Vadászat
Hivatásos vadászok továbbképzése a Hangvillában
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara 2026. április 28-án szervezte meg a hivatásos vadászok kötelező éves továbbképzését.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara 2026. április 28-án, a veszprémi Hangvilla épületében szervezte meg a hivatásos vadászok kötelező éves továbbképzését. A rendezvény a szakmai ismeretek frissítését, valamint a jogszabályi változások áttekintését szolgálta.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A programot Pölöskei Balázs, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hivatásos vadászok munkája napjainkban egyre összetettebb: egyszerre kell megfelelniük a vadgazdálkodási, természetvédelmi, jogi és társadalmi elvárásoknak. Kiemelte, hogy a továbbképzések szerepe felértékelődik, hiszen a gyorsan változó szabályozási és környezeti feltételek között csak naprakész tudással lehet felelősen dolgozni.
Az első szakmai előadás keretében Papp László, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője a vadászterületen kívül megjelenő vad kezelésének új szabályozását tekintette át. Ismertette, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a vad továbbra is állami tulajdonban áll, ugyanakkor a nem vadászterületen elejtett vagy befogott vad tulajdonjoga ahhoz a vadászatra jogosulthoz kerül, amelynek területéről az állat származik.
Fotó: Szegedi László – OMVK
Kiemelt hangsúlyt kapott a vadászterület fogalmának pontosítása is: a települések belterülete, a közutak, vasutak, repülőterek, illetve egyéb bekerített területek nem minősülnek vadászterületnek, ami számos gyakorlati problémát vet fel a vad megjelenésekor.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a belterületen kárt okozó vagy veszélyt jelentő vad befogása és szükség szerinti elejtése a települési önkormányzat, pontosabban a polgármester feladatává vált. A végrehajtás ugyanakkor megfelelő szakmai háttérhez kötött: legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkező személy végezheti, és a vadászatra jogosult bevonása elengedhetetlen, különösen az azonosítás és a további intézkedések miatt.
Az előadás kitért az állategészségügyi szabályokra is, különös tekintettel az afrikai sertéspestis miatt bevezetett korlátozásokra. Ennek következtében például az élve befogott vaddisznók szállítása tilos, így azokat a befogás helyszínén kell elejteni, majd megfelelő módon ártalmatlanítani.
A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendszer működőképes, de hatékony alkalmazása szoros együttműködést igényel az önkormányzatok és a vadászatra jogosultak között. A jövőben a befogási kapacitások bővítése, az egységes helyi szabályozás és a lakossági kommunikáció erősítése jelentheti a továbblépés irányát.
A továbbképzés egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró blokkjában Noszlopi Tibor rendőr alezredes ismertette a vadászati célú lőfegyvertartás szabályozását érintő aktualitásokat, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek a hivatásos vadászok mindennapi munkáját közvetlenül befolyásolják.
Fotó: Szegedi László – OMVK
Az előadás átfogó képet adott az engedélyezési eljárások rendszeréről, kiemelve, hogy a jogalkotó célja egyértelműen a biztonság erősítése, valamint az ellenőrizhetőség növelése. Részletesen ismertetésre kerültek a fegyvertárolás szabályai, amelyek a gyakorlatban az egyik leggyakoribb ellenőrzési területet jelentik. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lőfegyverek és a lőszerek elkülönített, biztonságos tárolása nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem alapvető felelősségi kérdés is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tárolóeszközök megfelelősége, rögzítettsége és zárhatósága kiemelt szempont az ellenőrzések során, és a hiányosságok esetenként súlyos következményekkel járhatnak.
Az előadó több gyakorlati példán keresztül mutatta be a leggyakoribb hibákat – ilyen például a nem megfelelő tárolás, vagy éppen a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségügyi alkalmasság lejárati idejének szem elől tévesztése.
Az előadás gyakorlati iránymutatással zárult: a résztvevők egyértelmű képet kaptak arról, hogy mire kell kiemelten figyelniük a jövőben annak érdekében, hogy megfeleljenek az előírásoknak, és elkerüljék az esetleges jogkövetkezményeket.
A továbbképzés leghosszabb és legátfogóbb előadása a ragadozó madarak szerepét és megítélését járta körül. Haraszthy László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökségi tagja történeti áttekintéssel kezdte, bemutatva, hogyan alakult az ember és a ragadozók viszonya a félelemtől és üldözéstől a mai természetvédelmi szemléletig.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A résztvevők részletes képet kaptak a hazai ragadozómadárfaunáról: Magyarországon valamennyi faj védett, több közülük kiemelt természetvédelmi jelentőségű, mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a rétisas. Ugyanakkor a vadgazdálkodás szempontjából külön figyelmet kapnak olyan fajok is, mint az egerészölyv, a héja vagy a barna rétihéja.
Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a ragadozók szerepének megítélése gyakran torz: a valóságban az apróvad-állomány alakulását elsősorban a területhasználat, a mezőgazdasági gyakorlat, a táplálékellátottság, az időjárás és az élőhelyek minősége határozza meg, és csak egyik tényezőként jelennek meg a ragadozók.
Kiemelt figyelmet kaptak a veszélyeztető tényezők is. Az adatok alapján a legjelentősebb problémák közé tartozik az áramütés, a közúti és vasúti gázolás, a vezetékkel való ütközés, valamint a mérgezés. Utóbbi különösen súlyos természetvédelmi és etikai kérdés, amely számos védett faj pusztulásához vezet.
Az előadás részletesen bemutatta a ragadozó madarak ökológiai szerepét is. A mezei pocok példáján keresztül jól érzékelhető, hogy ezek a fajok jelentős mennyiségű kártevőt fogyasztanak el évente, így közvetetten a mezőgazdaság számára is hasznosak.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdekei nem ellentétesek, hanem megfelelő szemlélettel és együttműködéssel összehangolhatók.
Az előadások végeztével Pap Gyula megyei elnök köszönte meg az előadók munkáját, valamint nyújtott rövid áttekintést a várható kamarai programokról.
A program közös ebéddel zárult, amely lehetőséget biztosított a résztvevők számára a személyes tapasztalatcserére és az előadások során felmerült kérdések kötetlen megvitatására.
A továbbképzés ismét bebizonyította, hogy a hivatásos vadászok munkájának színvonalát nagyban meghatározza a folyamatos tanulás és az egységes szakmai szemlélet. A rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők naprakész tudással, a kihívásokra felkészülten végezhessék felelősségteljes feladataikat.
Forrás: PS – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
