Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara 2026. április 28-án, a veszprémi Hangvilla épületében szervezte meg a hivatásos vadászok kötelező éves továbbképzését. A rendezvény a szakmai ismeretek frissítését, valamint a jogszabályi változások áttekintését szolgálta.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A programot Pölöskei Balázs, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hivatásos vadászok munkája napjainkban egyre összetettebb: egyszerre kell megfelelniük a vadgazdálkodási, természetvédelmi, jogi és társadalmi elvárásoknak. Kiemelte, hogy a továbbképzések szerepe felértékelődik, hiszen a gyorsan változó szabályozási és környezeti feltételek között csak naprakész tudással lehet felelősen dolgozni.

Az első szakmai előadás keretében Papp László, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője a vadászterületen kívül megjelenő vad kezelésének új szabályozását tekintette át. Ismertette, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a vad továbbra is állami tulajdonban áll, ugyanakkor a nem vadászterületen elejtett vagy befogott vad tulajdonjoga ahhoz a vadászatra jogosulthoz kerül, amelynek területéről az állat származik.

Fotó: Szegedi László – OMVK

Kiemelt hangsúlyt kapott a vadászterület fogalmának pontosítása is: a települések belterülete, a közutak, vasutak, repülőterek, illetve egyéb bekerített területek nem minősülnek vadászterületnek, ami számos gyakorlati problémát vet fel a vad megjelenésekor.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a belterületen kárt okozó vagy veszélyt jelentő vad befogása és szükség szerinti elejtése a települési önkormányzat, pontosabban a polgármester feladatává vált. A végrehajtás ugyanakkor megfelelő szakmai háttérhez kötött: legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkező személy végezheti, és a vadászatra jogosult bevonása elengedhetetlen, különösen az azonosítás és a további intézkedések miatt.

Az előadás kitért az állategészségügyi szabályokra is, különös tekintettel az afrikai sertéspestis miatt bevezetett korlátozásokra. Ennek következtében például az élve befogott vaddisznók szállítása tilos, így azokat a befogás helyszínén kell elejteni, majd megfelelő módon ártalmatlanítani.

A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendszer működőképes, de hatékony alkalmazása szoros együttműködést igényel az önkormányzatok és a vadászatra jogosultak között. A jövőben a befogási kapacitások bővítése, az egységes helyi szabályozás és a lakossági kommunikáció erősítése jelentheti a továbblépés irányát.

A továbbképzés egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró blokkjában Noszlopi Tibor rendőr alezredes ismertette a vadászati célú lőfegyvertartás szabályozását érintő aktualitásokat, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek a hivatásos vadászok mindennapi munkáját közvetlenül befolyásolják.

Fotó: Szegedi László – OMVK

Az előadás átfogó képet adott az engedélyezési eljárások rendszeréről, kiemelve, hogy a jogalkotó célja egyértelműen a biztonság erősítése, valamint az ellenőrizhetőség növelése. Részletesen ismertetésre kerültek a fegyvertárolás szabályai, amelyek a gyakorlatban az egyik leggyakoribb ellenőrzési területet jelentik. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lőfegyverek és a lőszerek elkülönített, biztonságos tárolása nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem alapvető felelősségi kérdés is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tárolóeszközök megfelelősége, rögzítettsége és zárhatósága kiemelt szempont az ellenőrzések során, és a hiányosságok esetenként súlyos következményekkel járhatnak.

Az előadó több gyakorlati példán keresztül mutatta be a leggyakoribb hibákat – ilyen például a nem megfelelő tárolás, vagy éppen a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségügyi alkalmasság lejárati idejének szem elől tévesztése.

Az előadás gyakorlati iránymutatással zárult: a résztvevők egyértelmű képet kaptak arról, hogy mire kell kiemelten figyelniük a jövőben annak érdekében, hogy megfeleljenek az előírásoknak, és elkerüljék az esetleges jogkövetkezményeket.

A továbbképzés leghosszabb és legátfogóbb előadása a ragadozó madarak szerepét és megítélését járta körül. Haraszthy László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökségi tagja történeti áttekintéssel kezdte, bemutatva, hogyan alakult az ember és a ragadozók viszonya a félelemtől és üldözéstől a mai természetvédelmi szemléletig.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A résztvevők részletes képet kaptak a hazai ragadozómadárfaunáról: Magyarországon valamennyi faj védett, több közülük kiemelt természetvédelmi jelentőségű, mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a rétisas. Ugyanakkor a vadgazdálkodás szempontjából külön figyelmet kapnak olyan fajok is, mint az egerészölyv, a héja vagy a barna rétihéja.

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a ragadozók szerepének megítélése gyakran torz: a valóságban az apróvad-állomány alakulását elsősorban a területhasználat, a mezőgazdasági gyakorlat, a táplálékellátottság, az időjárás és az élőhelyek minősége határozza meg, és csak egyik tényezőként jelennek meg a ragadozók.

Kiemelt figyelmet kaptak a veszélyeztető tényezők is. Az adatok alapján a legjelentősebb problémák közé tartozik az áramütés, a közúti és vasúti gázolás, a vezetékkel való ütközés, valamint a mérgezés. Utóbbi különösen súlyos természetvédelmi és etikai kérdés, amely számos védett faj pusztulásához vezet.

Az előadás részletesen bemutatta a ragadozó madarak ökológiai szerepét is. A mezei pocok példáján keresztül jól érzékelhető, hogy ezek a fajok jelentős mennyiségű kártevőt fogyasztanak el évente, így közvetetten a mezőgazdaság számára is hasznosak.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdekei nem ellentétesek, hanem megfelelő szemlélettel és együttműködéssel összehangolhatók.

Az előadások végeztével Pap Gyula megyei elnök köszönte meg az előadók munkáját, valamint nyújtott rövid áttekintést a várható kamarai programokról.

A program közös ebéddel zárult, amely lehetőséget biztosított a résztvevők számára a személyes tapasztalatcserére és az előadások során felmerült kérdések kötetlen megvitatására.

A továbbképzés ismét bebizonyította, hogy a hivatásos vadászok munkájának színvonalát nagyban meghatározza a folyamatos tanulás és az egységes szakmai szemlélet. A rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők naprakész tudással, a kihívásokra felkészülten végezhessék felelősségteljes feladataikat.

Forrás: PS – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131