Horgászat
A rekordok éve – visszatekintés 2025-re
Békési Lajos horgászbeszámolója a 2025-ös évből:
Békési Lajos megosztotta lapunkkal 2025-ös horgászélményeit:
A 2025-ös évem kicsit nehézkesen indult, azonban az idő előrehaladtával rengeteg csodálatos élményben volt részem a horgászatnak köszönhetően.
Január, illetve február hónapban a fogási naplóba bekerülő x-ek száma elég csekély volt, ugyanis ezek a hónapok általában a süllő horgászatáról szólnak. Ebben az időszakban parti pecás lévén számomra kevés babér terem, emellett sajnos a lokációm is igen kedvezőtlen e tekintetben.
Ennek tudatában a március eljövetelét akár a messiást úgy várom. Hogy miért? Egyszerű a válasz: indul a tavaszi domolykószezon!
Nincs is jobb annál, mikor az ember és a természet eggyé válik. Pontosan ez az érzés járja át testem és lelkem március elején, amikor cserkelve elindulok szeretett folyóim partján domolykók után kutatva.
A tavasz beköszöntével a domolykók megkezdik az ívás előtti nagy „zabálásukat”, így április közepéig horgászataim során rajtuk van a fókusz.
Ez az egyik kedvenc időszakom, hiszen a kedvező fogási esélyek mellett a természet ilyenkor egy igazán páratlan, varázslatos arcát mutatja. Ahogy zöldellnek a fák, csicseregnek a madarak, virágba borul a vízpart, valósággal magával ragadja a horgászt, és a halfogás rögtön másodlagossá válik.
Később a domolykókat felváltja kedvenc halfajom, a csuka, hozzájuk májusban csatlakoznak a balinok, illetve a süllők.
Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News
Áprilisból éppen csak feleszmélve még nem gondoltam, hogy mit tartogat számomra ez a hónap.
Május harmadik napsütötte reggelén a balinok nyomába indultam. Alig értem a vízpartra, mikor felkaptam a fejem egy küszcsapatra, amely a benyúló nádas előtt állt. Azonnal tudtam, hogy jó helyen vagyok.
Repült is a csali a túlpart felé. Ahogy becsobbant a vízbe, gondoltam, bármelyik pillanatban érkezhet a várva várt kapás. A wobblerem két méterre a lábamtól táncolt, mikor egy óriási, ezüstös testet láttam felvillanni a közelében. A szívem egyből a torkomban dobogott. Szinte remegő kézzel dobtam a következőt, remélve, hogy sikerül túljárnom a küszcsapat közelében tartózkodó óriás eszén.
Néhány másodperc múlva megérkezett a válasz. Egy hatalmas balin védekezett a zsinórom másik végén. A méretét látva azonnal görcsbe rándult a gyomrom, és kérleltem az égieket, hogy gond nélkül szákba terelhessem álmaim halát. Leírhatatlan érzelmek szabadultak fel belőlem a szákolás utáni pillanatokban. Nem mindennapi halat sikerült fognom, amellyel személyes rekordot döntöttem. A hatalmas, 80+ cm-es balin láttán szóhoz sem tudtam jutni. Biztos vagyok benne, hogy e jelenet képkockáit, amíg élek, nem felejtem el.
Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News
Május hátralévő részében sikerült számos szép balint és süllőt fognom wobbleres horgászat keretein belül. Közeledett azonban a hónap vége, amely új kihívások elé állított.
Május végén utaztam Ausztriába, majd az ott töltött négy hónap alatt egészen fantasztikus élményeket szereztem. A munka miatt sajnos kevés idő jutott a horgászatra, de amikor lehetőségem adódott, nem haboztam. Itt jön képbe a legyezőhorgászat, amely lassacskán a kedvenc módszeremmé nőtte ki magát.
Ebben az évben ugyanis nemcsak balinból, hanem sebes pisztrángból, domolykóból és csapósügérből is sikerült megdöntenem az egyéni rekordomat. Csodálatos halakat sikerült fognom, talán még csodálatosabb környezetben.
Rekordpisztrángomat egy kicsi, de annál nehezebben meghorgászható tavacskából fogtam, melynek 95%-át vízinövény borította. Száraz léggyel sikerült becsapnom ezt az igazán pompás élőlényt, amely csaknem 60 cm volt teljes hosszban. Elképesztő élmény volt a mögöttem látható, hínárral tarkított vidékről kivarázsolni.
Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News
A pisztrángok mellett az otthonról már jól ismert domolykókat is igen eredményesen kergettem idekint száraz léggyel. Két alkalommal is sikerült túlszárnyalni az eddigi csúcsot: egy 50, majd egy 52 cm-es példánnyal. Igazi adrenalinbomba a kristálytiszta vízben látott domolykóra horgászni, miközben epekedve várjuk, hogy lekapja kis száraz legyünket a vízfelszínről.
Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News
Ha már a határhoz közel vitt az utam, Németország sem maradhatott ki a „buliból”.
Ellátogattam festői szépségű tavakra és meseszép, kristálytiszta vizű folyókra. Az előbbi helyszínen a csukák kerültek célkeresztbe, azonban itt kedvenc halaim nem adták olyan könnyen magukat. Egy kisebb, illetve egy szintén nem túl nagy, 60 cm körüli példánnyal kellett beérnem idénre az alpesi tavakon. Németország gyönyörű, sebes vizű folyamai azonban már bőkezűbbek voltak. Számos lenyűgöző pisztrángot sikerült fognom, mind sebeset, mind pedig szivárványost. A koronát az egészre egy aranyszínben pompázó pénzes pér tette fel, amely nem volt túl nagy, azonban szépsége szemkápráztató volt. Külön öröm, hogy születésnapomon érkezett, mint a folyó legcsodálatosabb ajándéka.
Az idő csak úgy szaladt, október van, ideje hazamenni, és otthon kergetni tovább a ragadozókat. Itthon ismét számos eredményes horgászatban volt részem: voltak fergeteges kősüllős pecák a Tisza-tavon, felejthetetlen csukázások, valamint téli balinozás a festői Tisza folyón.
Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News
Mindeközben november elején ismét részt vettem a Pontyshow-n a Pure Fishing csapatával, a Savage Gear-t képviselve. Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásukat. Fantasztikus élmény volt előadást tartani e patinás rendezvényen, illetve a show-ra ellátogató emberekkel beszélgetni.
Budapestről hazafelé gondoltam, útközben megállok pecázni egy eldugott kis tavacskán, és életemben először megcélzom a pisztrángsügereket. Egy helyi barátom vezetésével sikerült is rögtön egy gyönyörű, közel 45 cm-es példányt a kezemben tartanom egy fotó erejéig.
Fotó: Békési Lajos – Agro Jager News
A 2025-ös év számomra a rekordokról, a kihívásokról és meseszép új helyek felfedezéséről szólt. Remélem, hogy a ’26-os év is legalább ilyen sikeres lesz, és átélhetek ehhez hasonló fantasztikus élményeket. Ennyi lett volna az én 2025-ös összefoglalóm röviden, tömören.
Bízom benne, hogy hamarosan újra a vízparton lehetek!
Sikerekben és halban gazdag boldog új esztendőt kívánok minden horgásztársamnak!
Írta és fényképezte: Békési Lajos
Van egy szép horgászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
Így horgászom én az Élő Dunán, avagy a 20+-os ponty története.
Tuboly Gergő a Dunán horgászott pontyokra, amikor sikerült megakasztania egy kapitális példányt. Élményéről és különleges fogásáról lapunknak is beszámolt:
Még igencsak zöldfülűnek számítok a dunai horgászatban, hiszen egy kezemen meg tudom számolni, hányszor horgásztam életemben a nagy folyón. Amikor először leültem az öreg hölgy partjára, különös érzés fogott el vele kapcsolatban. Nem is tudom, talán a megismerhetetlensége és a folyamatos változása volt az, ami igazán megfogott.
Fotó: Tuboly Gergő – Agro Jager News
Különleges hangulata van annak, ahogy a parton ülve figyeli az ember a hömpölygő víztömeget, amely évszázadok óta írja mindennap a partok történetét. Tele van rejtéllyel, és tudod, hogy minden dobásban benne van életed hala.
Ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, amikor kedden, munka után elindultam helyet keresni a partján. Találtam egy igen szimpatikus részt, és csütörtökön visszatértem etetni. Most a megszokottnál kicsit több időm volt horgászatra, összesen 40 óra, ezért igazán bizakodó voltam.
Fotó: Tuboly Gergő – Agro Jager News
Egyéb elfoglaltságok miatt viszonylag későn indultam el otthonról, ezért már elmúlt este hét egy fertályórával, mire leparkoltam a járgányt. Kezdődhetett a kétórás cipekedés a kinézett placcra. Kapkodva szereltem fel a botokat, hiszen még világosban be szerettem volna dobni. Mire bejuttattam a végszerelékeket, és megetettem mindkét placcot, a naplemente vörös selyemkendőt terített a folyó vállára.
Gyönyörködtem még egy kicsit az alkonyban, aztán sebtében nekiláttam sátrat verni. Talán a felénél tarthattam, amikor a kapásjelző visítására ocsúdtam fel.
– Mi? Máris kapás? – mormogtam viszonylag hangosan.
Gyorsan összeraktam a szákot, és felvettem a kontaktot. A hal rutinosan igyekezett átmenni a törés túloldalára. Nem volt egyszerű visszaimádkozni, hiszen testével kihasználta az áramlatok bődületes erejét. Úgy éreztem, mintha egy zsákot húznék. Éreztem, ahogy a zsinór folyamatosan a köveken csiszolódik, és fohászkodtam az égiekhez, hogy a 0,50-es előtét bírja a megpróbáltatást.
A hal végig nagyon jól tartotta a mélységet. Jó húsz minutum telt el, mire az első burványokat megláttam a felszínen. Nagy sietségemben még a pilácsot sem tettem fel a fejemre, ezért elbizonytalanodtam, hogy egyáltalán ponty van-e a zsinór túlsó végén.
Amint sikerült közelebb húznom, nem hagytam neki esélyt a menekülésre: azonnal belefordítottam a szákba, és csak akkor szembesültem az igazi méreteivel. Gyorsan előtúrtam az úszómérlegelőmet, és lekötöttem a halat, mert még a bölcső sem volt kinyitva. A bölcsőbe fektetve teljesen kitöltötte azt. Szinte az öklöm is befért volna a szájába.
Miután visszaengedtem, csak leültem a Duna partjára, és köszönetet mondtam, hogy kegyeibe fogadott, és megmutatta nekem egyik ékkövét. Ha ezután a következő másfél napban nem fogtam volna semmit, az sem érdekelt volna már.
Viszont szerencsére nem ez történt. Nagyjából 36 óra aktív horgászat alatt több mint 12 pontyot fogtam. Köztük volt még egy 15 kilogrammot meghaladó példány is, amelyet a déli kánikulában sikerült kifognom.
Fotó: Tuboly Gergő – Agro Jager News
Ez a horgászat messze felülmúlta az elképzeléseimet. Álmomban sem gondoltam volna, hogy zöldfülű dunai horgászként ilyen gyorsan sikerül 20 kilogramm fölé mennem ebből a szeszélyes folyóból. Idén úgy látszik, egyébként is összeálltak nekem a csillagok, hiszen négy különböző vadvízen összesen hét éjszakát töltöttem el. Ezalatt közel 70 darab pontyot és amurt fogtam vegyesen, amelyek között három 20 kilogramm feletti, két 18 kilogramm feletti és számtalan 8–10 kilogrammos példány volt.
Köszönöm, hogy elolvastad! 🙌
Írta és fényképezte: Tuboly Gergő
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki a munkájukat végző halőrökkel szemben lépett fel agresszíven.
A vádirat szerint a férfi 2025 októberében egy dunavarsányi stégen horgászott. A halőri feladatokat ellátó sértettek a horgászásra vonatkozó szabályok betartását ellenőrizték, ezért a férfitől elkérték a fogási naplót. Észlelték, hogy a napló üres, azonban a vádlotthoz közeli szákban két ponty volt, és a halfogó eszköz ismét a vízben volt. A közfeladatot ellátó személyek kérdőre vonták a férfit, amely miatt közöttük vita alakult ki.
A vádlott egyre agresszívebb lett, majd a sértetteket fenyegetni és lökdösni kezdte. A férfi az egyik halőrt a ruháját megragadva rángatni kezdte azért, hogy az igazolványát a sértett adja neki vissza. A férfi időközben magához vett egy vasdarabot és azzal a sértettek irányába ütött.
A halőrök rendőrt hívtak a helyszínre, mivel a férfi a jogszerű eljárásukban akadályozta őket, velük szemben erőszakosan lépett fel. A vádlott a rendőrök kiérkezése előtt a helyszínről távozott.
A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolja. A vádlott bűnösségéről a Szigetszentmiklósi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Védett fajokat veszélyeztetnek az elhagyott és használatban lévő horgászeszközök
A vizekben elveszített, elhagyott vagy eldobott horgász- és halászeszközök világszerte komoly terhelést jelentenek az élővilág számára. Nemcsak a vízszennyezés miatt okoznak problémát: gyakran olyan állatok is horogra akadnak, belegabalyodnak a zsinórokba vagy csapdába esnek, amelyek nem a horgászat célpontjai. Ezt a jelenséget nevezik járulékos fogásnak (angolul bycatch), amely a biológiai sokféleség csökkenésének egyik kevéssé ismert, de jelentős tényezője lehet bolygónkon.
Fotó: HUN-REN
Bár a horgászfelszerelések élővilágra gyakorolt hatását világszerte kutatják az elmúlt években, az édesvízi élőhelyekre kisebb fókusz összpontosul a tengerekkel szemben. Annak érdekében, hogy hazánkban is elkészüljön az első átfogó leltár arról, mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével a kutatók egy összesen negyven évet felölelő médiaelemzést végeztek. Az eredményeket bemutató tanulmány a közelmúltban jelent meg a brit Scientific Reports nemzetközi tudományos folyóiratban.
Fotó: HUN-REN
„Ökológusként vagy természetjáróként ugyan alkalmanként belefut az ember egy-egy horgászfelszerelés által csapdába esett, esetleg elpusztult élőlénybe, de az érintett élőlényekkel kapcsolatos adatgyűjtést nehezíti, hogy tematikus terepi kutatások a témában kifejezetten nehezen tervezhetőek, megvalósíthatóak. Szerencsére a közelmúltban már több ízben is bebizonyosodott, hogy a közösségi és egyéb médiafelületekre feltöltött tartalmak között tudatosan tallózva, a kutatók viszonylag kis erőfeszítéssel gyűjthetnek releváns adatsorokat, többek között az elveszített vagy a használatban lévő horgászfelszerelések vizekre és élővilágra gyakorolt hatásait illetően is” – nyilatkozta Dr. Löki Viktor, a kutatás ötletgazdája.
A projekt során a résztvevő kutatók összesen négy médiaplatformra támaszkodó kutatást végeztek az országban: munkájuk során 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet dokumentáltak, amikor horgászeszközök halakon kívül egyéb állatokkal kerültek kölcsönhatásba. Az adatgyűjtés során rögzítették az érintett fajokat, egyedszámaikat, valamint ha az a feltöltött tartalomból kiolvasható volt, az események helyszíneit is.
Fotó: HUN-REN
„A tartalomelemzés során kiderült, hogy hazánkban összesen legalább 64 különböző állatfaj képviselői bizonyíthatóan érintettek a járulékos és aktív horgászfelszerelések által bekövetkező nem szándékolt fogásban: a leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg más állatcsoportok együttesen az esetek kicsit több mint 10 %-át tették ki. A leggyakoribb áldozat 32 esettel a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) esett legtöbbször (18 alkalommal) bajba, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása, lenyelése következtében. Az összesen érintett 226 egyed többsége, több mint 70 %-a olyan élőlénycsoporthoz tartozott, amely Magyarországon jogi védelem alatt áll. Hogy összehasonlítsam ezt a leltárt egy nemzetközi példával: Gunasekaran és munkatársai 2024-ben egy egész Indiát átfogó hasonló médiaelemzés során mindössze 90 esetet dokumentáltak, 35 állatfaj összesen 144 csapdába esett vagy elhullott példányát. Mivel a tanulmányuk az elveszített halászeszközök természetvédelmi kockázatára összpontosított, a mi kutatásunk jól megvilágítja, hogy a horgászfelszerelések természetvédelmi kockázata nem lebecsülendő még egy Indiánál jóval kisebb országban sem” – összegezte Dr. Löki Viktor.
Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták az esetek többségét, ugyanakkor az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek az érintett esetekért. A kutatás során összesen 132 esetben volt azonosítható az érintett élőhely típusa. Ezek részletes elemzése során az is kiderült, hogy a járulékos fogásokkal kapcsolatos esetek nagyobb arányban származtak természetes vízi élőhelyekről, mint mesterségesekről: az azonosított élőhelytípusok közül a járulékos fogás által érintett állatokat leggyakrabban folyók mentén találták, ezt követték a természetes tavak, a horgásztavak, a mesterséges tavak és a bányatavak.
Fotó: HUN-REN
A szerzők a kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10%-át jegyezték fel elhullottként. Bár ez az arány alacsonynak tűnhet, valószínűleg alábecsüli a tényleges pusztulási rátát, mivel a megfigyelők vélhetően gyakran kiszabadították a belegabalyodott állatokat, és nem történt utánkövetés annak megállapítására, hogy azok hosszú távon életben maradtak-e. A fel nem ismert járulékos fogások esetében – különösen a távoli vagy kevésbé ellenőrzött területeken – a túlélési arány feltehetően jóval alacsonyabb. Emellett a késleltetett elhullás vagy a nem halálos, de káros következmények, például a sérülések, a mozgásképesség romlása vagy a ragadozóknak való fokozott kitettség sem jelennek meg az adatokban.
„A témát feltétlenül érdemes tovább vizsgálni, ugyanis a legtöbb horgásznak van hasonló élménye, amelyről nem minden esetben készül dokumentáció, vagy ha készül is, legtöbbször nem elérhető online. Amikor a tanulmány illusztrálása kapcsán felvettem a kapcsolatot az egyik újsághírben szereplő horgásszal, megosztotta velem, hogy a cikkben érintett, lefényképezett fajt, a kercerécét egy évvel később ugyanott megfogta bojlival, ezt elmondása szerint a tárgyévben több példány szárcsa is követte. A tanulmány logikus folytatása így egy, a témában készített online kérdőív lenne, ahol a horgászok válaszait és elküldött offline tartalmait értékelve még közelebb juthatnánk ahhoz, hogy a halakon kívül a hazai élővilág mely tagjai és milyen mértékben vannak kitéve ennek a természetvédelmi kockázatnak” – hangsúlyozta Dr. Löki Viktor.
Forrás: HUN-REN
KITEKINTŐ: Az afrikai sertéspestis felszámolásának történeti tapasztalatai
A megfelelő tájgazdálkodás segíthet megelőzni az erdőtüzeket
A vörös róka mint zoonózisok forrása
Szélerőmű–madár konfliktustérképet készített az MME
A magyar földek termőképessége drasztikusan romlani fog 2100-ra egy nemzetközi kutatócsoport szerint
FACE 2026. évi vadgerlejelentése
KITEKINTŐ – Németország: Farkasok testközelből
Nem enyhül az aszály
Az afrikai sertéspestis vírusának patogenitása és virulenciája
Tovább enyhültek az ASP-kitörés miatt elrendelt korlátozások
Orvvadászok rendőrkézen
Döntések a Nimród jövőjéről
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Egy vélemény a Vadászkamara munkájáról
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
VADÁSZAT: Rusz Bero – A gemenci aranyérmes kan
Az afrikai sertéspestis európai vaddisznóállományokban
Neszmélyi busázás Janonovics Tiborral
Bizonyítványosztás a földmérőknél
