Keressen minket

Mezőgazdaság

Bőség van tejből és kukoricából

Print Friendly, PDF & Email

A kukorica- és a tejtermelés növekedése járult hozzá leginkább a magyar mezőgazdaság kibocsátásának 2020-as, 4,6 százalékos növekedéséhez – írja a magyar mezőgazdaság tavalyi teljesítményét bemutató kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal – közölte a Világgazdaság.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A kukorica- és a tejtermelés növekedése járult hozzá leginkább a magyar mezőgazdaság kibocsátásának 2020-as, 4,6 százalékos növekedéséhez – írja a magyar mezőgazdaság tavalyi teljesítményét bemutató kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal – közölte a Világgazdaság.

A kukorica- és a tejtermelés növekedése járult hozzá leginkább a magyar mezőgazdaság kibocsátásának 2020-as, 4,6 százalékos növekedéséhez (Kép: Pixabay)

Ábra: vg.hu

Magyarországon a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012, bruttó hozzáadott értéke 2013 óta növekszik – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványában. Tavaly a kibocsátás meghaladta a 2,9 ezermilliárd forintot, 4,6 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. A bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1, ezen belül a növényi termékek 2,3 százalékát adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 603 milliárd forint volt, 44 milliárddal több az előző évinél.

Csökkenő mennyiség

Ez az értékbeli bővülés tavaly úgy ment végbe, hogy a termelés volumene összességében 2,4 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb termelés-visszaesést a gyümölcsféléknél, a takarmánynövényeknél és az élő állatoknál figyelték meg.

A főbb termelési adatok közül a KSH kiemeli, hogy  gabonából 2,3 millió hektárról mintegy 16 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi növekedés után 120 ezer hektárral zsugorodott, a termésmennyiség pedig 0,5 százalékkal lett alacsonyabb. Kukoricából viszont 8,4 millió tonnát, az előző évinél 1,6 százalékkal nagyobb mennyiséget takarítottak be.

Cukorrépából 780 ezer tonnát, az előző évinél 5,2 százalékkal kevesebbet termeltek. A fontosabb zöldségfélék mennyisége 16 százalékkal, 1,1 millió tonnára mérséklődött. A keresettebb gyümölcsfélék mennyisége 544 ezer tonna volt, ez 22 százalékkal maradt el az előző évi mennyiségtől úgy, hogy az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent.

Tavaly decemberben 2,6 százalékkal több szarvasmarhát (933 ezret) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány a tejtermeléssel együtt 0,2 százalékponttal járult hozzá a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenének növekedéséhez.

A sertések 2020. decemberi, 2,8 milliós állománya 8,2 százalékos növekedés az előző évhez képest. A baromfiállomány 9,7 százalékkal, 35,4 millióra csökkent, ezen belül a pulykaállomány 3 százalékkal nőtt, 2020 decemberében 2,7 millió volt.

Maradt a gabonadominancia

A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 1735 milliárd forint volt, 7,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Gabonából 821 milliárd, ipari növényekből 379 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Az utóbbiak közül a legnagyobb arányt képviselő napraforgó 213 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 200 milliárd, a friss gyümölcsök, a szőlő és a borok 161 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.

Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1004 milliárd forintra nőtt 2020-ban. Az élő állatok kibocsátása 708 (ezen belül a baromfié 301) milliárd forintot ért el, az állati termékeké 296 (közülük a tejé 210) milliárd forint volt.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék érték el 28 százalékkal, az állatok 24, az ipari növények 13, az állati termékek pedig 10 százalékot képviseltek. A teljes növénytermesztés részaránya 59, az élő állatoké és az állati termékeké 34 százalék volt.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom