Horgászat
Már 7000 éve halakat telepítettek a norvég hegyvidéki tavakba
A legújabb norvégiai kutatások szerint már Kr. e. 5000 körül halakat telepítettek a magashegyi tavakba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A tanulmány a norvégiai Jotunheimen hegységben található Tesse-tónál feltárt kőkorszaki halcsapdákat vizsgálja. A kutatók szerint a leletek arra utalnak, hogy a mezolitikus vadász-halász-gyűjtögető közösségek már Kr. e. 5000 körül tudatosan telepítettek halakat, mindenekelőtt sebes pisztrángot a korábban hal nélküli magashegyi tavakba. Ez az emberi környezetalakítás és erőforrás-gazdálkodás egyik rendkívül korai példája lehet.
A norvégiai Jotunheimen hegység. Fotó: Google
A jégkorszak végét követően, körülbelül Kr. e. 8000-re Norvégia középső hegyvidéki területei jégmentessé váltak. A magashegyi vízrendszereket azonban meredek folyószakaszok és vízesések választották el az alacsonyabban fekvő vizektől, ezért a halak természetes úton nem tudtak feljutni ezekbe a tavakba. A Tesse-tó 854 méterrel a tengerszint felett fekszik, és kifolyója, a Tessa folyó több olyan akadályt tartalmazott, amely megakadályozta a halak természetes vándorlását.
A tó medrében 2022-ben négy állandó halcsapda maradványait tárták fel. A szerkezeteket főként vékony erdeifenyő-, kisebb részben nyír- és fűzkarókból építették. A karókon vágásnyomokat, hasításokat és lehetséges kötözési nyomokat azonosítottak. A legjobb állapotban fennmaradt csapda egy körülbelül 3,5 méter átmérőjű kamrából, valamint a halakat abba terelő vezetőkerítésből állhatott. A függőleges karók valószínűleg fonott vagy rácsos falat tartottak, a ferdén levert karók pedig a szerkezet megerősítését szolgálták.
A radiokarbonos és dendrokronológiai vizsgálatok alapján a legrégebbi csapdák Kr. e. 5000 körül készültek. Egy másik csapdát Kr. e. 3850-re, egy továbbit pedig Kr. e. 2700 körülre kelteztek. Bizonyos karókat mintegy tizenkét év különbséggel vágtak ki, ami azt jelzi, hogy a halászati létesítményeket rendszeresen javították és karbantartották. A csapdák használata tehát legalább 2300 éven keresztül folytatódhatott.
A kutatók több érvvel támasztják alá, hogy a pisztrángokat emberek telepítették a hegyi tavakba. A természetes felvándorlást vízesések akadályozták, a madarak általi ikraszállításra pedig nincs meggyőző bizonyíték. Emellett a magashegyi tavakban szinte kizárólag sebes pisztráng fordult elő, miközben az alacsonyabban fekvő vizek jóval fajgazdagabbak voltak. A szerzők szerint ezt az egységes elterjedési mintázatot leginkább a tudatos emberi betelepítés magyarázza.
A halakat feltehetően a folyórendszereken belül, fokozatosan szállították egyre magasabbra. Élő példányaik kifogására a csapdák is alkalmasak lehettek, szállításukhoz pedig állatbőrből készült tömlőket használhattak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a telepítés komoly ökológiai ismereteket és hosszú távú tervezést igényelt: az új állományoknak akár több évtizedre is szükségük lehetett ahhoz, hogy jelentős mennyiségben halászhatóvá váljanak.
A haltelepítés gyakorlati célja valószínűleg az volt, hogy biztonságos és kiszámítható élelmiszerforrást hozzanak létre a hegyvidéki vadászterületeken. A rénszarvas- és jávorszarvasvadászat eredményessége bizonytalan volt, míg a halak friss, tápláló és viszonylag könnyen megszerezhető táplálékot biztosítottak. Ez lehetővé tehette, hogy nagyobb közösségek hosszabb ideig tartózkodjanak a hegyekben, és közben más nyersanyagokat, például prémeket és kőeszközök készítésére alkalmas anyagokat is gyűjtsenek.
A tanulmány legfontosabb következtetése, hogy a mezolitikus vadász-halász-gyűjtögetők nem csupán alkalmazkodtak a természethez, hanem tudatosan és tartósan át is alakították környezetüket. A sebes pisztráng betelepítése a szerzők szerint akár az élelmiszer-termelés egyik korai formájának is tekinthető. A felfedezés ezért megkérdőjelezi azt az egyszerű felosztást, amely szerint csak a földművelő társadalmak voltak képesek összetett erőforrás-gazdálkodásra, míg a vadászó-gyűjtögető közösségek pusztán a természetben rendelkezésre álló javakat használták fel.
Összességében a Tesse-tó halcsapdái és a környező magashegyi lelőhelyeken talált halcsontok egy jól megtervezett, hosszú távú ökológiai beavatkozás bizonyítékai. A kőkorszaki közösségek korábban hal nélküli tavakba telepítették be a pisztrángot, majd tartós halászati rendszereket alakítottak ki az állomány hasznosítására.
A magyar nyelvű összefoglaló az eredeti tudományos közlemény alapján készült. A tanulmány itt érhető el:
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
SZARVAS: Megkezdték a hínár és a békalencse eltávolítását a Szarvas–Békésszentandrási-holtágon
Mintegy 4,5 hektáros területen távolítják el az elszaporodott hínárt és békalencsét a Szarvas–Békésszentandrási-holtág torkolati szakaszán a vízminőség javítása érdekében.
Megkezdték a nagy mennyiségben elszaporodott hínár és békalencse eltávolítását a Szarvas–Békésszentandrási-holtág torkolati szakaszán.
A munkát Truxor munkagéppel végzik. Fotó: Jobbágy Zoltán
A beavatkozásra a Mintavevő Munkacsoport által végzett vízvizsgálatok eredményei alapján van szükség. A szakemberek a holtág torkolati szelvényénél alacsony oldottoxigén-szintet mértek, ezért a további vízminőség-romlás megelőzése érdekében megkezdődött a mintegy 4,5 hektáros területen elszaporodott hínár és békalencse eltávolítása.
A beavatkozásra a Mintavevő Munkacsoport által végzett vízvizsgálatok eredményei alapján van szükség. Fotó: Jobbágy Zoltán
A munkát Truxor munkagéppel végzik napi 12 órában, a tervek szerint mintegy öt napon keresztül. A torkolatnál egy gépi gereb is segíti a munkát, ezzel is hozzájárulva a víz szabadabb áramlásához.
Fotó: Jobbágy Zoltán
A tervezett munkavégzésről folyamatosan egyeztetnek a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereivel. A munkálatok során a természetvédelmi szempontokat kiemelten kezelik, és a vonatkozó természetvédelmi előírásokat maradéktalanul betartják.
KÖVIZIG
Fotó: Jobbágy Zoltán
Hallott vagy látott valamit?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
KÖVIZIG: Újabb szivattyúkkal növelték a vízpótlást Békésen és Gyulán
Újabb szivattyúkat állítottak üzembe a Békési és a Gyulai duzzasztónál a Fehér-Körös alacsony vízhozama miatt.
A tartósan kedvezőtlen időjárási és hidrológiai körülmények, valamint a Fehér-Körös rendkívül alacsony vízhozama miatt újabb szivattyúkat állítottak üzembe a Gyulai- és a Békési duzzasztónál. A beavatkozással mindkét helyszínen növelték a vízpótlás kapacitását.
Fotó Jobbágy Zoltán
A tartósan alacsony vízhozamok miatt egyre kevesebb víz érkezik természetes úton a vízrendszerbe, ezért Békésen és Gyulán is tovább növelték a szivattyús vízpótlást.
Három szivattyú működik a Békési duzzasztónál
Mindkét helyszínen egy-egy új szivattyút állítottak üzembe.
Fotó Jobbágy Zoltán
A Békési duzzasztónál jelenleg három szivattyúval 1,5 m³/s, a Gyulai duzzasztónál pedig két szivattyúval 1 m³/s vizet emelnek a duzzasztók alvizéről a felvízre.
Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!
Tiszai vízátvezetésből biztosítják a szükséges vízkészletet
A szükséges vízkészlet jelenleg rendelkezésre áll, azt a tiszai vízátvezetésből biztosítják.
A vízpótlás mértékét folyamatosan figyelemmel kísérik, és az aktuális vízkészletek, valamint a hidrológiai helyzet alapján alakítják.
Fotó Jobbágy Zoltán
Az alacsony vízhozam miatt további vízpótlásra van szükség
A megnövelt vízpótlásra azért van szükség, mert a tartósan alacsony vízhozamok következtében egyre kevesebb víz érkezik természetes úton a vízrendszerbe.
Fotó Jobbágy Zoltán
Az előrejelzések alapján a közeljövőben sem várható jelentős javulás, ezért a vízigények biztosítása érdekében további szivattyús vízpótlást építettek ki.
Fotó: Jobbágy Zoltán
Hallott vagy látott valamit?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
A 24 kilós dunai amurom története
Korcz Máté a Dunán horgászott, ahol egy kapitális amurt akasztott.
Korcz Máté élménybeszámolója:
A horgászatban az a szép, hogy a legnagyobb csalódásból pillanatok alatt megszülethet az ember élete fogása. A dunai túrámnak pontosan így futottam neki: az esti órákban ültem ki a vízpartra, és a kezdeti jelek több mint biztatóak voltak.
Fotó: Korcz Máté – Agro Jager News
Nem kellett sokat várnom, viszonylag gyorsan bejelentkezett egy 10–15 kilogramm körüli amur. Már a kezemben éreztem a sikert, de sajnos közvetlenül a szákolás előtt kiköpte a horgot. Később csatlakozott hozzám a barátom, Kovács Dániel is. Éjszaka csendesen telt az idő, majd hajnali 5 óra magasságában szinte megismétlődött a rémálom: újra jött egy hasonló méretű amur, és a fárasztás végén ő is meglépett. Ezen a ponton már igazán csalódott voltam. Úgy beszéltük meg Dániellel, hogy reggel 9-ig maradunk, aztán pakolunk.
A fordulat végül az utolsó órában, reggel 8 körül érkezett meg. Épp két horgászkolléga lépett oda hozzánk érdeklődni, hogy esznek-e a halak, amikor a semmiből, elemi erővel megindult a botom.
Először sejtelmem sem volt, mi akadt a horogra. A hal megállíthatatlanul tört ki, körülbelül 200 méter zsinórt húzott le a Dunába – egyszerűen képtelen voltam lefékezni. Végül lassan, centiről centire sikerült megfordítanom, és amikor a közelünkben először megmutatta magát a felszínen, a parton senki sem hitt a szemének. Mindenkit elöntött az adrenalin!
Egy kemény, 35–45 perces fárasztás után végre sikerült a szákba terelnünk a halat. A parton azonnal mentek a tippek, a legtöbben 18–20 kiló közé saccolták. Amikor viszont ráakasztottuk a mérlegre, mindenkinek elakadt a szava: több mint 24 kilogrammot nyomott, a hossza pedig a fejtől a faroktőig elérte a 95 centimétert.
A kezdeti fájó veszteségeket egy csapásra felejthetetlen élménnyé formálta ez az óriás. Igazi álomfogás volt ez számomra, és külön örülök, hogy a barátaimmal és a jelen lévő sporttársakkal élhettem át ezt a pillanatot!
Írta és fényképezte: Korcz Máté
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Valójában hány vaddisznó él Csehországban?
Újabb Baranya vármegyei házisertés-állományban jelent meg az afrikai sertéspestis
Nekrológ
KITEKINTŐ: Az Európai Unió agrárpiaci kilátásai 2026-ban
KITEKINTŐ: Németország – Schleswig-Holstein tartomány 50 000 euróval támogatja az inváziós fajok csapdás vadászatát
KITEKINTŐ: Szerbia – Új kutatás tárta fel a sakálok vándorlását
…márpedig nincs.
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei
