További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak mekkora jelentősége van – jelentette ki Farkas Sándor az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program rendezvényén Szeged-Szőregen, csütörtökön.
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak mekkora jelentősége van – jelentette ki Farkas Sándor az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program rendezvényén Szeged-Szőregen, csütörtökön.
Az államtitkár beszédében arra emlékeztetett, hogy az idei év számos próba elé állította az agráriumot, de az ágazat szereplőinek köszönhetően biztosítani tudjuk az ország megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel történő ellátását. A gazdák koronavírus-járvány alatt tanúsított kitartó munkájának köszönhetően egyre nagyobb társadalmi megbecsüléssel rendelkezik a magyar mezőgazdaság.
Farkas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosít a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások számára a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére. Emellett az agrártárca meghirdetett egy mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot 80 milliárd forint értékben. Az állattenyésztési ágazat 50 milliárd, míg a kertészeti ágazat 30 milliárd forintnyi forrásban részesülhet.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét ugyanis tovább kell növelni – tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a magyar agrárium 25 millió ember ellátására képes. Az agrárkormányzat minden támogatást megad az ágazat szereplőinek, fontos célkitűzésünk ugyanis, hogy a boltok polcain minél nagyobb arányban legyenek magyar termékek – emelte ki Farkas Sándor.
A rendezvényen elhangzott, hogy a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programot a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezte meg. A gyűjtés célja, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyermek jusson olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt.
Forrás: AM
Borítókép: Agro Jager News, 2020
Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:
A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.
A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség