Természetvédelem
Kiss Sándor batlákat fotózott Püspökladány alatt
Kiss Sándor vagyok. Amatőr fotós. Püspökladányban élek. Így ezen a vidéken nőttem föl és abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy én még láthattam, milyen az igazi kétkezi munka a földeken. A nagyszüleimnek és a szüleimnek köszönhetően, már nagyon fiatalon megismerhettem a püspökladányi határ számos részét, és már gyermekként is imádtam itt eltölteni az időt. A későbbiekben csak fokozta ezt az érzést, hogy horgászni kezdtem és 10-14 éves koromban már nem csak Püspökladány, de a környező települések mentén húzódó csatornák, partjain is elég otthonosan mozogtam. Nem régen fotózni is kezdtem és olyan szerencsés voltam, hogy fokozottan védett batlákat sikerült fényképeznem.

Gólyák között fedezte fel a batlákat Kiss Sándor. Fotó: Kiss Sándor
A horgászatnak köszönhetően adott volt a természetjárás számomra, hiszen sokkal jobban szerettem pecázni eldugott, vad csatornákban, mint a mesterséges tavakban. Aztán az évek múlásával sajnos a szabadidőm egyre kevesebb lett, így a vízpartokra egyre ritkábban jutottam ki. Viszont időközönként kocsiba ültem és vagy a feleségem társaságában, vagy pedig egyedül 1-2 órára elindultam a környék dűlőútjain, mert egyszerűen minden a határban, a szabadban eltöltött perc kikapcsolódást nyújtott. 2023-ban a bátyám, természetfotózásra adta a fejét, őt is a hétköznapokból való kiszakadás vezérelte, de roppant kreatív emberről lévén szó, ő más célokat, küldetést is tűzött ki maga elé. Létrehozta a Csodálatos Háromföld Facebook oldalt, illetve adminisztrátora a Képek, beszámolók Püspökladány és környéke természeti kincseiről elnevezésű Facebook csoportnak.

Batla a fehér gólyák között. Fotó: Kiss Sándor
2024. februárjában úgy döntöttem beszerzek egy fényképezőgépet, így, ha járom a környéket meg is tudom majd örökíteni azt, amit kint tapasztaltam. Amatőr fotós vagyok, ha úgy vesszük, műkedvelő, nem is tanultam ezt, számomra ez hobbi és kikapcsolódás. Nem csak Püspökladány, hanem a közeli települések külterületeit is gyakran látogatom (Szerep, Sárrétudvari, Bucsa, Nádudvar, Báránd, Földes). Rengeteg természeti kincs található a környékünkön, hiszen itt több tájegység is találkozik (Hortobágy, Nagy-Kunság, Nagy-Sárrét). A legtöbb hely, ahová fotózni járok, valamilyen vízparthoz köthető, a Sárréti-főcsatorna, Hortobágy-folyó, illetve a Hamvas-főcsatorna közelében fordulok meg leginkább. A fent említett helyeken igen jelentős a madárvilág és a vadállomány. Az elmúlt hónapokban számos igen ritka és fokozottan védett madárfajt is sikerült lencsevégre kapnom: kanalasgémet, fekete gólyát, bölömbikát, vörösgémet, túzokot és még sorolhatnám. Ragadozó madarakból ugyancsak több ritkaság is megtalálható itt: kígyászölyv, pusztai ölyv, békászó sas, réti sas, parlagi sas, kerecsensólyom, kis sólyom réti fülesbagoly vagy akár hamvas rétihéja is elénk kerülhet. Manapság a fotós túráim vagy egyedül, vagy pedig a feleségem és a kislányom társaságában történnek.
Ez is érdekelheti! A tudomány kizárja és Ön? Az aranysakál és a vörös róka hibridjéről itt egy tudományos összefoglaló!
2025. augusztus 10-én, vasárnap, este 18 óra után indultam útnak a püspökladányi Ágota-puszta irányába. Meg kell jegyeznem, hogy ez a terület már a Hortobágyi Nemzeti Park része, így mikor itt járok, a nemzeti park szabályait szem előtt tartva készítek fotókat. A nyugodt, forró délutánon több legelésző gulya és juhnyáj mellett is elhaladtam. Szóval 19 óra is elmúlt és addigra már találkoztam túzokokkal, pusztai ölyvekkel, vércsékkel, szalakótákkal, mikor rengeteg fehér gólyára lettem figyelmes, a nádudvari oldalban, egy mocsaras részen. Ahogy közelítettem az úton, láttam, hogy mögöttük egy kb. 100 fős darucsapat is jelen van, viszont a gólyák közelebb voltak, így velük kezdtem el foglalkozni.

A fokozottan védett batla. Fotó: Kiss Sándor
Ezt az alkalmat leszámítva, egyszer láttam életemben batlát, a Hortobágyi halastavaknál. Valahogy a fotókon, videókon a méretarányok nem ilyennek tűntek, mint élőben, valamiért nagyobbnak gondoltam “őket”. A gólyák sűrűjében kiszúrtam három kis fekete, izgő-mozgó, hosszú, görbe csőrű madarat. Nem gondoltam, hogy lehet ilyen szerencsém egyszer.

Különleges madarunk, a batla, egy fehér gólya társaságában. Fotó: Kiss Sándor
Tisztes távolságból tudtam róluk néhány fotót készíteni, arra ügyelve, hogy közben ne zavarjam őket. Igencsak aktívan szedegették össze a vacsorájukat és csak pillanatokra álltak meg. A mocsaras növényzetben, olyannyira a táplálékszerzéssel foglalkoztak, hogy szinte ügyet se vetettek rám, így nyugodtan tudtam fotózni. Általában, ha vizes élőhelyek közelében járok, akkor nagykócsagok, szürkegémek, vörösgémek és cankók csapatait szoktam megfigyelni, furcsa is volt még a szememnek is, ezt a sötét különlegességet látni.

Kiss Sándor batlákat fényképezett Püspökladány alatt. Fotó: Kiss Sándor
Hatalmas élmény volt és csupán azt sajnálom, hogy most pont egyedül voltam, mert a párom és a hat éves kislányom nélkül indultam útra. Így ők nem láthatták élőben a batlákat.
Nagyon örülök ennek a találkozásnak, hiszen ez is bizonyítja a vidékünk élővilágának gazdagságát.
Írta és fényképezte:
Kiss Sándor
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Tovább nőtt a Magyar Vidéki Paktumban résztvevők száma
Sajtóközleményt adott ki az Ipolyerdő Zrt.
Élelmiszeripai, vízügyi, állattenyésztő, munkáltatói, erdészeti és vidékfejlesztő szervezettel, valamint kutatóintézetekkel tovább nőtt a Magyar Vidéki Paktumban résztvevők száma

A Magyar Vidéki Paktum elindulását és azon keresztül átfogó, hosszú távú vidék- és agrárstratégia megalkotását kezdeményezte 2026. április 17-én 21 országos agrár, vidék- és térségfejlesztési, valamint természet- és környezetvédő szervezet. A Magyar Vidéki Paktum európai uniós kezdeményezésre épülő, vidéki ügyekkel foglalkozó együttműködési és kommunikációs keret. A Magyar Vidéki Paktum nyitott a feladattal érintett országos szakmai szervezetek számára. Az elmúlt időszakban további 8 szervezet jelezte részvételi szándékát a Paktum jelentette együttműködésben, így immáron 29 szervezet kezdheti meg az előkészületi munkákat.
A Magyar Vidéki Paktum arra nyújt lehetőséget, hogy annak keretei között a civil oldali szakmai szervezetek, tudományos szféra képviselői és az állami-intézményi érintettek dolgozzanak együtt.
A most zajló állami-intézményi újjászervezés jelentette átmeneti időszak lehetőséget ad arra a Magyar Vidéki Paktumban részes szereplőknek, hogy elkészítsenek egy problémafelvető, a későbbi stratégaalkotás egyik kiinduló pontjaként is használható dokumentumot. Az ezzel kapcsolatos közös munka már elkezdődött.
A részes szervezetek bíznak abban, hogy az állami-intézményi oldalról támogatást kap a kezdeményezés és elindulhat az évtizedek óta hiányzó, valós és irányt mutató vidék- és agrárstratégia közös elkészítése.
A Magyar Vidéki Paktumba a részes szervezetek várják a további érintett országos szakmai szervezeteket, intézményeket.
Az újonnan bekapcsolódott szervezetek a következők:
– Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége – NÉGYOSZ
– Budapesti Corvinus Egyetem – Fenntartható Fejlődés Intézet
– Magyar Hidrológiai Társaság
– Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet – JKÁSz
– Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari, Vízügyi és Vendéglátó Dolgozók Szakszervezete – MÉDOSZ
– Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKi
– Okos Falu Hálózat
– Pro Silva Hungaria
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Természetvédelem
Cseh fekete gólyát és Tunéziát is megjárt kanalasgémet fotóztak a sándorfalvi tavakon
A halastavak lecsapolása terített asztalt biztosít a gázlómadaraknak. Szenzációs gyűrűs madármegfigyelések a sándorfalvi halastavaknál: cseh fekete gólya és egy Tunéziát megjárt kanalasgém Puskás József távcsöve előtt.

Csehországban gyűrűzöttt fekete gólyát kapott lencsevégre Puskás József. Fotó: Puskás József
Különleges madárgyűrűzési adatok és nemzetközi megfigyelések
-
- Fekete gólya (Csehországból): Az egyik jelölt fekete gólya példány 2020 júniusában kapta a gyűrűjét a Cseh Köztársaság területén (Záhorovice, Zlínský).
- Kanalasgém (a szegedi Fehér-tóról Tunéziáig): Munkatársunk – folytatta a nemzeti park – távcsöve elé került egy olyan kanalasgém is, amelynek már több ízben azonosították a gyűrűjét. Ezt a példányt még 2015-ben jelölte dr. Pigniczki Csaba a szegedi Fehér-tavon. A Madárgyűrűzési Központ aktuális információi szerint ezt a madarat az elmúlt években már többször megfigyelték és azonosították Tunéziában is.

A fekete gólya mellett egy Tunáziában gyűrűzött kanalasgémet is sikerült megfigyelni. Fotó: Puskás József
A sándorfalvi megfigyelések is bizonyítják, hogy a szakszerű tógazdasági munkák közvetlenül támogatják a ritka, védett és fokozottan védett vonuló madárfajok túlélését
Forrás:
Kiskunsági Nemzeti Park
📷 Fotók: Puskás József
Oktatás
DEBRECEN: Green Law és agrárjog a gyakorlatban – nemzetközi hallgatók a Hortobágyon
A Debreceni Egyetem külföldi hallgatói a „Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció” kurzus keretében az UNESCO Világörökség részét képező Hortobágyra látogattak, ahol Dr. Déri János személyesen mutatta be számukra a Hortobágyi Madárkórház munkáját. A terepgyakorlat jól példázza a modern, élményalapú jogi oktatás és a Green Law szemléletének erősödését.

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című tantárgy keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar külföldi hallgatói tettek látogatást az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő Hortobágyra. A Hortobágy azért is kiemelkedő helyszíne a jogi kurzusnak, mert az 1007 világörökségi helyszín közül, mindössze hét helyszín esetében, szerepel a pásztorkodás, a pásztoroló állattartás. A jogi kurzus végén a Hortobágyi Madárkórház, amely hazánkban és Európában is a mintegy 124 hazai mentőállomásával kiemelkedő munkát végez, olyan helyszín, amelyen keresztül láthatóvá válik és bepillantást nyerhetnek a hallgatók abba, mennyire fontos a természetvédelem és a környezetvédelem úgy, hogy eközben fenntartható maradhasson a magyar mezőgazdaság is.

Prof. Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Forrás: DE
Nemzetközi hallgatók a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem az elmúlt évtizedekben Magyarország keleti csücskében, de nagyon közel a szlovák, az ukrán és a román határhoz, gyorsan reagált arra, hogy érdemes lenne a környező országokból érkező hallgatókat fogadni, s innen már egyenes út vezetett odáig, hogy a kar igazán nemzetközivé válhasson. Ez a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara vonatkozásában olyannyira igaz, hogy az Észak-, Közép- és Dél-Amerikától kezdve a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig, a Távol-Keletről valamint az afrikai kontinens megannyi országából érkeznek hozzánk diákok – tájékoztatta az Agro Jager Newst Prof. Dr. Stündl László.

Külföldi hallgatóimmal Hortobágyon, ahol Dr. Déri János (középen) személyesen fogadott és kalauzolt bennünket. Fotó: Agro Jager
A Magyarországra érkező diákok tanulmányaik során megismerhetik a magyar mezőgazdaság múltját, jelenét és a Debreceni Egyetem kutatási élvonalában dolgozó oktatóinak munkáit, legfrissebb eredményeit, miközben az Európai Unió tagjaként láthatják azt is, milyen kihívások előtt áll, nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió Közös Agrárpolitikája is.
A külföldi diákok debreceni jelenléte azonban ösztönzőleg hat, és a nyelvtanulástól a barátságokon át, később jó alapot ad az unión belüli és a harmadik országokkal közös kutatási, oktatási és kereskedelmi együttműködésekre, amelyekben mindig is kiemelt szerepet játszott a személyes kapcsolat.

Dr. Déri János elsőként a Világörökség részét képező Hortobágyról mesélt a külföldi csoportnak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Agrárjog és Green Law a gyakorlatban
A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című kurzus keretében ezért az évközben meghívást kapott Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének docense is, aki hozzátette, hogy a jogi ismeretek egyre jobban átszövik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás munkáit is.

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című kurzus keretében vendégünk volt Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hagyományos állattartás és génmegőrzés Hortobágyon
Debrecenből először Szálkahalmon álltunk meg, ahol egy magyar racka juh törzstenyészet legszebb juhait lehetett megtekinteni. A gazdálkodó kiemelte, hogy a génmegőrzés, a fajtamegőrzés Hortobágy vonatkozásában is jelentős, miközben látható, hogy ez a fajta ma már nem annyira piacos, hiszen gyapjának minősége, a húskihozatal, a tejmennyiség, messze elmarad más fajtákétól. Ám ez a fajta végigkísérte magyarságunkat és ahhoz, hogy Hortobágy képe az maradhasson, ami 1000 éven át meghatározta a puszta képét, abban a rackának megkerülhetetlen szerepe van és megkerülhetetlen szerepe van az embernek.

Szálkahalmon racka juhokkal kezdtük a gyakorlati programot. Fotó: Agro Jager / Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
A Hortobágyi Madárkórház szerepe a természetvédelemben
Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház tulajdonos-igazgatója elmondta, hogy az általa működtetett, mintegy 124 madármentő állomást koordináló intézmény, nagy múltra tekint vissza, ezért is érdekes helyszíne a jogi kurzus befejező előadásának, hiszen a gyakorlati állatorvos, aki műtőjében nap nap után menti az állatokat, ismertette, milyen előírásokat kell teljesítenie a civil szervezetének.

A Madárkórház múzeuma ideális helyszín arra, hogy gyorsan és látványosan mutathassa be a vendégek számára, hogy valójában milyen méretekkel bír például egy réti sas. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az igazgató rámutatott arra is, hogy a szervezet nem lenne képes működni, ha a társadalmi nyitás nem lenne ilyen erős. Látható, hogy a bajba került madarakat az emberek meg szeretnék menteni, és ez az önszerveződő erő az, amely a műtőasztalig hozza a sérült állatokat. Itt azonban szigorú előírásoknak, szigorú jogszabályoknak, mind hazai, mind nemzetközi egyezményeknek kell megfelelni, hiszen a védett vagy fokozottan védett preparátumok tartását a Kormányhivatal engedélyezi, miközben a műtétre, a lábadozásra váró állatok döntő többsége szintén ilyen státusszal bír.

Támogasd a Hortobágyi Madárkórház működését az adód 1%-val! Kövesd a Facebookon is! Részletekért kattints a képre!
A rendkívül száraz joganyag ismertetése és a gyakorlati tapasztalatok során, a diákok láthattak egy éjjel műtött fülesbaglyot. A bagoly szárnyába implantátumot helyeztek el, majd két mocsári teknős páncélját is gyakorlatilag megragasztották. Mindhárman a lábadozás után újra élvezhetik a szabadságot.

Egy frissen műtött erdei fülesbaglyot mutat be Dr. Déri János és a műtét sikerességét, valamint a röntgen felvételeket mutatja hallgatóinknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Gyakorlati természetvédelem testközelből
A látogatás során különös élményt adott, amikor egy vad karvalyt fogott meg Dr. Déri János, majd a gyógyult madarat, amely a magyar madárvilág egyik legügyesebb, legfordulékonyabb madara, a folyosón engedte el úgy, hogy a bejárati ajtót kinyittatta. A madár a diákok legnagyobb meglepetésére közöttük manőverezett ki a szabadba.

A mocsári teknősök páncélját egy erős ipari ragasztóval rögzíti Dr. Déri János. Később, ez a páncél növekedésével leválik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Láthatták a repatriációs röpdét, ahol már a röpkész, gyógyult madarak várják a szabadon engedést, és azt is bemutatta Dr. Déri János, hogy mit jelent, ha egy vadon élő állatot, például, ha egy hollót, ember nevel fel. A madár – Negró – már 13 éve a park lakója, és mivel egyáltalán nem fél az embertől, így már soha nem lehet szabadon engedni. Előfordult, hogy ügyesen kinyitotta a röpdéjét és nem sokkal később a helyi lángosos előtt kéregetett.

Látogatásunk alkalmával Dr. Déri János egy karvalyt is gyógyultnak nyílvánított! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A madárparkot követően természetesen meglátogattuk a híres Kilenclyukú hidat, és elsétáltunk, a valamikor hírhedt, Hortobágyi Csárdához is. Programunkat végül az 1671-ben alapított Mátai Ménesben zártuk, ahol az istállókban megtekinthettük a nemzeti kincseink között szereplő, a hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniuszt, és szerencsénkre bepillantást nyerhettünk a holsteini fajtára alapozott magyar lósportba is.

Óriási élmény volt a hallgatóknak, hogy a karvaly közöttük manőverezve röppent ki a szabadság felé. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Clinical Legal Education Magyarországon
A kurzussal sikerült felépíteni “Gyakorlatias Jogi Oktatás” azaz a Clinical Legal Education hazai kategóriáját. A prémium oktatási modellel, amely interdiszciplinaritása miatt összeköti a száraz jogot a vadvédelemmel, az állatorvosi praxis kényszerű szabálykövetésével és az UNESCO örökségvédelemmel sokrétű feladat. Ezzel együtt segít megértetni a hallgatókkal mennyire fontos a mezőgazdaság, az agrárszektor összehangolása a temrészet-, és környezetvédelemmel.

A lovak nemzeteket kötnek össze. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Élményalapú oktatás és a jövő agrárképzése
A Debreceni Egyetem, mind a mezőgazdasági, élelmiszeripari és környezetvédelmi oktatás-kutatás vonatkozásában, világszinten egyedülálló helyszínen dolgozhat, hiszen a Hortobágy olyan adottság, amit nem lehet máshol leutánozni. Az egyetemen jelenleg is zajlik egy átállás a frontális oktatásról az élményalapú, transzparens tanulásra. A világ vezető egyetemei pontosan az ilyen példákat keresik, mert a Green Law robbanása világszinten érzékelhető, amellyel együtt foglalkozni kell és egyensúlyhelyzetben kell tartani az agráriumban minden egyes ágazatot, és így a jogi szabályozást, a jogszabályi környezetet is.

A Madárkórház játszóterén egy kis móka is belefért a szakmai programba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A magyar példa, benne az ember, a falu és a fenntartható mezőgazdaság az egyetlen záloga annak, hogy továbbra is olyannak maradhasson a puszta, aminek megszokhattuk.

A Debreceni Egyetem külföldi hallgatói az UNESCO Világörökség részét képező Hortobágyon, ahol egyben befejeződött a „Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció” kurzus. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A rendkívül tartalmas program miatt köszönetünket fejezem ki Dr. Déri Jánosnak, a Hortobágyi Madárkórház igazgatójának, aki személyesen kalauzolt bennünket és Prof. Dr. Stündl László dékánnak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara vezetőjének, aki lehetőséget biztosított arra, hogy a száraz joganyag és elméleti órák után ezzel a terepi komponenssel, élő helyszínen, az 1000 éves pásztorkultúrát őrző Hortobágyon ismerhessék meg a hallgatók, hogy mit is jelent integrált szemlélet mellett napjainkban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozni, úgy, hogy munkák a törvényesség mentén fenntartható is lehessen.
Írta és fényképezte:
DE MÉK
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.































