A vízügyi előrejelzések alapján a jelentős vízszintemelkedés előtt akár több héttel korábban is megkezdjük a hullámtérben lévő vadvédelmi dombok, régi, még a kalocsai érseki uradalom idejéből származó nyári gátak, egyéb magaslatok, valamint az árvízvédelmi töltésen túl lévő, úgynevezett ármentett területek takarmánnyal történő feltöltését – közölte Facebook oldalán a az ökoturisztikai Központ Gemenc.

Etetéssel tartják helyben a vadat Gemencben. Fotó: Baricz Árpád

Ennek köszönhetően a vad ezekre a területekre szokik, és több hétig is át tudja vészelni az áradást viszonylag kis, de élelemmel ellátott helyen. Ilyenkor a gímszarvas és a vaddisznó is vígan elviseli egymást. Közös cél, a túlélés. Ma Sétáló Jánost kísértük el a Gemenci erdő keselyűsi és szomfovai területeire, hogy bemutassuk a gyakorlatban, hogyan is valósul meg Gemencen a vadmentés.

Forrás: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Fotó: Baricz Árpád

Zsiros Sándor, a Madárles egyik oszlopos tagja osztotta meg a tapasztalatait a szalakóták idei fészkeléséről:

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

A szalakóta is azok közé a madarak közé tartozik, amelyik emberi védelem – költőodúk kihelyezése – nélkül a kipusztulás szélén lenne hazánkban. Mivel azonban sok helyen, sokan foglalkoznak a védelmükkel, több ezer pár költhet belőlük.
Amikor elkezdtem Tiszalök környékén odúkat kihelyezni, természetesen szerettem volna, ha szalakóták is költenek nálam. Néhány esetben költöttek is, de a rendkívül csapadékos 2010-es év után ők is eltűntek. Ezért elkezdtem a Hortobágy északi részén odúkat kihelyezni, mert ott költött néhány pár belőlük, és az állomány felduzzasztásával reméltem rávenni őket, hogy tovább terjedjenek észak-keleti irányba. Az elképzelés bevált, idén a működési területemen (lásd mellékelt térképen pirossal keretezve) 109 pár szalakótáról tudtam, szemben a 2011-es 4 párral.

Ábra: Zsiros Sándor – Madárles

Nagy örömömre idén ismerőseim Nyíregyháza környéki odúiban is megjelent 2 pár. A 109 pár szalakótából 102 pár költési eredményéről van biztos információm. 10 pár költése nem sikerült, a többi 92 pár 1-6 fiókát röptetett, összesen 343-at. Ez egy legjobb tudásom szerint becsült létszám, hiszen lehetetlen naprakésznek lenni ennyi odú esetében. És nincs is rá szükség, bőven elég az, hogy évről évre egyre több párról tudok, illetve az, hogy “rajtam” túllépve, egyre újabb területeket hódítanak meg-vagy hódítanak vissza. Az igazi persze az lenne, ha nem lenne szükség odúk kihelyezésére, mert lenne annyi öreg fa a legelőkön-kaszálókon, hogy a bennük természetes úton keletkező, vagy harkályok által vájt odúkban költhetnének. Ez sajnos csak egy álom.

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Van egy érdekes madármegfigyelése?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.

Fotó: Dobos Zsolt – NÉBIH

Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.

A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.

Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.

Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.

Forrás: NÉBIH