Horgászat
Közel négy éve húzódó jogvita zárult le egy fás-tavi nagyponty ügyében
Egyszersmind elgondolkodtató és tanulságos ügy végére került pont az elmúlt napokban azzal a törvényszéki ítélettel, amely Szövetségünk javára döntött el egy 2017 tavasza óta húzódó jogvitát. Ennek alapját egy 2017. április 11-én a Fás-tavon fogott 6,64 kilogramm súlyú ponty adta, amely a KHESZ helyi horgászrendjében meghatározott 6 kilogrammos kíméleti súlyhatár ellenére nem került visszahelyezésre a vízbe, hanem egy autó csomagtartójába kötött ki.
Egyszersmind elgondolkodtató és tanulságos ügy végére került pont az elmúlt napokban azzal a törvényszéki ítélettel, amely Szövetségünk javára döntött el egy 2017 tavasza óta húzódó jogvitát. Ennek alapját egy 2017. április 11-én a Fás-tavon fogott 6,64 kilogramm súlyú ponty adta, amely a KHESZ helyi horgászrendjében meghatározott 6 kilogrammos kíméleti súlyhatár ellenére nem került visszahelyezésre a vízbe, hanem egy autó csomagtartójába kötött ki.

A horgászoknak érdemes betartani a szabályokat. Ha egy kicsit nagyobb a kelleténél a kifogott hal, akkor is vissza kell engedni. A fás-tavi nagyponty ügye most zárult le, négy évig tartott a jogi procedúra a felek között mire jogerős ítélet született (Kép: KHESZ)
A hivatalos tényfeltárás szerint a fentnevezett időpontban Szövetségünk halőre távcsővel pásztázva a vízterületet figyelmes lett egy nagyobb testű ponty fogására, amelyet fogója, illetve annak halat megszákoló horgásztársa merítőstül bevittek a parton álló lakókocsi és személyautó közé, majd azt a földre helyezték. Amikor 10 perc múlva sem került vissza a hal a vízbe, feltételezhetővé vált, hogy a horgászoknak nincs szándékukban visszaengedni a halat.
Halőrünk értesítette a közelben tartózkodó kollégát, akinek érkezéséig továbbra is szemmel tartotta a területet. A halat megmerítő horgásztárs eközben elővett egy zsákot és abba téve a halat, azt a kocsiba helyezte. Halőreink a helyszínre érkezve megkezdték a halőri intézkedést, melynek során a gépkocsi ülése alá rejtett rafiazsákból előkerült a fogási naplóba be nem jegyzett, a kíméleti súlyhatárnál nagyobbak bizonyuló tükörponty.
A halat kifogó horgász állítása szerint a 6,64 kilogramm súlyú, 63 cm hosszú, fűre letett pontyot visszaengedése előtt le akarta fényképezni, ezért azt magára hagyta és elment a fényképezőgépéért a lakókocsijához. Eközben a hal kiemelésében segédkező horgásztársa – kihasználva az alkalmat – az ő tudta nélkül a pontyot egy zsákban a saját autójába tette. Mindezt a történést a horgásztárs elvállalta, megerősítette.
Szövetségünk 2017. június 25-én hozott 515/2017. számú határozatával megállapította, hogy a halat kifogó horgász megsértette a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII- 29.) VM rendelet (R.) foglaltakat, valamint a KHESZ IV/9. pontját, ezért vele szemben két évre területi jegy váltásának tilalmát írta elő a Szövetség hasznosításába tartozó halgazdálkodási vízterületeken. A másodfokon eljárt vezetőség 908/2017. számú határozatával a fegyelmi büntetést egy évre mérsékelte.
A horgász ezt a határozatot peres úton megtámadta, ami egy több mint három és fél évig tartó bírósági jogvitát eredményezett, amelyet végül 2021. februárjában Szövetségünk javára döntött el a törvényszéki ítélet. A sajnálatosan rengeteg időt és munkaenergiát felemésztő ügy kapcsán különösképpen elszomorító, hogy a mind jogszabályi, mind etikai vonatkozásban is egyértelműen sérelmesen viselkedő fél a jogvita időszakában a vízparton – a horgászoktól érkezett visszajelzések alapján – a Szövetséget és annak munkatársait, nehezen minősíthető magatartást tanúsítva, többszöri alkalommal rosszszínben tűntette fel. Az ügy további tanulsága, hogy a KHESZ Helyi Horgászrendjében a felső méretkorlátozással védett, azaz a kíméleti felső határt elérő vagy meghaladó, termetes halak megfogása esetén törekedni kell azok azonnali visszahelyezésére. A visszaengedés előtt történő fotózás csak úgy megengedett, hogy az ahhoz szükséges telefon, vagy fényképezőgép a lehető leghamarabb elérhető közelségben legyen a képek mihamarabbi elkészítése érekében.
A MOHOSZ által a közelmúltban aktualizált Országos Horgászrend VI. fejezetének (Horgászetikai előírások) 60. pontja szerint: „A horgászfotók elkészítésekor ügyelni kell arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső, vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktól sokkal érzékenyebbek. A legfontosabb a hal védelme, ha a szakszerű gyors fotózás nem biztosítható, akkor a halat haladéktalanul vissza kell engedni.”
Forrás: khesz.hu
Horgászat
Egy hosszú küzdelem vége
Bíró Róbert élményeiről számolt be lapunknak legújabb fogásáról:
Nem szeretek célirányosan egy bizonyos halra horgászni! Volt már benne részem és tudom, hogy mennyire megszállottá tud válni az ember… Az adott folyón, ahol horgászom, a múlt év késő tavaszán volt szerencsém „fekuttyantani” egy komolyabbnak tűnő halat. A jelekből ítélve sejtettem, hogy jó hal jön be alám. Természetesen nem tudtam megetetni egyszer sem – sem nadállyal, sem kagylóval, még vertikális pecával sem.

Fotó: Tasnádi Attila – Agro Jager News
Idén szintén próbálgattam kuttyogatva horogra csalni, sajnos a kiülős éjszakai pecára most annyira nincs lehetőségem. A héten Tasnádi Attila barátommal, akivel imádok horgászni – hasonlóan elvetemült, megszállott horgász, mint én –, megbeszéltük, hogy kimegyünk, és megpróbáljuk élő hallal kuttyogatva megetetni.
Hát, őszinte leszek, már itt kijött belőlem a megszállottság: 1 órát kalapáltam a fejét. Volt, hogy a farkával belecsapott a zsinórba úgy, hogy a két bot előkezsinórja összegubancolódott (biztos tele lehetett már a puttonya velem), de ismét nem tudtuk megetetni – se nadály, se élőhal nem kellett neki.
Hát jó, akkor „ráülünk a fejére” az éjszaka: állított bot, spanolós módszer, tenyeres kárász.
Azt tudni kell a vízről, hogy a helyi szabályok nem teszik lehetővé a parti horgászatot a folyó ezen szakaszán (amit egyébként nem is bánok), de ezáltal kicsit melósabb a peca…
Szóval nekiálltunk volna épp az esti pecának, amikor Ati hazatelefonált, hogy minden rendben van-e. Sajnos nem volt. Láttam rajta, hogy nagyon bántja valami. „Ha úgy érzed, menjünk haza a francba, hagyjuk a pecát” – mondtam neki. Hát igen, úgy érezte, hogy otthon a helye. Egy anyának is jól esik a segítség a nehéz pillanatokban (Attinál két pici gyermek van), de ő miattam nem akart hazamenni, mert az ő kocsijával érkeztünk a vízhez.

Fotó: Tasnádi Attila – Agro Jager News
Aztán közös megegyezésre elindultunk haza. Természetesen, mint láthatjátok, én átpakoltam az autómba, és visszamentem. Behúztam az előre elkészített pecákat: 3,5 méteres előkék voltak fent, 4,2 méteres vízben, közvetlen oda engedtem le a csalit (tenyeres kárász), ahol a hal fekvőhelye volt – véleményem szerint.
19:00-kor kerültek be a pecák és 21:00-ig két kapásom volt. A bot hajolt a víz fölé, szólt a jelző, majd mikor már éppen szakadt volna a szakító, egyszer csak elengedte. Tudtam, hogy jó hal volt, csak óvatos.
Aztán 22:00-kor már nem volt kérdés. A jobbos pecámon a 10500-as Pennek a fékje lett a kapásjelző – arra lettem figyelmes, hogy húzza a zsinórt a dobról, a jelző sikít. Itt már tudtam, hogy Ő az.
Aztán kis harc után meg is lett!
Elmondhatatlan az érzés, mikor célirányosan horgászol egy bizonyos halra hosszú ideig és az a katarzis, amibe az ember kerül, mikor végül bekerül a csónakba… hát, elmondhatatlan.
Attinak külön köszönet, hogy este 23:00-kor felöltözött, autóba ült, és kocsikázott 60–80 km-t, hogy segítsen képet készíteni nekem erről a csodás halról!
Köszönöm, hogy elolvastad!
Fotelhuszárok kíméljenek!
Görbüljön mindenkinek!
Írta: Bíró Róbert
Horgászat
Sajtóközlemény a balatoni strandok horgászatáról
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., mint a Balaton és vízrendszere halgazdálkodásra jogosultja közleményt adott ki a balatoni szabadstrandok, illetve a kijelölt fürdőhelyek horgászati lehetőségeiről.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Tisztelt Horgásztársak!
Az utóbbi időben több balatoni strand esetében szűkültek a horgászati lehetőségek az időbeli hozzáférhetőség tekintetében. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a szabadstrandok közül egyre több partszakaszt, illetve egyre hosszabb időszakokra minősítenek „kijelölt fürdőhellyé”. A 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet a kijelölt fürdőhelyek üzemeltetéséről szól, amelynek 7. mellékletének 7. pontja említi, hogy „A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad.” E szerint horgászati tilalmat kiírni csak a fürdési szezonban lehet jogszerű, ennek meghatározása egyébként településenként eltérő időszak.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Ugyanakkor fontos jogszabály a kérdéskörben a „46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, amelynek 2. § (1) pontja kimondja:
„Tilos fürdeni: h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;”
A horgászok érdekében a MOHOSZ, valamint Társaságunk javaslatára született az a 2018. év végén megjelent módosítás, melyről 2019. januárban minden Balaton-parti önkormányzatnak küldtünk tájékoztató levelet:
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 23/C. § értelmében:
„A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást.”
Társaságunkat a 2025. évi strandszezon tekintetében egyetlen egy Balaton-parti önkormányzat sem kereste meg a kijelölt fürdőhelyeken elrendelni kívánt horgászati tilalmak kapcsán, ennek következtében egyetlen helyre sem adtunk hozzájárulást horgászati korlátozásokhoz.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Mindezek következtében álláspontunk a következő:
Az állami vagy önkormányzati tulajdonú kijelölt fürdőhelyeken (ezek a vízen bójával, a parton táblával jelölve vannak) elrendelt horgászati tilalmakat jogszerűnek tartjuk, de csak nappal, tehát napkeltétől napnyugtáig. Ezeken a helyszíneken az éjszakai horgászat továbbra is engedélyezett.

Forrás: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonú szabadstrandokon, szabad partszakaszokon, amelyek nem kijelölt fürdőhelyek (nincsenek bójával és táblával kijelölve) a horgászat semmilyen korlátozása nem jogszerű, tehát ezek folyamatosan horgászhatóak. Természetesen értelmetlen lenne, így egy horgásztárs sem akar a fürdőzők között horgászni, ezért ezeken a helyeken is kérjük, hogy a gyakorlatban nappal csak olyan helyeken horgásszanak, ahol épp nem történik fürdőzés.
Amennyiben valamely horgász az itt leírtak szerint horgászik, de mégis jogsérelem éri, Társaságunk vállalja és ellátja jogi képviseletét.
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Akasztott, fogott egy szép halat?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Polgár Sándor harcsahorgász a Tisza középső szakaszán kapitális harcsákat akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Évek óta horgászom a Tisza középső szakaszán. Itt születtem, itt nőttem fel, nagyon közel áll a szívemhez. Néhány éve már kizárólag a harcsákat üldözöm. Voltak szép eredményeim, gyönyörű halakat fogtam és engedtem vissza, de ami az elmúlt héten történt, azt még most is nehéz felfogni. Egész horgászpályafutásom alatt törekedtem a szelektálásra, próbáltam minél nagyobb egyedeket becsapni, hiszen sporthorgászatot folytatok, így nem a zsákmányszerzés volt az elsődleges cél. A csend, a természet és a Tisza szépsége, valamint a kapitális halak körüli misztikum az, ami igazán besugárzik az ember lelkébe.

Fotó: Polgár Sándor – Agro Jager News
Éppen pár napos szabadságra készültem, amikor egy betörő hidegfront és az elviselhetetlen hőség enyhülése körvonalazódott. Gondoltam, itt az idő: igazi nagyhalas napok jönnek, nem szabad tétovázni, menni kell! Kuttyogatva vettem üldözőbe a tiszai óriásokat, és már az első nap, több kapás kíséretében, sikerült fognom egy impozáns, 180 centiméteres harcsát. Tudtam, hogy jó az elképzelés és a technika, hiszen ez már önmagában is nagyon szép eredmény, de ami ezután jött, még engem is meglepett.
Két nappal később újra vízen voltam a szokásos módszerrel, és a kapás nem sokáig váratott magára. Egyből éreztem, hogy nem mindennapi hallal hozott össze a sors! Határozott, gyors fárasztással és egy jól összehangolt felszereléssel pár perc alatt megpillantottam a felszínen azt a kapitális halat, amire már nagyon vártam. A parton, a barátom segítségével gyorsan és kíméletesen megmértük a hosszát: 222 centiméter volt, a súlyát 65–70 kg közé tippeltük. Pár remekül sikerült fénykép után visszaengedtem a Tisza mélységébe. Remegő kézzel és felfoghatatlan élményekkel csaliztam újra a felszerelésemet.

Fotó: Polgár Sándor – Agro Jager News
Még az előző fogás hatása alatt voltam, amikor újabb kapás érkezett. Gyorsan tudatosult bennem, hogy ismét egy nagy hallal küzdök: nem szabad hibázni, összpontosítani kell! Hamarosan ismét parton voltunk egy újabb kétméteres harcsával – kereken 200 centi volt a hal hossza, a súlya körülbelül 55 kg lehetett. Hihetetlen küzdelmek voltak, a horgászatot aznapra be is fejeztük, hiszen mindketten tudjuk: ez egy nem mindennapi, szinte megismételhetetlen és kitörölhetetlen eredmény és élmény, amire egész életünkben emlékezni fogunk.
Köszönöm, Tisza!
Írta és fényképezte: Polgár Sándor
Polgár Sándor Tiktok oldala itt érhető el! Kattints a linkre!