehát azt szeretnénk, hogy a vaddisznók is minél jobb kondícióba kerüljenek az ellési időszakban.” – tájékoztatott Varja Jenő, a Gazdász Vadásztársaság elnöke.

A Gazdász Vadásztársaság egy lápos, síkvidéki területen gazdálkodik mintegy 4600 hektáron. A szervezet 26 évvel ezelőtt, a Georgikon égisze alatt kezdte meg a működését, így abban az időben az egyetem hallgatói és munkatársai alkották a tagságot. A területen számos nagyvad él, így például a gímszarvas, az őz és a vaddisznó, de fácánnal és fogollyal is lehet találkozni. A járványhelyzet megviselte a társaságot, hiszen a különböző korlátozások miatt elmaradtak a külföldi vadászok. Ettől függetlenül azonban a vadállomány ritkítása és a vadbalesetek elkerülése érdekében számos nagyvad került puskavégre

„Maradt a gímszarvas vadászatunk , amibe évente 20–22 bikát, 50 darab tarvadat lövünk. Disznóból az ASP, az afrikai sertéspestis miatt megemelték a kilövési kvótánkat. Most ebben a szezonban – a vadászati szezon március 1-től február utolsó napjáig tart – ebben az időszakban mi már 118 darab vaddisznót lőttünk ki. Igyekszünk, amennyire a terv előírja. Ehhez tartozik az, hogy még nekünk vérmintát is le kell adnunk ebből a vaddisznóból. Úgy vagyunk, hogy a mintákat, az erre az évre kiróttakat mindet teljesítettük, most még az utolsó vadászatok mennek február utolsó napjaiban.” – tette hozzá a szakember.

A vadásztársaságnak jelentős problémát okoz az utóbbi időszakban nagyon elszaporodott aranysakál is. Mivel természetes ellensége nincs, így csak kilövéssel lehet gyéríteni az állományt. Az aranysakál megtámadja a szarvasokat és az őzeket is, és mivel falkában, egymással folyamatosan kommunikálva vadásznak, könnyen zsákmányul ejtik a fiatal gidákat. Kifejezetten kedvelik a füves, nádas területeket és jelentős károkat okoznak a vadállományban.

tvkeszthely.hu

Vadászat

VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben

A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.

A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE

A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.

Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.

Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.

A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.

Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.

Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH

A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke

A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.

Dr. Semjén Zsolt is  lemondásról bővebben itt  adtunk hírt.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom