Mezőgazdaság
Kampány indult a hazai méhészetek fejlesztéséért
A méhészetek fejlesztése érdekében Magyarországon nagyszabású kampány indult 2020 augusztusában.. A méhek állománya drasztikusan csökkent az Európai Unió területén. Agrár ország révén Magyarországnak kulcsfontosságú stratégiája a hazai méhészetek fenntartása.
A közel 20 ezer család megélhetését biztosító méhészeti ágazat gazdasági helyzetét, versenyképességét ösztönző kampány indult. A világban 100 élelmiszerből 70 előállításához szükségesek a méhek. Az állomány megcsappanásával a jövő generációinak élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe, éppen ezért indult el a napokban egy nagyszabású kampány a méhek kulcsfontosságú szerepének bemutatásával A méz gasztronómiájának, az emberi szervezetre gyakorolt előnyeinek ismertetésével, a gazdák helyzetbe hozásával, kiemelt figyelm fordul az ágazatra- hangsúlyozta Bross Préter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Elnöke.
Méhek nélkül nincs élet. Ez a kampány felhívja a lakosság figyelmét, hogy milyen módon tud segíteni a természetes beporzóknak. Egyértelműen látszik, hogy a világunk olyan irányba halad, hogy egyre kevesebb a természetes beporzó. Az elmúlt 20 évben egyes európai uniós országokban 70 %-kal csökkent – a kutatások alapján – a méhállomány, illetve a méhészkedés egyre inkább alábbhagyott az Európai Unióban, egyre több mézet kell importálni. Mi lehet ennek az oka ? Miért fontosak a méhek?
Erről fog szólni a kampány. Magyarország az Európai Unióban harmadik legnagyobb méztermelő. A hazai méhészetek körülbelül 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az ágazat komoly erőket mozgat meg azért, hogy a méhsűrűség az Unióban továbbra is Magyarországon legyen a legnagyobb. A cél továbbra is az, hogy 1 km²-re 12 méhcsalád jusson. Az EU-ban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország körülbelül 10 %-kal részesedik. 2010 óta hazánkban a tudatos, új vásárlói szokások elterjedése miatt, már duplájára nőtt a méz fogyasztás, így jelenleg 90 dkg / fő / év a magyar átlag. Ennek a szépen emelkedő tendenciának azonban folytatódnia kell, hogy a magyarok is elérjék az európai uniós 1,7 kg-os átlagot. Hazánkban megközelítőleg 20 ezer család megélhetéséhez járulnak hozzá a méhek. Egy átlagos évben határainkon belül 25-28 ezer tonna mézet termelünk meg, hívja fel a figyelmet Ondre Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője .
Két jó okunk is van, hogy a mézfogyasztásra felhívjuk a kedves hazai vásárlók figyelmét. Egyrészt a méz édesítésre, ízesítésre egyéb cukroknál sokkal egészségesebb anyag. Az ásványi anyag tartalma mellett a vitaminokban gazdag, illetve a természetben megtalálható egyik legerősebb gyulladáscsökkentő, immunrendszer erősítő. Nagyon fontos, hogy az őszi időszakban, amikor a betegségek terjedése fokozódik, erősítsük az immunrendszerünket. Kávéhoz, teához, főzéshez használjunk egy kis mézet. A másik fontos dolog, hogy a hazai méhek tartása nélkül a teljes magyar ökoszisztéma összeomlana. A magyar növényi kultúrák fenntartásának 80 %-ában a méhek virág beporzó tevékenysége nélkül Magyarországon nem lenne növénytermesztés. Egy ilyen kiemelkedő agráriummal rendelkező ország esetében ez egy stratégiai kérdés. Ezért is rendkívül fontos, hogy legyenek hazai méhészetek, illetve fenntartsuk a méhcsalád állományokat. Egy olyan nehézségekkel küzdő ágazatban, mint a méhészet – nagyon fontos hogy egy olyan együttműködési megállapodást hozzunk tető alá, ami segít a termelőknek. Ezért is csatlakozott az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Agrármarketing Centrum közös kampányához a Takarékbank is.
Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatóhelyettese szerint cégük az agráriumban egy rendkívül erős szereplő, mind a hitelezés, mint egyéb szolgáltatások terén tekintetében is. Teljes vidéki lefedettség mellett kiváló partnere tud lenni a hazai agráriumnak, és ezen belül a méhészeknek is. Éppen ezért gondolták azt, hogy nagyon szívesen csatlakoznak ehhez a nagy szabású közös kampányhoz. A most aláírt megállapodás eredményeként szakmailag kiemelkedő szervezetek és egy tőkeerős pénzügyi csoport együttműködése valósulhat meg az egész méhész ágazat további dinamikus fejlődésének elősegítésért.
Forrás: 2020. augusztus 26-án sugározta a Kossuth Rádió, a riport Király Levente összeállítása alapján készült.
Képek megnevezése:
- Házi méh (Apis mellifera) család egyes tagjai a kaptár bejárata előtt
- Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Elnöke
- Ondre Péter az Agrármarketing Centrum ügyvezetője
- Szabó Levente a Takarék Bank vezérigazgatóhelyettese
Képek forrása:
- Agrojagernews
- http://jku.hu/2020/08/23/rendhagyo-mezkiralyno-valasztas/
- https://www.facebook.com/ondrepeter/photos/a.545605739226372/807111886409088/
- https://m.facebook.com/takarekcsoport/photos/a.165034406859387/2860927113936756/?type=3
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.