Természetvédelem
Csaknem hétszáz sztyeppi sirály gyűlt össze a kardoskúti Fehér-tónál
Június derekán már 680 sztyeppi sirály éjszakázott a Körös-Maros Nemzeti Park területén
Június derekán már 680 sztyeppi sirály éjszakázott a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. Nappal a környező gyepeken táplálkoznak, egereket, pockokat, rovarokat fogdosnak.
Fotó: Vasas András
A sztyeppi sirályt, a sárgalábú sirályt és az ezüstsirályt korábban egy fajként kezelték, csak az 1990-es években választották külön a három fajt. Éppen ezért külön-külön nehéz a történetükre visszatekinteni. Míg a sztyeppi sirályok elsősorban Európa és Ázsia belső területein fordulnak elő, addig a sárgalábú és az ezüstsirályok inkább a tengerparti részeken költenek – természetesen ebben lehet némi átfedés. A Magyarországon átvonuló sztyeppi sirályok az Adriai-tenger partján töltik a telet.
Érdekesség, hogy a faj korábban Kelet-Kazahsztántól egészen a Földközi-tenger keleti partvidékéig, illetve a Fekete-tengerig költött, az elmúlt 15-20 év során azonban erőteljesen nyugati irányba terjeszkedik. Magyarországon 1997-ben jelent meg költőfajként. Az első években csak néhány pár fészkelt itt, de 2018-ban már 100-160 pár költött, legtöbbjük a Kiskunságban és a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Elsősorban azonban továbbra is mint vonuló és kóborló faj van jelen hazánkban.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A nyár eleji gyülekezéskor csak azok a sztyeppi sirályok jönnek össze a vizes élőhelyeken, amelyeknek valamilyen okból nem sikerült a költésük, illetve amelyek még nem ivarérettek (négyéves korukban válnak ivaréretté). Az egyik ilyen gyülekezési helyszín a kardoskúti Fehér-tó, melyben a tavaszi kiszáradás után, május végén ismét lett vízborítás. Ahogy nőtt a vízszint, úgy nőtt itt a sztyeppi sirályok száma is. Május végén még csak néhány tucatnyi példány jelent meg, június 20-án, a kora reggeli kihúzáskor azonban már 680 példányt számoltunk a tavon.
A sztyeppi sirályok a nappalokat a környező gyepeken töltik, ahol elsősorban rágcsálókat, rovarokat esznek. Kaszáláskor, aratáskor a munkagépeket követve a kifordított pajorokat, egereket, pockokat kapkodják. A többi sirályfajhoz hasonlóan a sztyeppi sirályok is egyre gyakrabban keresik fel a szeméttelepeket, ahol rágcsálókat, rovarokat esznek. A déli órákban aztán újra bemennek a vízre, ahol isznak, fürdenek, pihennek. A sztyeppi sirályok népes csapatában néhány sárgalábú és heringsirály is előfordul.
A legtöbb sztyeppi sirály az őszi vonuláskor figyelhető meg a kardoskúti Fehér-tó térségében. Számuk ebben az időszakban szinte minden évben ezer fölé emelkedik.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
Fotó: MATE
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szemétszedés a Jánossomorjai Erdészet területén
182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot számoltak fel
A “Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat keretében november hónapban összesen 182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása történt meg a Jánossomorjai Erdészet által kezelt állami erdőkben.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
A pályázati forrásból 7 helyszínen 5 községhatárban (Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Dunakiliti, valamint Feketeerdő) sikerült eltakarítani a többnyire erdőszéleken, közúthoz csatlakozó erdőterületeken felhalmozódott lakossági hulladékot.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az erdészet azon dolgozóinak, akik aktív résztvevői voltak a programnak, valamint azoknak a gépes vállalkozóknak, akiknek a munkája elengedhetetlen volt a sikeres megvalósuláshoz.
Forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Természetvédelem
Bábaszarka – Ismét több nagy őrgébics telel a Kis-Sárréten 6.
Ilyenkor télvíz idején is találkozhatunk áttelelő példányokkal:
A hazánkban előforduló gébicsfajok közül a nagy őrgébics a legtermetesebb, körülbelül akkora, mint egy rigó. Ilyenkor télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén, így a Kis-Sárréten is találkozhatunk vele.
Fotó: Boldog Gusztáv László – KMNP
Alapszíne szürkésfehér, szárnya és farka fekete. Méretéhez képest nagy a feje, melyen egy fekete szemsáv kölcsönöz szigorú tekintetet számára. Külsejét a ragadozó madarakéhoz hasonló kampós, erős csőr teszi teljessé.
Hazánkban elsősorban téli vendég, de az északkeleti országrészben kis számban fészkel is. Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában költ. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az első példányok idén is október közepén jelentek meg. Azóta a számuk növekedett, igaz sehol sem találkozhatunk velük túl gyakran.
Kedveli a fasorokkal, facsoportokkal, bokrosokkal tarkított, nyílt mezőgazdasági területeket, pusztafoltokat. Jellemzően magányosan figyelhetjük meg, igen nagy revírt, azaz táplálkozó-területet tart fenn telelőterületén.
Rendszertanilag énekesmadár, azonban életmódja a ragadozó madarakéhoz hasonló. Tipikus vártamadár, azaz zsákmányát különböző magaslatokról kémleli, például telefon- és villanyoszlopokról, vezetékekről, bokrok, fák és egyéb száraz növények csúcsáról, de gyakran vércse módjára szitál. Költési időben sok nagytestű rovart is fogyaszt, de télen ezek hiányában főként apró rágcsálók, alkalmanként kisebb énekesmadarak szerepelnek az étlapján. Ezeket gyakran a többi gébicsfajhoz hasonlóan tövisekre, tüskés ágakra szúrja fel.
A Kis-Sárréten Mezőgyán – Geszt – Biharugra határában, egy előre meghatározott útvonalon évről-évre megszámoljuk az itt telelő példányokat. A mostani eredmény 12 példány, de a teljes területen minimum 30 példány is előfordulhat. A nagy őrgébicset ezen a vidéken népies nevén, bábaszarkának is nevezik.
Forrás: KMNP
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében
Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
2025-től nem lehet többé cégvezető a termelők pénzét eltüntető felvásárló
Debreceni Egyetem: Kukoricával az egészségünkért
Vadállatok a nagyvárosban: Együttélés vagy együtt létezés?
Fontos határidő közeleg a vadkár elleni védekezésben
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
A bronzérmes kan
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Menyhal horgászata a Bodrogon
Társas vadászati figyelemfelhívás 2024/2025
