Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ulrich Gábor elejtette élete első őzbakját. Élményeiről beszámolt lapunknak: 

Egy vadőr barátommal már régóta terveztük, segít nekem abban, hogy meglőjem életem első bakját. Somogy vármegyében, Bonnyán vadászom, ahol a megfigyelést sok vadkamera segítette, és természetesen a lehető legtöbb időt is a területen töltöttük.

Fotó: Ulrich Gábor – Agro Jager News

Nagyjából tudtuk, hogy mire lehet számítani, mit és hol kell keresni. A célunk az volt, hogy egy nem nagy súlyú, legalább középkorú bakot ejtsünk el a kora esti órákban. Péntekre esett a választás. Miután befejeztük a munkát, kocsiba pattantunk, és mintegy 50 perces autózással kiértünk a területre.

Az esélyeinket csökkentette, hogy iszonyatosan meleg volt: árnyékban 35 °C-ot mutatott a hőmérő. Pontosan ezért, egy olyan területet választottunk, amely a nagy erdő takarásában árnyékos volt. Egy télen működő szóró mellett foglaltuk el a helyünket.

Azt tudni kell, hogy ez a terület dombos, és nagyon sok olyan zug van, ahová nem lehet belátni, ezért körülbelül félóránként mozognom kellett. Háromnegyed nyolc körül kivált az erdőből a bak, de csak annyi időt adott, hogy szemügyre vegyük a trófeáját, és eldöntsük, hogy ő lesz-e az, vagy várunk tovább.

Vadőr barátom, Gábor megadta a jelet: számunkra megfelelő, kiváló bak, ezért úgy döntöttünk, hogy elejtjük. Ekkor még bőven világos volt. Lassan negyed kilenc lett, és pontosan úgy, ahogyan számítottunk rá, a bak eltűnt a szemünk elől. Felkerekedtünk, és csak a legszükségesebbeket vittük magunkkal: egy lőbotot és a puskát.

Nem volt sok időnk. A kaszáló keskeny volt, és attól féltünk, hogy a bak könnyen átvált a másik kis erdőbe. Ezért gyors léptekkel indultunk a dombtető felé, hogy belássunk a völgybe. Körülbelül 150 méternyi erőltetett menet után lelassítottunk, mielőtt felértünk volna a dombtetőre, és kiléptünk volna a hajlatba, bízva abban, hogy felbukkan.

Szerencsénk volt, minden a terv szerint alakult. Mintegy 85 méterre megpillantottuk az őzbakot. A puska néhány másodpercen belül már a lőboton volt, célzásra készen. Amikor a bak megfelelő pozícióba került, azonnal lövést tettem. A lövés a felső blatton érte, és a bak ott helyben tűzben rogyott. Nagyon boldog voltam, mert első baknak pontosan ilyet szerettem volna. Köszönöm szépen Gábornak a segítséget, Bonnyának pedig az élményt!

Fotó: Ulrich Gábor – Agro Jager News

Ott helyben elkészült a teríték, a töretek a helyükre kerültek, megadtuk a tiszteletet, és elkészültek a képek is. Remek cserkelővadászat volt. Most már jöhetnek a nagyobb trófeák!

Írta és fényképezte: Ulrich Gábor

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

OMVK: Egyetértünk Attila Győrvári, Zala vármegyei Területi Szervezetünk titkárának alábbi gondolataival! „A közösségi média felületein egyre gyakrabban találkozhatunk a vadászatot, a vadászokat negatív színben feltüntető posztokkal, kommentekkel.

A fénykép illusztráció. Fotó: OMVK

A mintegy 70 ezer fős vadászati közösség tagjait, akik vadgazdálkodási, vadvédelmi feladatokat látnak el jogszabályi keretek között, kollektíven becsmérlő, minősíthetetlen jelzőkkel illetnek.

A kommentelők túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy a vadászatra jogosultaknak minden évben vadgazdálkodási tervet kell készíteni. Ez magában foglalja a vadállománybecslést és vadászható vadfajonként a kilövési tervet, melyet a vadászati hatóság (Kormányhivatal) jóváhagy.

Tudomásul kell venni, hogy mezőgazdasági termelést, erdőgazdálkodást vadászat nélkül nem lehet végezni. Míg a termelők túltartott vadállományról beszélnek és drasztikusabb kilövési terveket követelnek, addig a társadalom egy közösségi médiában hangos része betiltaná a vadászatot.

A vadásztársadalom járványvédelmi feladatokat is ellát, így – többek között – közel egy évtizede küzd az afrikai sertéspestis terjedése ellen a magyar sertéságazat külpiaci védelme érdekében.

Tudomásul kell venni a természettől eltávolodott embereknek is, hogy a vadászat elengedhetetlen eszköze a mezőgazdasági termelésnek, az erdőgazdálkodásnak és a természet egyensúlya fenntartásának.

Vissza kell utasítanunk minden olyan megnyilvánulást, mely a vadásztársadalom tisztességes tagjait megszégyenítő, lejárató kifejezésekkel illetnek.”

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A megváltozott klimatikus viszonyok, különösen az aszályos nyarak és az intenzív UV-sugárzás új kihívások elé állítják a vadgazdálkodókat, ami miatt a hagyományos, talajforgatásra épülő mezőgazdasági technológiák helyett egyre elterjedtebbek a természetkímélő, a talaj nedvességmegőrző képességét fokozó megoldások. A szakemberek célja a költségek csökkentése mellett a talajélet felpezsdítése és a vízvesztés minimalizálása.

Fotó: SEFAG Zrt.

,A témáról Halász Tibor, a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületének vadgazdálkodási ágazatvezetője beszélt. „A mintegy 80 hektárnyi intenzívebb vadföldművelés alatt álló területen a kalászosok betakarítása után már nem hagyjuk csupaszon a talajt. A technológia alapja a folyamatos fedettség, ezért a búza és árpa után azonnal felülvetjük a területet különféle talajtakaró növényekkel, például olajretekkel és fekete zabbal. Ez a módszer több szempontból is előnyös, a növényzet árnyékolja a talajt, így az kevésbé szárad ki az erős napsütésben, a növények gyökérzete pedig átszövi és lazítja a talajt, ami a forgatás nélküli művelést teszi lehetővé, miközben a gyökerek által hátrahagyott nedvek támogatják a talajéletet. A cél a talaj forgatásának, vagyis a hagyományos szántásnak a fokozatos elhagyása. A talajtakaró növények télen is a területen maradnak, védve azt az eróziótól és a kiszáradástól, majd márciusban ezek a növények lekerülnek, a területet pedig csupán egy könnyű, felszíni műveléssel készítjük elő a következő vetéshez.

Ez a rendszer nemcsak agronómiai szempontból előnyös, hanem a vadállomány számára is folyamatos táplálékforrást biztosít, hiszen a takarónövények ősszel és télen is elérhetőek a vad számára, így a bőgés időszakában és a hidegebb hónapokban is biztosított a természetes táplálék. A mintegy 200 hektár Natura 2000-es gyepterülettel, valamint a 150 hektár pillangós kaszálóval kiegészült gazdálkodás így egy komplex, ökológiailag tudatos rendszert alkot, amelyben a forgatás nélküli művelésre való átállással nemcsak a vadföldek termőképességét védjük meg a jövőre nézve, hanem a gazdálkodási költségeket is hatékonyabban tudjuk kontrollálni.”

Forrás: SEFAG Zrt.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131