OTP Agrár: A klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint orosz-ukrán fegyveres konfliktus nyomán fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága. A felsorolt tényezők, valamint a fogyasztási szokások és igények változásai még a fejlett országokban is felerősítették az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kockázatokat és félelmeket. Az OTP Agrár szakértői legutóbbi szakcikkükben azt tekintették át, hogy mi várható a jövőben a világ és Magyarország élelmiszergazdaságában.

Csökkenhet a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. (Fotó: Pixabay)

Budapest, 2022. július 19. – Abban egyetértenek a kutatók, hogy a szegénységben élők számának csökkenésével a fejlődő piacokon főként az állati termékek iránti kereslet növekedése, a fejletteken pedig a minőség iránti igény erősödése lesz a meghatározó az élelmiszergazdaságban. Az utóbbiaknál egyre inkább előtérbe kerül az egészséges életmód, valamint a fenntarthatóság, ezzel összefüggésben a vásárlói tudatosság. Az OTP Agrár szakértői ezért úgy látják, hogy a következő évtized egyik meghatározó tendenciája az élelmiszerpiacon az egyre nagyobb hozzáadott értékű, magasan feldolgozott termékek piaci súlyának növekedése lesz a tömegtermelésben.

A közvélekedés szerint az állattenyésztés bánik a leginkább pazarlóan a természeti erőforrásokkal, ezért a fejlett országokban a marha- és sertéshúst, valamint egyes tejtermékeket lassan, de fokozatosan visszaszoríthatják a helyettesítésükre szolgáló, laboratóriumokban készülő élelmiszerek. Bár az elkövetkező évtizedben nem reális Magyarországon a műhúsok nagyobb arányú térnyerése, a világban zajló folyamatok hazánkban is éreztetik hatásukat és az átrendeződésnek egyaránt lesznek győztesei és vesztesei.

Így változik az élelmiszerfogyasztás szerkezete Magyarországon

Az OTP Agrár szakértői szerint hazánkban a gazdasági környezet miatt várhatóan stagnálhat, de akár 5-10 százalékkal vissza is eshet a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. A kenyérfélék piaca azonban az európai átlagot meghaladó mértékben növekedhet Magyarországon az elkövetkező években, a tej és tejtermékeknél pedig a plusz hozzáadott értékkel rendelkező áruk, valamint a tejimitátumok iránti kereslet erősödésével kell számolni. Az egészségmegőrzés, illetve a kedvezőtlen árváltozások miatt háttérbe szorulhat a sertészsír és a napraforgóolaj használata a konyhákban, az átrendeződés nyertesei pedig más növényi olajok lehetnek.

A sertéshúsnak folyamatosan „küzdenie” kell a fogyasztói szokások változásával, ami az egy főre jutó mennyiséget kismértékben csökkenti. A marhahúsnál a fenntarthatósági szempontok mellett az is gondot jelent, hogy hazánkban nem alakult ki igazán a felhasználásának, fogyasztásának kultúrája. Az egészséges életmóddal kapcsolatos vásárlói elvárások erősödése egyértelműen a csirkehúsnak kedvez, elsőségét a jövőben sem veszélyezteti semmi ebben a piaci szegmensben. A pulykafogyasztás növelésének lehetősége elsősorban a feldolgozott készítményekben rejlik, a liba- és a kacsamáj pedig megmarad a módosabb háztartások élelmiszerének. A hal- és halászati termékek piacán középtávon az akvakultúrában előállított halak, főleg az afrikai harcsa fogyasztása növekedhet dinamikusan, a hazai halak közül főleg a ponty esetében a feldolgozott, szálkamentes termékek forgalma bővülhet. A gyümölcsleveknél a minőség válik meghatározóvá, míg az alkoholos italoknál folytatódhat a kereslet növekedése.

További részletek az élelmiszerfogyasztási várakozásokról az OTP Agrár szakcikkében olvashatók.

Forrás: OTP Agrár