Keressen minket

Mezőgazdaság

Összefogás a tudományos utánpótlásért az agráriumban – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

Hazai agráregyetemek fogtak össze az akadémiai utánpótlás támogatásáért

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Debreceni Egyetem: A tudományos életpálya népszerűsítése volt a célja annak az ötéves, most lezáruló projektnek, amelyben a hazai agráregyetemek fogtak össze. A Debreceni Egyetem által vezetett konzorciumban 7 doktori iskola működött együtt az akadémiai utánpótlás támogatásáért.

Hazai agráregyetemek fogtak össze az akadémiai utánpótlás támogatásáért. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Az egyetemek tehetséggondozó tevékenysége ma meghatározó fontosságú a jövő tudósainak kinevelésében. Az egyetemek doktori iskoláinak fel kell készíteniük a hallgatókat a kritikai gondolkodásra és az ismeretek megfelelő, érthető átadására. Ezért örömteli, hogy létrejött egy olyan konzorcium, ahol együtt gondolkodott a magyar agrárium és a hazai agrár-felsőoktatás. A magyar mezőgazdaság hatékony és zavartalan működéséhez ugyanis elengedhetetlen a párbeszéd – mondta megnyitó beszédében Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi projektzáró konferencián.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a szakmai partnerség fontosságát hangsúlyozta.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese (Fotó: Debreceni Egyetem)

A tudományos műhelyek, a szakkollégiumok támogatása egy olyan tudományos karrier lehetőségét ajánlja fel, amelyben egy tehetséges fiatal már az egyetemi évei alatt el tud indulni. De pályájának segítéséhez szükség van szakértői támogatásra. Ebben a programban mindez rendelkezésére állt. Az elmúlt öt év nagyon sok ígéretes eredményt és számos sikert hozott, azonban nagyon sok feladat van még hátra – tette hozzá Stündl László.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Fotó: Debreceni Egyetem)

Pepó Péter, a projekt vezetője, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke előadásában kiemelte: a magyar agrártársadalom elöregedett, a mezőgazdaságban dolgozók 35 százaléka 65 évnél idősebb.

Pepó Péter, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke. (fotó: Debreceni Egyetem)

Az agrárágazatban a felsőfokú végzetségű szakemberek száma alacsony, kevesebb, mint 10 százalék. Hetven százalékuk pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság mindeközben rohamosan fejlődik. Ezt a hiányosságot az egyetemeknek kell pótolniuk. Ezért indítottak közös programot a hazai agrár-felsőoktatás szereplői – jelentette ki Pepó Péter.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint a Széchenyi István Egyetemmel 2017-ben közösen indított programja minél szélesebb körben próbálta meg bevonni a kutatói utánpótlást a gyorsan fejlődő, high–tech technológiát alkalmazó mezőgazdaságba.

Az öt év alatt több mint 1400 BSc-, MSc- és osztatlan képzésben résztvevő hallgatót sikerült bekapcsolni az egyetemek tudományos programjaiba, a doktori iskolákban folyó nemzetközileg is magas szintű kutatási projektekbe. A hazai és külföldi konferenciarészvételek száma meghaladta a 250-et. A projekt támogatásával közel 800 tudományos publikáció jelent meg, melyek közül több mint 500 idegen nyelven, nívós külföldi tudományos folyóiratokban – sorolta az eredményeket Pepó Péter.

A projekt keretében 80 hallgatói és PhD-doktori workshop-ot, valamint minden évben plenáris konferenciákat is szerveztek az egyetemek.

Az agráregyetemek oktatói, PhD- és a graduális képzésben résztvevő hallgatói között a projekt eredményeként egy rendkívül termékeny, hatékony és interaktív kapcsolatháló jött létre, amely reményeink szerint a program lezárását követően is tovább működnek majd – tette hozzá a program vezetője.

A rendezvény keretében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői, kaposvári, keszthelyi campusainak, valamint a Széchenyi István Egyetem doktori iskolájának vezetői számoltak be az eredményekről.

Nagy János professor emeritus, a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója az agrár felsőoktatási intézmények együttműködésének jelentőségét és a tudományos tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta.

Nagy János professor emeritus, a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A program támogatásának köszönhetően 50 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskolában. Az elmúlt öt évben kiemelkedően sok angol nyelvű szakmai írás jelent meg tudományos folyóiratokban – emelte ki Nagy János.

Komlósi István, a DE Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője hozzátette: a doktori iskola valamennyi indikátor területen, illetve célkitűzésben túlteljesítette vállalásait.

Komlósi István, a DE Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A fejlesztés az EFOP-3.6.3.-VEKOP-16-2017-00008 projekt, „Innovatív tudományos műhelyek a hazai agrár felsőoktatásban” című projekt keretében, mintegy 1,784 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom