Keressen minket

Vadászat

Az aranysakál parazitái

Az aranysakál terjedése parazitológiai szempontból is figyelmet érdemel

Közzétéve:

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Călin Mircea Gherman és Andrei Daniel Mihalca tanulmánya az aranysakál (Canis aureus) parazitáiról ad átfogó szakirodalmi áttekintést. A szerzők szerint az aranysakál gyors földrajzi terjeszkedése miatt különösen fontos annak vizsgálata, hogy milyen parazitákat hordozhat, és ezek milyen kockázatot jelenthetnek más ragadozókra, háziállatokra vagy akár az emberre.

Az ábra illusztráció.

A tanulmány a történeti szakirodalomtól 2017 áprilisáig megjelent adatokat dolgozta fel. A szerzők összesen 194 parazitafajt sorolnak fel, amelyeket aranysakálból mutattak ki. A nagy fajszámot az aranysakál kiterjedt elterjedési területe, nagy mozgáskörzete és rendkívül változatos táplálkozása magyarázza. A faj kisemlősöket, madarakat, tojásokat, kétéltűeket, hüllőket, gerincteleneket, dögöt, valamint alkalmanként növényi táplálékot is fogyaszt.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy az aranysakál parazitáinak jelentős része közös a házi kutyákkal vagy macskákkal. Ez azért fontos, mert a sakál terjeszkedésével nőhet az érintkezés esélye vadon élő ragadozók, háziállatok és emberi környezet között. A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy az aranysakál számos emberi és állati parazita vadon élő rezervoárja lehet.

A faj terjedése és jelentősége

Az aranysakál Európában, Ázsiában és Afrikában elterjedt közepes termetű kutyaféle. A tanulmány szerint a faj Európa benépesítését a késő holocén és a kora neolitikum idejére teszik, a Balkán-félszigeten keresztül. Az elmúlt évszázadban legalább két jelentős terjeszkedési hullámot figyeltek meg: az egyik az 1950-es években, a másik az 1980-as években kezdődött.

A szerzők szerint Európában körülbelül húsz országban tartanak nyilván stabil, szaporodó állományokat, további kilenc országban pedig kóborló példányokat figyeltek meg. A terjeszkedés pontos okai nem teljesen tisztázottak, de a tanulmány szerint szerepet játszhat benne a földhasználat változása, a klímaváltozás és a rokon ragadozófajokkal való versengés hiánya.

A vizsgálat módszere

A szerzők nem új terepi vizsgálatot végeztek, hanem a korábban megjelent szakirodalmat dolgozták fel. A kutatás során több adatbázist használtak, köztük a PubMed, a ScienceDirect, a Web of Science, a Google Scholar, valamint orosz tudományos adatbázisok anyagait is. A parazitákat rendszertani csoportok szerint táblázatokban foglalták össze, feltüntetve az előfordulás országát, a kimutatás módszerét és a kapcsolódó hivatkozásokat.

A tanulmány külön tárgyalja az egysejtű parazitákat, az élősködő férgeket és az ízeltlábú parazitákat. A szerzők több esetben jelzik azt is, ha egy-egy adat bizonytalan, vagy ha egy leletet téves azonosításnak, esetleg álparazitizmusnak tartanak.

Egysejtű paraziták

Az aranysakálból nyolc családba tartozó, összesen 21 egysejtű parazitafajt mutattak ki. Ezek közül kiemelt figyelmet kap a Leishmania nemzetség. A tanulmány szerint Leishmania fajokat 13 országból jelentettek aranysakálból. Molekuláris módszerekkel több fajt is azonosítottak, köztük a Leishmania donovani, Leishmania infantum és Leishmania tropica fajokat.

A szerzők szerint az aranysakál rezervoárszerepe felmerülhet mind az emberi viszcerális és kután leishmaniasis, mind a kutyák leishmaniasisa esetében. Ugyanakkor azt is rögzítik, hogy a kutyákban megjelenő betegség és a sakálok terjedése közötti közvetlen kapcsolatot még tovább kell vizsgálni.

A kullancsok által terjesztett egysejtűek közül a tanulmány említi többek között a Babesia, a Theileria és a Hepatozoon csoportokat. A Hepatozoon canis több európai és észak-afrikai adat alapján jelentős lehet, és a szerzők szerint az aranysakál legalább Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában rezervoárként szolgálhat e parazita számára.

Élősködő férgek

A tanulmány szerint az aranysakál parazitáival foglalkozó szakirodalomban az élősködő férgek a legjobban feltárt csoportot jelentik. A szerzők legalább 178 közleményt találtak 38 országból, amelyek az aranysakálban előforduló férgekről számoltak be. Összesen 119 fajt soroltak ide.

A mételyek közül 27 fajt említenek. A leggyakrabban és legszélesebb körben jelentett faj az Alaria alata, amelyet a Kaukázustól és Oroszországtól Közép-Ázsián és a Közel-Keleten át a Balkánig több térségből is kimutattak. A szerzők szerint több metelyfaj zoonotikus jelentőségű lehet, vagyis emberre is átterjedhet, de egyes fajok esetében az aranysakál szerepe inkább közvetett vagy bizonytalan.

A galandférgek nagy fajgazdagságot mutatnak az aranysakálban. Gyakran jelentett fajok közé tartozik a Dipylidium caninum, a Mesocestoides fajok, az Echinococcus granulosus és több Taenia faj. Kiemelten fontos, hogy a sakálból mindkét jelentős zoonotikus Echinococcus fajt kimutatták: az Echinococcus granulosus és az Echinococcus multilocularis fajokat is. A szerzők szerint ez különösen azokon a területeken fontos kérdés, ahol az aranysakál állománya növekszik vagy újonnan jelent meg.

A fonálférgek a tanulmány szerint az aranysakál legnépesebb parazitacsoportját alkotják. Összesen 41 fajt azonosítottak. Gyakoriak az orsóférgek, köztük a Toxocara canis és a Toxascaris leonina, valamint a horogférgek, például az Ancylostoma caninum és az Uncinaria stenocephala. Ezek közül többnek zoonotikus jelentősége is lehet, különösen a környezet szennyezésén keresztül.

A tanulmány említi a Trichinella fajokat is, amelyek közegészségügyi szempontból fontosak. A szerzők szerint az aranysakál természetes, vadon élő rezervoárként szerepet játszhat ezeknek a fonálférgeknek a fenntartásában.

Ízeltlábú paraziták

A tudományos közlemény az ízeltlábú parazitákat is tárgyalja. A kullancsok, bolhák, tetvek és más külső élősködők azért fontosak, mert egy részük kórokozókat is terjeszthet. A tanulmány szerint az aranysakál sokféle ízeltlábú parazitával kerülhet kapcsolatba, részben életmódja, részben élőhelyhasználata és táplálkozása miatt.

Közegészségügyi és állategészségügyi jelentőség

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy az aranysakál parazitáinak zoonotikus potenciálja kiemelt figyelmet érdemel. A szerzők különösen az Echinococcus fajokat, a horogférgeket, a Toxocara fajokat és a Trichinella fajokat emelik ki, mivel ezek jelentős közegészségügyi hatással bírhatnak.

A szerzők szerint az aranysakál nem elszigetelten vizsgálandó faj, hanem olyan vadon élő ragadozó, amely kapcsolatban állhat házi kutyákkal, macskákkal, más vadon élő ragadozókkal és közvetve az emberi környezettel is. Emiatt a faj parazitológiai vizsgálata különösen fontos lehet azokon a területeken, ahol állománya terjed vagy sűrűsége növekszik.

A szerzők következtetése

A tanulmány szerint az aranysakál parazitafaunája rendkívül változatos. A szerzők ezt a faj széles elterjedésével, nagy mozgékonyságával és opportunista táplálkozásával magyarázzák. A legtöbb kimutatott parazita más ragadozókkal, különösen házi kutyákkal és macskákkal is közös lehet.

A szerzők végkövetkeztetése szerint az aranysakál fontos vadon élő rezervoárja lehet emberi és állati parazitáknak. A faj további terjedése miatt indokoltnak tartják a parazitológiai monitoringot, különösen olyan térségekben, ahol a sakál újonnan jelent meg, vagy ahol a háziállatokkal és az emberi környezettel való érintkezés esélye nagyobb.

A magyar nyelvű összefoglaló az eredeti tudományos cikk alapján készült. A tanulmány itt érhető el

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

Vadászat

Az év hivatásos vadásza 2026-ban pedig…

Róka Bence lett az ország legjobb hivatásos vadásza az idei szakmai verseny döntőjén

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

…Róka Bence Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből, aki megnyerte a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének idei döntőjét! A megmérettetésen, amelyre a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Bujon került sor július 8-9-én, a dobogó második fokára Polyák Béla Tamás állhatott fel Bács-Kiskun vármegye képviseletében, míg a harmadikra Viserálek Martin Vas vármegyéből. Az ünnepi hangulatot az eredményhirdetés utolsó perceit felborító, a kétnapos ideáis időjárást követő, a fotókról is visszaköszönő szélvihar sem tudta elrontani!

A dobogósok. Balról: Viserálek Martin, Róka Bence és Polyák Béla Tamás. Fotó: OMVK

Fotó: OMVK

Eredmények

(maximális elérhető pontszám: 458)

A díjazottak mellett minden versenyző – az oklevélen kívül – két ajándékcsomagot is átvehetett: egyet a Vadászkama jóvoltából, egyet pedig az Odimon Kft. felajánlásából. Ezeket, illetve a díjakat dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke, Plavecz János, a vármegyei Területi Szervezet elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára adta át.

1. Róka Bence 🥇

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből (294,5 pont)

Nyereménye nettó 500 000 forintos jutalom, serleg, valamint az ODIMON Kft. felajánlásából TETRAO Elanus 3-18×56 G4i céltávcső.

A gyakorlati versenynapon legjobb teljesítményt nyújtó versenyzőként Róka Bence – a Magyar Vadgazdálkodók Egyesületének felajánlásából egy 200 000 forint értékű spektívet is hazavihetett, ezt Majoros Gábor úr, az Egyesület elnöke adta át.

2. Polyák Béla Tamás 🥈

Bács-Kiskun vármegyéből (293 pont)

Nyereménye nettó 400 000 forintos jutalom és serleg, valamint az ODIMON Kft. felajánlásából egy TETRAO 8×56 ED keresőtávcső.

3. Viserálek Martin 🥉

Vas vármegyéből (282 pont)

Nyereménye nettó 300 000 forintos jutalom, serleg, valamint az ODIMON Kft. felajánlásából egy TETRAO Tyto Solar 46 Mpx 940 nm napelemes vadkamera.

4. Monoki Csaba

Nógrád vármegyéből (280 pont)

Nyereménye nettó 100 000 forintos jutalom.

5. ifj. Füleki László

Győr-Moson-Sopron vármegyéből (279 pont)

Nyereménye nettó 100 000 forintos jutalom.

6. Házi Gergely

Fejér vármegyéből (278 pont)

Nyereménye nettó 100 000 forintos jutalom.

7. Kovács Gábor

Tolna vármegyéből (275 pont)

8. Hargittai Zoltán

Pest vármegyéből (271 pont)

9. Varga László

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből (255 pont)

10. Izeli Róbert

Komárom-Esztergom vármegyéből (254,5 pont)

11. Ángyán Ákos

Zala vármegyéből (250,5 pont)

12. György Máté

Veszprém vármegyéből (248,5 pont)

13. Pál István

Heves vármegyéből (248 pont)

14. Lukács Ferenc

Hajdú-Bihar vármegyéből (247,5 pont)

15. Bagdi Tamás

Békés vármegyéből (240,5 pont)

16. Batár Máté László

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből (236 pont)

17. Rózsa Martin

Somogy vármegyéből (235,5 pont)

18. Sisák Lilla Viktória

Csongrád-Csanád vármegyéből (229,5 pont)

19. Kollár Kornél

Baranya vármegyéből (226,5 pont)

A megmérettetést idén a Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezete rendezte az érdekképviselet központi kollégáinak közreműködésével. A versenynek a Vinnai Vadászati Kft., illetve a Buji Táncsis Vt. ad otthont, emellett a Nyírerdő Zrt. munkatársai, valamint az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium több tájegységi fővadásza is segítette a lebonyolítást. A megnyitóról részletesen itt olvashat.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Angliában vizsgálták a vízivad-vadászat hatásait

Új angliai tanulmány jelent meg a vízivad-vadászat hatásairól

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Egy jelentős bizonyítékokon alapuló áttekintés arra jutott, hogy a vízivadászat nagyon alacsony mértékű zavarást okoz

A Natural England megbízásából elkészült és megjelent egy átfogó bizonyíték-áttekintés, amely a part menti vízivad rekreációs célú vadászatának — vagyis a vízivadászatnak — ökológiai hatásait vizsgálta. A tanulmány különösen két fő kérdésre összpontosított: a vadászatból eredő közvetlen pusztulásra, valamint a lövési tevékenységek által okozott zavarásra.

Fotó: BASC

Az áttekintés három részből állt: a lektorált tudományos kutatások vizsgálatából, a szürke irodalom — vagyis a nem feltétlenül tudományos folyóiratokban megjelent szakmai anyagok — áttekintéséből, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok összesített erősségének értékeléséből.

A British Association for Shooting and Conservation, röviden BASC, részleges finanszírozásával készült kiadvány az angliai part menti vízivadászat egyik legátfogóbb értékelésének számít. Várhatóan fontos szerepet kap majd a vadászat fenntarthatóságával és a természetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli döntéshozatalban.

Eredmények

A lektorált tudományos szakirodalom nem talált erős bizonyítékot arra, hogy a vízivadászat jelentős zavarást okozna a madarak számára, vagy hogy populációs szintű következményekkel járna. A szürke irodalom értékelése ugyanakkor — amely sok esetben gyakorlatiasabb következtetések levonását tette lehetővé — erős bizonyítékot talált arra, hogy a rekreációs zavarás számos típusa hatással van a madarakra az Egyesült Királyság védett területein.

Az áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy bár a vízivadászat gyakran viszonylag zavaróbb tevékenységnek számít, összességében csak kis mértékben járul hozzá a zavarásokhoz, mivel szinte minden más rekreációs tevékenységhez képest ritkábban fordul elő.

Például egyes vizsgálatok szerint a rekreációs célú gyaloglás felelős a zavarások túlnyomó többségéért. A Poole Harbour területén a vízivadászatnak szezononként 675 látogatásra kellene növekednie — a jelenlegi kevesebb mint 200-ról — ahhoz, hogy elérje pusztán a gyalogosok által okozott zavarás mértékét.

Azt is megállapították, hogy az Exe torkolatvidékén az összes rekreációs zavarás a madarak táplálkozási és pihenési idejének kevesebb mint 1 százalékát érinti. Ahhoz, hogy ez már tényleges költséget, vagyis kimutatható hátrányt jelentsen a vízimadarak számára, a zavarás mértékének jelentősen, mintegy 7–12-szeresére kellene növekednie. Ezeken az erősen használt területeken a zavarási szintek tehát nem jelentenek fenyegetést a vízimadarakra.

Az összesített értékelés azt is kimutatta, hogy a lektorált szakirodalomban uralkodó álláspont szerint a vízivadászatból eredő elhullás valószínűleg hatással lehet a vízimadarak túlélésére, és „additív”, vagyis többlethalálozásként jelentkezhet. Ugyanakkor a vizsgálat nem tudott egyértelmű állítást tenni arról, hogy a vadászatból eredő mortalitás milyen szerepet játszik a vadászható fajok populációiban.

Ezzel szemben a szürke irodalom szerint a telelő récék esetében a vadászathoz köthető gyűrű-visszakerülések aránya 4–8 százalék között mozgott. Ez az érték összhangban van az észak-amerikai récék esetében fenntarthatónak tartott hasznosítási célértékekkel, amelyek 5–12 százalék között vannak.

A vízivadászatból eredő mortalitás valószínűleg 1–5 százalék közötti tartományba esik, vagyis a teljes vadászati eredetű mortalitásnak csak kisebb részét adja. Az észak-amerikai szakirodalom alapján ez korlátozottnak vagy mérsékeltnek tekinthető.

Következtetések

Bár a vadászat általában okozhat zavarást, az áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a vízivadászat önmagában vagy más hatásokkal együtt sem valószínű, hogy zavarás révén jelentős ökológiai hanyatláshoz vezetne.

Az egyik legfontosabb ajánlás az, hogy a zavarást területenként, egyedi helyszíni alapon kell kezelni. Így lehet értékelni, hogy az adott területen milyen valószínű hatásai lehetnek a madarakra, a leginkább releváns tanulmányokban kidolgozott módszertanok felhasználásával.

Az áttekintés szerint a part menti vízivadászat csak minimális mértékben járul hozzá a teljes mortalitáshoz, kevesebb mint 5 százalékban. A tanulmány alapján nem valószínű, hogy a vízivadászat jelentős hatást gyakorolna a vízimadár-populációkra. Ennek megfelelően nagyon kicsi az esélye annak, hogy jelentős hatással lenne a védett területek ökológiai épségére.

Ennek eredményeként azt javasolták, hogy a szabályozási folyamatok kevésbé összpontosítsanak az egyes védett területeken vagy vízivadászati helyszíneken jelentkező mortalitási hatásokra. Ez támogatja az alacsony hatású rekreációs hasznosítási formák, például a vízivadászat folytatását.

A tanulmány adatai:

Cameron, T. C., Holt, C. A. és Madden, J. 2026. A rapid evidence review of the ecological impacts arising from the recreational hunting of coastal wildfowl (‘wildfowling’): Executive summary. Natural England Evidence Review, NEER160. Natural England.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Vadászat

Kezdetét vette a Hivatásos Vadászok Országos Szakami Versenye

Bujon rendezik meg a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének döntőjét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Kezdetét vette a Hivatásos Vadászok Országos Szakami Versenyének döntője. Az ország 2730 hivatásos vadászából 141-en vettek részt a vármegyei válogatókon, és közülük a legjobb 19 mérheti össze tudását Bujon július 8-9-én, hogy kiderüljön, ki lesz idén az ország legjobb vadőre.

Fotó: OMVK

A megmérettetésnek, amelyet idén a Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezete rendez az érdekképviselet központi kollégáinak közreműködésével, a Vinnai Vadászati Kft., illetve a Buji Táncsis Vt. ad otthont, emellett a Nyírerdő Zrt. munkatársai is segítik a lebonyolítást.

A verseny megnyitóján Vinnai Attila, a kamara vármegyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke emlékeztetett: 2019-ben már rendeztek a vármegyében ilyen versenyt, így második alkalommal is köszönik a bizalmat a szervezet országos vezetésének, egyben érzik a kihívást és a felelősséget. Mint mondta, a kellemesen hűvös időjárás kimondottan kedvező az első, terepi versenynapnak. A hét évvel ezelőttihez képest a versenypálya rövidebb, de tartalmasabb lett. Kiemelte: a két nap a hivatásos vadászokról szól, és ez nem csak magára a versenyre vonatkozik, hanem az egész ittlétre. A szervezők az esemény teljes ideje alatt szeretnék kifejezni a szakmai megbecsülést azon szakemberek iránt, akik számos nehézséggel szembesülnek a mindennapokban. Vinnai Attila egy Nemeskéri-Kiss Géza idézettel zárta köszöntőjét: „A hivatásos vadász Isten legszebb templomának: az erdőnek papja. Egyben azonban csendőre és rendőre is.”

Fehér Sándor, a kamara országos hivatásos vadász alelnöke köszöntőjében méltatta a szervezők munkáját. Emlékeztetett: a 19 induló korábban már nyert vármegyei válogatón, így eleve a legjobbak a 141 szakember közül, akik megmérették magukat az első fordulóban. A Vadászkamara jelenleg 2730 hivatásos vadászt tart nyilván, közülük a legjobbak a jelenlévők. Mint fogalmazott: ha nemzetközi versenyről lenne szó, mondhatnánk, hogy a címeres mezt hordó válogatott játékosok sorakoztak fel Bujban. Megjegyezte: ahogy a nagy versenyeken, úgy itt is jár az elismerés a felkészítőknek, bíráknak, közreműködőknek. Aláhúzta: a hivatásos vadászok szakmai felkészültségére, tudására a Vadászkamara érdekképviseletként ahogy eddig, úgy a jövőben is különös figyelmet fordít. A továbbiakban is benne marad a kiemelt vadászkamarai célok pályázati célterületei között a hivatásos vadászok felkészültségének és munkafeltételeinek javítása, illetve a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretében is írhatnak ki pályázatot területi szervezetek a vadászatra jogosultak szakszemélyzetük eszközeinek beszerzésére. Fehér Sándor hozzátette: az átalakuló ágazati szabályrendszerben várhatóan olyan feladatokkal, kihívásokkal szembesül majd a vadgazdálkodás, amelyek nem abszolválhatók a hivatásos vadászok nélkül. „Győzzön a legjobb, de nyerjen mindenki” – zárta beszédét.

Fotó: OMVK

A versenyt dr. Jámbor László, a kamara országos elnöke nyitotta meg. Mint mondta, a verseny hét év után visszatért a kiindulópontjára – hiszen a jelenlegi formájában az országos megmérettetést először ugyanezen a helyen rendezték meg hét évvel ezelőtt. Hozzátette: a vármegyei Területi Szervezet ajánlotta fel, hogy idén ismét megszervezi az eseményt, amely bizonyosan méltó lesz mindahhoz, amit a hivatásos vadászok elismerése kapcsán hangsúlyozni kíván az érdekképviselet. A versenyzőktől az elnök azt kérte: higgadtan fussanak neki a feladatoknak – az izgulást pedig hagyják meg a felkészítőiknek. Kiemelte: ez a rendezvény általában a szakmáról is szól, és remek alkalmat teremt arra, hogy az ország különböző szegleteiből érkező, a vadgazdálkodás különböző területein tevékenykedő szakemberek találkozzanak, kötetlen körülmények között cseréljenek eszmét és ápolják a kapcsolatokat, közösséget építsenek.

Végezetül Fazekas Gergely, a Területi Szervezet titkára tartott kimerítő eligazítást a résztvevőknek, akik ma a gyakorlati feladatokat teljesíthetik, holnap pedig az elméletiekkel zárhatják a versenyt.

A verseny eredményeiről július 9-én délután számolunk be.
 A megmérettetésről rövidesen fotógalériát teszünk közzé Facebook-oldalunkon, emellett heteken belül rövidfilmeket is megtekinthet a kétnapos versenyről.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom