Vadászat
Internetről szerzett be csalimadarat a nagyecsedi vadász
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE | A megyei dúvadirtási versenyt a madarak kategóriában Almássy János nyerte meg.

Almássy János terítéke | Fotó: KM-archív
Tudjuk, hogy a szarkát meg lehet fogni élve, létrás csapdával. Hiába azonban a csapda, abba még kell egy élő csalimadár is. S honnan szerez élő szarkát egy hivatásos vadász? Keres egyet az interneten.
Gazdag volt a teríték
Így tett Almássy János, a nagyecsedi II. Rákóczi Ferenc VT hivatásos vadásza is, amikor benevezett a megyei vadászkamara idei dúvadirtási versenyébe. Három éve hivatásos vadásza ennek a vadásztársaságnak, azonban a kapcsolat jóval régebbi keletű, ugyanis több mint húsz éve tag ugyanitt, nyolcezer hektáron foglalkoznak vadgazdálkodással.
Az idei dúvadirtási versenyt szárnyas kategóriában Almássy János nyerte meg.
A kamarához beküldött egyéni terítékén 15 szarka, 5 dolmányos varjú és 8 szajkó látható, de ezen a terítéken helyet kapott még 4 róka, 8 borz, 1 sakál és 1 nyest is.
Éjjel, hajnalban és nappal
– Tavaly még nem neveztem be erre a versenyre, de társasági szinten 2019-ben annyi dúvadat ejtettünk el, hogy úgy gondoltam: az idén kipróbálom magam, hiszen ez nagy kihívás a számomra.
A márciusi egy hét alatt szinte éjjel-nappal vadásztam a kártevőkre. Éjjel lámpázással kerestem a rókákat, hajnalban már figyeltem a szarkafészkeket, míg a szajkó meglövése újabb nehéz feladatot jelentett, mert fáról fára repül – mesélte Almássy János.
– A kártevők elejtésében sokat segített a hivatásos vadász társam, Nyíregyházi Attila, gyakran ő töltötte be a hajtó szerepét. Ment például a fasorokban fütyörészve, kergette felém a szajkókat. Ismerjük már jól ezeket a fészekrabló madarakat, tudjuk, merre repülnek, mik a szokásaik.
– A fasorok végén vártam érkezésükre. Érdemes volt lesben állni, előfordult, hogy egy alkalommal 2-3 szajkót is sikerült elejtenem.
Saját készítésű csapdák
– A szarkákat saját készítésű csapdákkal fogtam el, az internetről néztem meg, milyen legyen, hogyan kell működnie. Két nagy létrás csapdát készítettem, csakhogy hiába a csapda, abba kell egy élő madár is.
Az interneten hirdettek egy élő szarkát ötezer forintért, megvettem, egy barátom pedig hazahozta Budapestről.
– Ez az élő szarka mindenképpen kellett a csapdába, hogy odacsalja a többieket.
– Dolgozott is szépen a csapda, mindennap volt benne madár. Az egyik megfogott szarkát a másik csapdába tettem, hogy az is csábítsa magához a társait – folytatta a hivatásos vadász.
– A rókákat kotorékozással és lámpázással ejtettem el. A barátaim besegítettek azzal, hogy hoztak jagd terriert és tacskót, s a kutyák a kotorékokból kiűzték a rókákat. A lámpázás éjszaka használt módszer. A lényege, hogy reflektorral világítjuk meg a területet, s a fényben megcsillanó szem jelzi, hol is van a róka.
– A dúvadirtás egyébként folyamatosan munkát ad a hivatásos vadászoknak, a verseny lezárása óta is ejtettem el legalább húsz rókát, valamint hoztam terítékre borzot és szarkát is.
Fontos a dúvadak irtása az apróvadak és az őzek szaporodása miatt, a kicsinyek megóvása érdekében a minimálisra igyekszünk csökkenteni a kártevő állatok számát.
– A csapdákat rendszeresen ellenőrizni kell, valamint a csalimadár etetéséről és itatásáról sem szabad elfelejtkezni. Az etetést és az itatást este kell végrehajtani, mert ha a rendkívül okos és gyanakvó szarka mindezt észreveszi, akkor a csapdát messzire elkerüli, nem véletlenül tartják az egyik legintelligensebb állatnak. A dolmányos varjút is lehetne csapdával megfogni, de kellene egy élő példány csalinak.
szon.hu
Vadászat
Lőttek az elvárásnak
Tizenöt illegálisan tartott vadászpuskát foglaltak le a győri rendőrök
Dobos Gábor zászlós, a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály 3. Személyelleni és Vegyes Ügyek Alosztály nyomozója abból indult ki, hogy annál a férfinál is legfeljebb két-három illegális lőfegyvert találnak, akiről ilyen információt kaptak, de Sz. A. minden elvárásukra rácáfolt, ahogy a bombakereső kutya is.

Fotó: Rendőrség
Magyarországon most is több százan élnek kistelepülések külterületén hétvégi házakban vagy gazdasági épületekben. Mivel az ilyen részeken jellemzően csak a gépkocsizó körzeti megbízott szokott időközönként körülnézni, sokan gondolják közülük, nyugodtan törvényt szeghetnek. A Győri járás egyik falva mellett éldegélő Sz. A. is erre alapozhatott.
– A középkorú férfi bejelentett lakcíme egy hivatalos elnevezés nélküli, mezőgazdasági területen lévő, borospincévé alakított lakóház, amit még helyrajzi számmal sem volt egyszerű megtalálni – mondta Dobos Gábor, és hozzátette, a felderítés több napon át tartott. – Miután megtudtam, hogy kéz alatt kínált eladásra egy vadászpuskát, felvettem a kapcsolatot a fegyverügyesekkel a Győri Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán. Ők arról tájékoztattak, hogy van engedéllyel tartott fegyvere, a területért felelős körzeti megbízottal pedig azt is megállapítottuk, hogy további két lakcím köthető hozzá a falu belterületén. Ezekbe közeli hozzátartozói vannak bejelentve.

Fotó: Rendőrség
A szolgálati kutya túlteljesítette a feladatát.
– Miután szemügyre vettük az ingatlanokat, megszerveztük a kutatásokat. A fegyverügyesek behívták Sz. A.-t a kapitányságra adategyeztetésre, és ahogy megjelent, közöltük, velünk kell jönnie, mert kutatni fogunk az ingatlanjaiban. Három kollegámmal mentem ki a helyszínekre, és csatlakozott hozzánk két körzeti megbízott, illetve Komárom-Esztergom megyéből egy kutyavezető a szolgálati bombakereső négylábújával; alosztályunk további három nyomozója bentről támogatta az intézkedést – vázolta a zászlós, hozzáfűzve, hogy Sz. A. kezdetben tagadta, hogy éles lőfegyvereket rejtegetne. – A külterületi lakhelyén kezdtünk, és ekkor már együttműködőbb volt. Nemcsak az engedéllyel tartott lőfegyverét mutatta meg, hanem további kettőt is, amelyekhez nem volt papírja. Azt állította, hozzátartozói ingatlanjaiban nem rejteget lőfegyvereket, majd hallgatásba burkolózott. Semmit nem mondott, amikor sorra kerültek elő további éles lőfegyverek. Az egyik ingatlan melléképületének padlásán 11 darabot találtunk tokba csomagolva, lomok közé rejtve. A négylábú kollega minden elvárásunkat túlteljesítette. Ott is jelzett, ahol korábban tárolhattak lőfegyvert.

Fotó: Rendőrség
A három ingatlan területéről 15 fegyver került elő.
– Régebb óta Győrben szolgáló kollegák sem emlékeznek olyanra, hogy egy kutatás során ilyen sok lőfegyvert találtunk volna. Én már sok hasonló kutatásban vettem részt, és az volt a tapasztalatom, hogy amikor a bejelentő vagy az informátor olyasmit állít, hogy valaki legalább húsz lőfegyvert rejteget, jó, ha kettőt találunk. Már olyan kutatást is vezettem, ahol a bejelentés 30 rejtegetett gépkarabélyról szólt, de végül csak két légpuskát találtunk, pedig még talajradart is bevetettünk. Ezúttal is azt gondoltuk, hogy az engedéllyel tartott lőfegyveren kívül talán egy vagy két engedély nélküli lehet. Aztán úgy a tizedéknél már meglepetten mondogattuk egymásnak, hogy ezt nem gondoltuk volna. Amúgy mind a 15 lefoglalt lőfegyver jó állapotú, karbantartott vadászpuska.
A kutyás kutatás során lefoglalt puskák a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba kerültek, Sz. A. pedig rács mögé, mert a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály kezdeményezésére a bíróság elrendelte letartóztatását. A lőfegyverek állapot- és eredetvizsgálata még tart, akárcsak a nyomozás. A zsaruk most azt próbálják kideríteni, hogy akár egy terrorsejt felfegyverzésére alkalmas mennyiséggel a férfinak mi volt a szándéka. A fegyvereken kívül ugyanis 8084, különböző kaliberű lőszer is előkerült.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH






