Természetvédelem
Rózsás pelikánt láttak Körösnagyharsányban
Békés vármegyében, közel a magyar-román határhoz, egy pici faluban, Körösnagyharsányban, Rácz Szabolcs egy rózsás gödényt figyelt meg 2024. február 28-án. A gépészként dolgozó mezőgazdasági szakember a tavaszi magágyat készítette elő a Rektor nevű területrészen.
Fotó: Rácz Szabolcs – Agro Jager News
A rózsás gödénnyel körülbelül délután öt órakor találkozott, amit körülbelül 15 fehér gólya vett körül. A rózsás gödény, amit más néven rózsás pelikánnak hívnak, a gólyáktól elkülönülten pihent a frissen megmozgatott mezőgazdasági tábla közepén. Míg a gólyák férgekre, gilisztákra, rágcsálókra vadásztak, a pelikán csak sétálgatott. Vélhetően a tavaszi vonulás miatt pihentek meg a madarak a Sebes-Körös folyó mentén, ahol a közelben gazdag halállományú halastavak és vízben gazdag kisebb csatornák is megtalálhatók.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Rácz Szabolcs elmondta lapunknak, hogy a rózsás gödény egyáltalán nem félt a traktortól. A madár jó egészségi állapotban volt, tollai rendezetten álltak, kíváncsian figyelte a traktor mozgását. A táblában körülbelül hat órát tartózkodott, amíg be nem sötétedett. A madarak nem mozdultak, azonban másnap már senki nem látta őket. Vélhetően tovább indultak.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó területen eddig még ilyen madárral szinte senki nem találkozott – zárta beszámolóját Rácz Szabolcs.
****
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület így ír a rózsás gödényről:
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg. Ábra: MME
A hazai köznyelvben pelikánként ismert madárfaj a XIX. században még költött a mai Magyarország területén, de a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása óta csak ritka vendégként jelenik meg hazánkban. Hozzánk legközelebb a Duna-deltában költ jelentősebb állománya, körülbelül 3000 pár. Időnként innen elkóborló példányaival találkozhatunk hazai vizes élőhelyeken. A múltban halászati kártevőként kezelték, ezért, valamint élőhelyinek elvesztése miatt világállománya nagyon összezsugorodott. A költőpárok néhány nagy telepre koncentrálódnak, ami sebezhetővé teszi a fajt. Rendkívüli ritkasága miatt, hatékony védelme érdekében hazánkban külön védelmi intézkedéseket nem igényel. Rövidtávú vonuló.
Fotó: Rácz Szabolcs – Agro Jager News
Eurázsia és Afrika nagy kiterjedésű, halban gazdag mocsaraiban és nagy folyók deltatorkolataiban költ. Hatalmas telepei alakultak ki, ahol a madarak egymáshoz közel építik fészkeiket. Bár ezek különböző növényi anyagokból készülnek, a költés végére nagy tömegükkel és sok ürülékükkel a felismerhetetlenségig lepusztítják az építményt és annak közvetlen környezetét. Általában 2-3 tojást rak, melyekből a csupasz fiókák 30 nap után kelnek ki. A fiókák tollasodásuk és megerősödésük után egyre jobban eltávolodnak a fészektől. A pelikánok szinte kizárólag halakkal táplálkoznak, akár 2 kg-os példányokat is elnyelhetnek. Megkapó látvány csoportos, rendkívül összehangolt halászatuk. Alakzatban terelik a halakat, majd egyszerre merik ki a halakat is tartalmazó vizet, hatalmas torokzacskójukkal. Ezután kipréselik a felesleges vizet, majd egyben nyelik le zsákmányukat.
A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található valamennyi adat összesítése (1908-tól napjainkig)
- Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-től): 0 pld.
Ebből a gyűrűzött fiókák száma: 0 pld.
A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-től):
- Helybeni (0-5 km) megkerülések száma: 0 pld. (0.00 %) (0 esetszám)
- Belföldi (>5 km) megkerülések száma: 0 pld. (0.00 %) (0 esetszám)
- Külföldi megkerülések száma: 0 pld. (0.00 %) (0 esetszám)
A Madártani Intézet (1908-1950) és a Természettudományi Múzeum (1950-1956) szervezésében, Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma, beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: pld.
Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-tól): 1 pld. (2 esetszám)
A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes megkerülés száma adattípusonként:
- Visszafogás: 0 pld. (0 esetszám)
- A gyűrűs madarat gyűrűző fogta meg ismét és engedte el az adatok rögzítését követően.
Megfigyelés: 1 pld. (2 esetszám) - A gyűrűs madarat a fémgyűrű vagy a színes jelölések alapján megfogás nélkül azonosították (szabad szemmel, távcsővel, teleszkóppal, fényképről stb.).
- Kézrekerülés: 0 pld. (0 esetszám)
A gyűrűs madár valamilyen módon kézrekerült vagy a tetemét megtalálták (nem gyűrűzői tevékenység folytán)
Legtávolabbi megkerülés: 2258 km (Izrael-Magyarország)
A gyűrűzési és a megkerülési hely közötti távolság.
Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján (gyűrűzés és megkerülés között eltelt idő): 204 nap (0 év 6 hó 22 nap ), Gyűrűzékori kor: Fejlett (F)
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Rácz Szabolcs
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.
Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.
Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.
Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!
A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs
Természetvédelem
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon
Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.
Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.
A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.
Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.
Forrás: Dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon
A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj. A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.
A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.
A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.
Forrás: dr. Tokody Béla – MME
Áfonya 58. munkája
Verőfényes Vadásznapon Pápán
Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után
Aszályindex információk: 2024. május 9.
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Őzbakvadászat Kömpöcön