Keressen minket

Természetvédelem

Árvízkezelési megoldások az extrém időjárási hatások mérséklésére

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évszázadokban a vizesélőhelyek jelentősen átalakultak. A világon 1970 óta a vizesélőhelyek 90%-a tűnt el, az ott élő gerincesek 84%-ával együtt. A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Budapest, 2021. november 24. – A végéhez közeledik a Danube Floodplain projekt, amely azt vizsgálta, hogyan csökkenthetők az árvízi kockázatok az árterek helyreállításával. A projektben résztvevő partnerek 2021. november 3-án és 4-én mutatták be az eredményeket online konferencia keretében.

A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus (Kép: Pixabay)

Az elmúlt évszázadokban a vizesélőhelyek jelentősen átalakultak. A világon 1970 óta a vizesélőhelyek 90%-a tűnt el, az ott élő gerincesek 84%-ával együtt. A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus.

Az ártereknek meghatározó szerepük van az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek – áradások, aszályok – okozta kihívások mérséklésében. A folyókkal való kapcsolatuk helyreállítása, a táj alkalmassá tétele a víz befogadására a klímaváltozás okozta kihívásokra is megoldást jelenthet. Ha mindezt nemcsak lokális szinten tesszük a Duna vagy mellékfolyói mentén, hanem az egész vízgyűjtőn minél több ponton, annál több pozitív hatás érhető el.

A Danube Floodplain projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítse a határokon átnyúló vízkezelési és árvízkezelési munkát a biológiai sokféleség és gazdasági szempontok figyelembevételével. A projekt hangsúlyt fektetett az érintettek bevonására és véleményük megismerésére.  Erre leginkább a közös gondolkodás és tervezés, valamint az árterek helyreállítására alkalmazott gyakorlatok terén van szükség, hiszen szóba jöhetnek szürke megoldások (pl. új töltés építése az ártér szélesítése érdekében) vagy zöld beavatkozások (természetes vízvisszatartási gyakorlattal) és ezek kombinálása.

A projektben öt mintaterületet választottak ki, a magyarországi helyszín a Közép-Tisza mentén Fokorúpuszta volt.  Az öt mintaterületen a projektben továbbfejlesztett Duna ártér értékelő eszközzel (Danube Floodplain Evaluation Tool) modellezték az árvízszintek várható hatásait, és elemezték a lehetséges forgatókönyveket.

A modellek eredményei azt mutatják, hogy az árterek helyreállításával és a folyókhoz kapcsolásával mérhető hatást lehet elérni az árvízszintek csökkentésében, így az extrém magas árvizek kockázatait is mérsékelni lehet.

Az árterek helyreállítása egyszerre segíti elő az árvizek kezelését, az ökológiai feltételek javulását és a víz visszatartását a vízhiányos időszakokra. Utóbbi jó eszköz a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, az ivóvízkészletek megóvására, a folyóvíz megszűrésével jobb vízminőség biztosítására.  Ezenkívül több hal lehet a folyókban és bővülnek a kirándulási és sportolási lehetőségek. Az árterek helyreállításának gazdasági hatásait szintén érdemes vizsgálni, hiszen számos, a víz jelenlétével összeegyeztethető gazdálkodási lehetőség van, egy ártéri kaszálón például jóval több szénát tudunk termelni, ha megfelelő a vízellátottsága.

A Magyarországon kijelölt fokorúpusztai mintaterület a Közép-Tisza-vidéken, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Ennek komplex ártér-helyreállítás vizsgálata valósult meg a projektben, amely figyelembe veszi az árvízi kockázat csökkentését, valamint az ökológiai hasznokat is. A tervezett beavatkozások között töltésáthelyezés, vizesélőhely-kialakítás és tájrehabilitáció is megtalálható. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kapott az eredmények fenntarthatósága, valamint az egykori területhasználat visszaállítása. Az előirányzott ártér-helyreállítási intézkedések jelenleg kivitelezés alatt állnak. Az új töltés már elkészült a területen, valamint folyamatban van a vizesélőhely és az új területhasználat (rét/legelő) kialakítása is. Az itt elvégzett beavatkozások jó alapul szolgálhatnak a hasonló jellegű jövőbeni ártér-visszacsatolásokhoz, valamint a megszerzett tapasztalatok felhasználhatók más, hasonló tulajdonságokkal bíró folyószakaszok helyreállítása esetében is.

Következő lépésként a projektben készült megvalósíthatósági tanulmányok eredményei alapján további együttműködésre van szükség az érintett földtulajdonosokkal és területkezelőkkel azért, hogy sikeresen megvalósíthatók legyenek a helyreállítási projektek.

Danube Floodplain projekt (Reducing the flood risk through floodplain restoration along the Danube River and tributaries) 2018. június 1-jén indult el és 2021. november 30-án fejeződik be. A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projektben 18 partner és 4 társult stratégiai partner vesz részt a Duna vízgyűjtője által érintett tíz országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia). Magyarországról a WWF Magyarország, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), a Szegedi Egyetem és az Országos Vízügyi Főigazgatóság tagjai a projekt konzorciumnak.

Forrás: WWF

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madár-megfigyelés Görögországban

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László madarakat fényképezett Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány napot nemrég Görögországban töltöttem, a Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton. No nem fürödni és napozni mentem a magyarok körében is népszerű nyaralóhelyre, és nem csak az ott is hűvös idő tartott vissza a dologtól.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Az Axiosz és az Aliákmonasz folyó torkolatvidékének és a Makrijálosztól délre eső tengerparti sólepárló kazetták, illetve a mellette elterülő mocsárvidék gazdag élővilágára voltam kíváncsi. A természetfotósok már csak ilyen furcsa helyekre járnak. Hát a madarak és a hüllők igazi paradicsomába csöppentem a tavaszi nyüzsgés, megújulás időszakában. Az odalátszó távoli Olimposz hegy csúcsát még hó borította, de a lapályon már költéshez készülődtek a madarak, és a gyíkok, kígyók, teknősök is élvezték a déli napsütést.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sikerült igazán kecsegtető leshelyeket találnom, ahonnan főleg parti és gázlómadarakat tudtam fotózni. A tengerparthoz közeli sótűrő növényzetben botorkálva még veszélyes helyzetbe is kerültem: a hűvös hajnal utáni reggeli verőfényben még félig dermedten napozott egy jól fejlett homoki vipera, amelyet tényleg csak a legutolsó pillanatban vettem észre, és a már lépésre emelt lábamat rántottam vissza.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Szóval nem lett baj, a hüllő dühösen sziszegve tűnt el a gazban a tamariskabokrok alatt. Odébb, a sólepárló betonszegélyénél egy jó kétméteres haragos sikló kúszott tova, és lépten-nyomon görög teknősök kocogtak, döcögtek a fűcsomók között. Minden hasonló utam előtt elképzelek magamnak valamilyen addig még nem látott vagy általam nem fotózott fajt, amelyet azután igyekszem megtalálni, megörökíteni.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Ezúttal a székicsér képére vágytam, és ha nehezen is, meg nem kis szerencsével is, de sikerült. Az elmúlt napokban a különböző természetfotós csoportokban publikált madaras képeim mind itt készültek, nem a szokásos apaji “vadászterületemen”, ahol ugyanezeket a fajokat időnként szintén meg lehet figyelni.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom