Keressen minket

Mezőgazdaság

Magyarország jövője elválaszthatatlan a magyar vidék jövőjétől

Print Friendly, PDF & Email

„Előzzük meg az elsivatagosodást a Homokhátságon” című konferenciát szerveztek Mórahalmon. A Homokhátság Közép-Európa egyik legnagyobb, egybefüggő, elsivatagosodó területe.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Agrárminisztérium: Magyarország jövője elválaszthatatlan a magyar vidék jövőjétől – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Mórahalmon. Farkas Sándor az „Előzzük meg az elsivatagosodást a Homokhátságon” című konferencián azt mondta, az elmúlt két év eseményei bebizonyították, az ország számíthat az agráriumra, amely stratégiai ágazattá vált.

„Előzzük meg az elsivatagosodást a Homokhátságon” című konferenciát szerveztek Mórahalmon. A Homokhátság Közép-Európa egyik legnagyobb, egybefüggő, elsivatagosodó területe. (Kép: Fekete István – AM)

Az elmúlt tíz évben jelentős előrelépést sikerült elérni a hatékonyság javításában, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 és 2021 között 161 százalékkal bővült. Tavaly újabb rekordot elérve a mezőgazdaság kibocsátása meghaladta a 3300 milliárd forintot. Az élelmiszeripar összes értékesítése megközelítette a 4,5 ezer milliárd forintot, 2010 óta több mint 114 százalékkal, az exportértékesítés csaknem 190 százalékkal növekedett – közölte a politikus. Az államtitkár rámutatott, a fejlődéshez szükség volt a gazdálkodók támogatására is. Csak a közvetlen támogatások keretében évente több mint 435 milliárd forintnyi kifizetésben részesülnek a termelők. A jelenlegi, 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt 4265 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesztésre.

Az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések közül az államtitkár kiemelte a gazdálkodók, agrárvállalkozások, a családi vállalkozók mérettől független támogatását, az osztatlan közös földtulajdon rendezését, a generációváltás elősegítését. Emellett a hazai termékek vásárlását ösztönző kampányokkal is az agrárium jövedelemtermelő képességét szeretnék emelni – jelezte.

Míg az 1970-es évek közepén 320-350 ezer hektár öntözhető terület volt Magyarországon, jelenleg ez mintegy 120 ezer hektár – mondta Farkas Sándor. Hosszú évtizedek, talán egy évszázad hiányosságait pótolja a Duna-Tisza-közének öntözésfejlesztési programja, amely részben tervezési, részben már a megvalósítási fázisban van – tudatta az államtitkár. A kormány csökkentette az öntözés költségeit és az ahhoz kapcsolódó bürokratikus terheket – közölte Farkas Sándor, egyben rámutatott, eredmény azonban csak a gazdálkodó összefogásával érhető el: a Homokhátság területén eddig 42 öntözési közösség alakult, Csongrád-Csanád megyében jelenleg 13 öntözési közösség működik. A kormány a következő évtizedben évente 17 milliárd forintot biztosít az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházásokra. Csongrád-Csanád megyében eddig 61 nyertes pályázat kapott 3,7 milliárd forint támogatást, amellyel újabb 3752 hektárnyi terület öntözésbe vonása valósulhat meg.

Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester kifejtette, a Homokhátság Közép-Európa egyik legnagyobb, egybefüggő, elsivatagosodó területe. A klímaváltozás negatívan befolyásolja a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, a térség talajadottságai pedig csak fokozzák a felmelegedést. Ezért hűteni kell a környezetet és a talajt, ezt pedig csak nagy mennyiségű vízzel lehet megoldani. Tizenöt éve kezdődött el a térség vízpótlásának kialakítása, hogy a Tisza vize eljuthasson Mórahalom térségébe, amely mintegy 2 ezer hektár öntözését, 250-300 családi gazdaság működését teszi lehetővé. A program a jövőt jelenti nemcsak a gazdálkodók, hanem a Homokhátság falvai és kisvárosai számára – hangsúlyozta a polgármester.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom