Keressen minket

Vadászat

A sakál évszázada… – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Horváth Zoltán: Furcsa világban élünk. Egyrészt van egy buborékban leledző, nem valós, csak álmokat kergető zöld politika, amely a már száz évekkel ezelőtt letűnt, önmagát működtetni képes, akkoriban az ember által végleges felszámolást nyert természetes ökoszisztéma újrateremtésén fáradozik.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Másrészt van egy kisebbségbe szorult realista, a világ történéseit helyén kezelő társadalmi réteg, amelyik tudomásul veszi a történelmi idők folyamatos múlását és tökéletesen tisztában van vele, hogy a Föld bolygó energiaforrásainak az ember számára történő megállíthatatlan kizsákmányolása földi életünk velejárója.

Mióta fajunk a bolygónk talajára lépett és uralma alá hajtotta annak természeti forrásait, azok folyamatos kiaknázásával, feldolgozásával és felhasználásával tönkretette nemcsak a természet világát önellátóan működtető, az időjárás által finomra hangolt ökoszisztémákat, hanem a Föld bolygó klimatikus viszonyait is.

Ezt a folyamatot jelenleg is a flóra és fauna fajainak százezreinek kipusztulása kíséri, mivel véglegesen megbomlott a fajok életterének ősidőkben rögzített, finoman behangolt természetes ökológiai egyensúlya, amivel más fajokat helyzetbe hozva, populációikban exponenciális függvény hihetetlen emelkedési görbéjét produkálva invazív, özönfajként zúdulnak be a működésképtelen, az ember által rosszul kezelt, a természetet sikertelenül utánozni próbáló életterekre.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Nézzük meg az erdeinket, nyílegyenes sorokban, az ember által elgondolt szisztémában kerülnek felújításra, olyan fafajokkal, tölggyel, bükkel, lucfenyővel, amelyekről köztudott, hogy a földi átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése révén ezen fajok jövője eleve életképtelenségre van ítélve.  Száz év múlva 6-8 oC átlaghőmérséklet emelkedés miatt hazánkban már jócskán mediterrán éghajlati viszonyok lesznek, erős sivatagosodással, amit tökéletes pontossággal már jó előre jelez a helyzetbe került invazív növények beözönlése, bálványfa, turkesztáni szil, keskenylevelű ezüstfa, zöldjuhar, amerikai kőris, ecetszömörce, kinincs, medvetalpfélék, pozsgás kaktuszfajok már több mint tíz fajban vannak jelen a szabad területeken.  Sokan az őshonos fafajaink előtérbe helyezésével szeretnék megoldani a helyzetet, elfelejtkezve arról, hogy tölgyeseink és bükköseink is ebbe a kategóriába tartoztak és most belátható időn belül mégis örökre meg kell válnunk tőlük.

Mi a helyzet a faunával?

A faunát a flóra vezeti szoros pórázon.  Vagyis az állatfajok élőhelyei a növényi vegetáció által nyújtott lehetőségekre épülnek fel, pl. a lepkefajok szaporodása néhány a flórában fellelhető speciális növényfajra korlátozódik. Ha egy-egy térségekből eltűnik néhány nappali lepkefaj, az példásan jelzi, hogy a hernyók táplálékát képező „gazdanövény” felszámolódott a térségi flórában!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

A vegetációra épül fel a rovarvilág, az abból táplálkozó madár, kétéltű, hüllő, valamint a növényevők széles csoportjai és a tápláléklánc potenciáljának csúcsán a ragadozók állnak.

Amikor még minden rendben volt a klimatikus lehetőségek és a földrajzi kitettségek sokoldalú az időjárás helyi viszonyaihoz jól alkalmazkodó vegetációs rendszereket hoztak létre, amelyek potenciáljának hasznosítására fajok sokasága specializálódott.  Ez egy a természet által évezredek mennyiségi hullámzásainak lecsitulásával létrejött, mindennek mindennel összefüggő, nagyon finoman behangolódott, saját magát önfenntartó módon működtető természetes ökológiai rendszer. Ezek az ökoszisztémák a „civilizált” ember megjelenése előtt tökéletesen működtek. Az időjárás függvényében gyarapodó vegetáció mennyiségi potenciálja már eleve szabályozta a belőle élő állatfajok fenntartható létszámát, hiszen ha ideiglenes táplálékhiány adódott, az messze kihatott a fauna élőhelyeit rendszeresen használó növényevők és ragadozók létszámára is.

Ezen gondolatokat szükséges volt bevezetőként vázolni ahhoz, hogy megértsük milyen folyamatok is zajlanak ma Magyarországon, amelynek hatására a pár évtizede visszatelepült aranysakál invazív, özön vadfajként uralomra tör a hazai faunában.

Nyilvánvaló hogy hazánkban már régen nincsen saját magát önműködő módon fenntartásra és működtetésre képes természetes ökoszisztéma. ezért minden a tartós fenntarthatóságra vonatkozó hivatkozás csak elcsépelt zöld frázisként értékelhető. Itt nem más, mint tűzoltás folyik!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Minden ami fontos volt, már évszázadokkal ezelőtt tönkretettük, megsemmisítettük. Lecsapoltuk mocsarainkat, kiegyenesítettük folyóink kanyarulatait, kikapcsoltunk a természetes vízjárásból jelentős vizenyős területeket, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés szolgálatába tudjuk azokat állítani, erdeinket legyalultuk.

Letaroltuk ősi erdeinket, abban jelenleg az ember szolgálatába állított metodika szerint olyan nagyüzemi gépsorok alkalmazása általi erdőgazdálkodás folyik, ami halvány köszönésben sincs még a sokat hirdetett természet közeli gazdálkodással sem.

Minden erdőfelújítást vadtól védő kerítések vesznek körül, amelyek jelenléte már eleve arra utal, hogy megbomlott a természetes ökológiai egyensúly, mert a csülkös nagyvad populációs létszáma átesett az ökológiailag elviselhető küszöbértéken, ezért már nemcsak az erdőben, de a mezőgazdasági szántóföldi termelésben is akár 500 hektáros nagyüzemi táblaméretekben is keríteni szükséges a vadkár megelőzése érdekében.  Ez nyilvánvalóan a nagyvad számára nem elhanyagolható, jelentős mennyiségű élőhely és táplálkozási lehetőség területi beszűkülésével járt, ami a rendelkezésre álló, lepusztult lehetőségű élőhely által biztosított természetes táplálék túl használatához vezetett. A vadászok rögtön belátták, hogy ennyi, létszámában túltartott, felturbózott mennyiségű csülkös nagyvadállományt csak intenzív etetéssel lehet a továbbiakban a vadászterületeken fenntartani. és ezáltal elkezdődött egy, az egész országra kiterjedő, a természetes élőhely táplálék potenciáljának, vadeltartó képességének nagymértékű, intenzív meghamisítása. Ezt úgy lehet szemléletesen elképzelni, mint az intenzíven műtrágyázott szántóföldi nöbénykultúrákat, melyeket az ember a hozamok növelése érdekében meghamisítva a talaj eredeti tápanyag potenciálját, az egekbe turbózza fel.

Vagyis a reális és fenntartható hazai természetes vadeltartó képesség nem tette lehetővé a jelenlegi túlburjánzott csülkös nagyvadállomány létszámának tartós fenntarthatóságát ezért, hogy a vadállomány mennyiségében megőrződjön, egy élőhely táplálékpotenciálját többszörösen felülmúló, intenzív szabad területi etetésbe kezdtek, meghamisítva ezzel az ország valós természetes vadeltartó képességét.  Magyarul kimondva a jelenlegi csülkös nagyvadlétszám már csak intenzív etetéssel tartható fenn!!!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Nos ilyen körülmények közé csöppent a hazai faunában röpke két évtizeddel ezelőtt az országhatárunkat átlépő aranysakál. ami egy működésképtelen, csonka, elemeiben tökéletesen szétesett, elaprózódott ökoszisztémát talált. Nem voltak természetes ellenségei, sőt a ragadozói vonalon a róka és a borz nálánál gyengébb ellenfélnek bizonyultak. és a faj soha meg nem tapasztalt kedvező élőhelyi viszonyok közé került, jelenléte felért egy hawaii nyaralás által nyújtott minden kényelemmel. Van itt minden .  a vadászterületen kint hagyott nagyvadzsigerek százezrei által nyújtott ingyenkonyha lehetőség, tavasszal zsenge húsú őzgidák, dám-és gímborjúk ezrei, beteggé lőtt sebzettek százai.

Csodának nevezhető vajon, hogy az aranysakál el kezdte meghódítani egész Magyarország területét (már a városokban is bent van) miközben létszámában exponenciális függvények görbéinek ábrázolása során megtapasztalt hirtelen felfutásnak vagyunk szemtanúi.

És akkor most egy kicsit másképpen gondolkozva néhány gondolatot, hogy mennyire kétszínű is ez a világ amelyikben élünk.

Az aranysakál egy nagyon intelligens vadfaj, általában nyíltan kerüli az embert, de rejtőzködve képes akár a közelében is leélni az életét, többnyire éjszaka aktív, nappal csak nyugodt, az ember által kevéssé látogatott csendes helyeken mutatja meg magát. A vadászatában nagyon eredményes, általában párban, de késő ősztől kezdődően a tél folyamán akár kisebb 4-5 fős falkákban is vadászik.  A vaddisznó kocától képes malacokat rabolni, lefojtja novemberben ha meg tudja csípni, a térség legerősebb agancsát elhullatott őzbakját is, a kutyákkal szemben agresszív, volt már rá példa, hogy apróvadhajtáson a sakál magyar vizslát ölt, úgy hogy átharapta a légcsövét a vizslának.  A nagy számok törvénye alapján bővülő állományának egy része a házi kutyával is párosodik, ezért aztán az elejtett sakálok testtömegében egyre súlyosabb példányok kerülnek terítékre.  Ma már 15-16 kg-os súlyú elejtett példányokat is mérnek.

Tehát úgy néz ki, hogy előkerült vagy visszatért a hazai faunánkba egy olyan csúcsragadozó, amelynek jelenléte komoly behatással és formáló erővel bír, az egyébként túlszaporított és betegségekkel is terhelt ( Afrikai Sertés Pestis, májmétely, gennyes agancstőgyulladás. stb) csülkös nagyvadállományunkra. Itt a lehetőség, hogy végre a vadászok gyenge és vérszegény állományszabályozási szerepébe kellő hatékonysággal besegítsen egy, a hazai faunánkból már régen hiányolt természetes nagyragadozó! Ugye bőszen hirdetjük, hogy vissza a természetközeliséghez, a vadászat az természetvédelem, unásig hangoztatott frázispuffogtatás!

Na egyszer szeretném látni, hogy egy természetes nagyragadozó végre kézbe kapja ezt a hosszú évtizedeken keresztül, természetes ragadozót sem látott, külterületi etetőkön tápokon felnőtt, minden gépjárműnek neki ütköző, bamba, létszámában túltartott nagyvadállományunkat.

Ezzel szemben hatalmas nagy a visítás! “Az aranysakál, minden eddigi hazai ragadozónknál eredményesebben vadászik, már nincsen egy fia őzünk sem, sőt a vaddisznó is létszámában csökken. Amióta sakál van Somogy Vármegyében alig van dám szaporulat. ”

Az a dám, amelyik tömeges jelenlétében egészen idáig elzabálta az élőhelyet a világhírű lábodi gím elől!

Persze ki nem védi meg a sajátját? A vadászok felvették a sakál által odahajított kesztyűt és elkezdődött a nádi farkas intenzív vadászata.  Bizony figyelemre méltó eredmények születtek és amikor az eddigi elejtett egyéni teríték már túl van az 1800 db elejtett sakálon (ezt egyetlen egy vadász hozta terítékre) akkor bizony elborzadva gondolunk bele, hogy ennek hányszorosa járhatja még a területet!

A napokban tartottak Magyarországon egy sakál szimpóziumot, több európai ország kutatóinak a részvételével és rengeteg tapasztalati megállapítást tettek. Többek között azt is, hogy a sakál intenzív vadászatára a vadfaj nagyobb alomszámú kölykök felnevelésével reagál. Így az intenzív vadászat értékelhetően nem csökkenti a populáció valós létszámát.

A fehér színű változatok megjelenését a házi kutyával történő hibridizációval magyarázzák, mivel a fehér színváltozatok DNS vizsgálata során ős kutya géneket is véltek felfedezni.

Szóval itt van nekünk ez a toportyán és nagy valószínűséggel a jövő évszázadokra is itt fog maradni.

Egy dolog biztos, hogy csupán vadászati eszközökkel (csapdázás, fegyveres elejtés) a sakál létszáma nem szorítható vissza. Szükséges lenne a nagyvad etetésének megtiltása a szabad vadászterületeken, az országosan hatalmas mennyiséget kitevő, tonnaszám képződő zsigernek a vadászterületről történő elszállítása, a túlszaporított nagyvad létszámának brutális lecsökkentése, mert minél több a vad, annál több ragadozó képes azt dézsmálni!

El kellene végre kezdeni tiszta vizet önteni a pohárba!

Írta és fényképezte: A vad és környezete Facebook csoport szerzője: Horváth Zoltán

 

 

 

Vadászat

A jászsági öreg harcos!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kriston Tamás élménybeszámolója:

Vadőrként, sokszor nem is a kapitális bak az, ami igazán lázba hozza az embert! Így volt ez a mai hajnali vadászaton is. Règóta ismert bak, de jól elbújt, úgy egy hètre! Tudta, hogy a búzatábla kellős közepén biztonságban van. Nem csak a hely, hanem körülötte lèvő megannyi társa is vigyázta èletèt. Az erdő hírnökèt jól helyettesítve – ma hajnalig. Ès mint az embereknèl szokás mondani, minden sikeres fèrfi mögött egy erős nő áll. Mellette a suta vigyázta mindennapjait.

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

Egy apró, rossz mozdulat is elèg volt, hogy a suta köszönetet mondjon látogatásunkèrt ès már távozott is septiben. Mondanom se kell, hogy kivel! Tegnap esti sikertelen próbálkozásunk után mondtam a vendègnek: majd reggel! El is jött hát gyorsan. Nem tudom, mi okból, csak úgy èreztem, ma máskèpp kell odamennem, mint szoktam. Másik úton közelítettem meg a táblát. De tudva, hogy a bak hol szokott lenni, szinte mèrtani pontossággal ott álltam meg. Felálltam a platóra ès benèztem a laposba. Termèszetesen ott legelt a sutájával. 46-os villanyoszlop. Mindig az volt a támpont. Ugyanis egy sárga táblán ez a szám van rá helyezve. “46-os sárga villamoson”

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

Távolság csak 574 mèter, az nem sok. Uccu lőbot, vízálló nadrág fel, tàvcső, spektív nyakba, vendèg mögöttem. Így iramodtam neki, nagy lendülettel. Be is cserkeltük 120 mèterre. Csak az a fránya nagy lapos ne lett volna, így csak az agancsát láttuk, no meg a sutáját, de azt bizony rendesen. Majd negyedórányi várakozas után betolakodókká váltunk. A suta úgy gondolta “viszlát”, bakunk meg utána, nekitartva egy szilvásnak. Igaz, az is volt vagy 600 mèter mèg hozzánk.

Mi gyalog utána. Valami azt súgta, nem akar bemenni oda. Igazam lett. Mèg úgy 300 mèter sèta után is ők elöttünk, jó távot tartva de nem rohanva, megálltak a szilvástól úgy 50-100 mèterre. Legalább is messziről úgy becsültem. Tanakodtam, mèrgelődtem: nem igaz, hogy nem tudom meglövetni! De ekkor gondoltam egyet, mivel a bak szoborrá vált a sarokban, csak agancsa látszott ki a búzából. Vissza akar ez ide jönni, minden áron! Vendèget megkèrtem, maradjon, èn visszamegyek a kocsièrt, körbe kocsikázom a másik oldalra, a szilváshoz. Ha meglát ott a bak, úgy is ide akar majd vissza jönni. Ha jól áll, lője meg. Mondanom sem kell, ekkor már oda-vissza 1.5 km volt a lábaimban. Plusz egy kis ideg ès pörgött az agyam, hogy is lenne jó.

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

Kocsihoz visszaèrve, irány a szilvás. Alig pár kilométer kerülő, de hátha. Bejött. Kiszálltam a kocsiból, ki a búzatábla szilvás sarkához ès ki nèz rám, úgy 60 mèterről. Az öreg harcos. Úgy egy perc után nagy nehezen elindult vissza a helyère. Mondanom sem kell, ha vendèg velem van…

Suta, bak előttem, a vendèg tőlem úgy 3-400 mèterre. Viszont jófelè tartott az ÖREG! Vendèg is kell hozzá, meg is èrdemli ezt a bakot is! Látva az őzek mozgását, el kezdte csalni a távolságot ő is. Hol engem, hol őt figyeltèk, nem tudták mire vèlni a helyzetet. De lassan tartottak jól megszokott kis helyükre, vissza. A biztonságot adó otthonuk lett az öreg veszte!

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ekkor talán már több mint egy órája vívtuk közös harcunk! Mikor látom a vendèg lőbotra helyezi a fegyverèt ès cèloz. Nem kapzsi, nem minden áron. Először egy falu a háttèrben, igaz nagyon messze de akkor is nem engedte el a lövèst. Az is igaz, előző este erre felhívtam a figyelmèt, de ő maga is tudta. Ritka az ilyen manapság. De vègre jó helyen. Ès most jön, ami sose volt mèg. Pedig mondhatom, pár száz bakot már lövettem èletem során. Bakot, vendèget felváltva figyelve, de most a bakot nèzve hirtelen kirúg, aztán egy hatalmas durranás! Mondhatom, hamarabb bejelzett, mint ahogy a lövèst hallottam.

De vègigkísèrve utolsó halálvágtáját, az öröm- megnyugvás-szomorúság egyszerre fogott el!  Megvan az öreg vègre, de mit fogok ezek után ott nèzegetni. Ès kivel játszom le a harcot kèpzeletben, mint megannyiszor vele. Azt a pár száz mètert gyorsan megtettem. Odaèrtem a vendèghez ès együtt kerestük meg az elejtett öreg harcost!
Az ilyenkor szokásos ceremónia után jött csak a felismerès, hogy hol is vagyunk mi ès hol a kocsi. Na, öreg, nem húzhatlak èn ennyit. Nem is illik, meg hát igen csak elfáradnèk, mire kièrünk. Vendèget megkèrtem hozza a távcsövem. Elöször nem igen gondolta, mit akarok, mert segíteni akart húzni. De aztán nyakba fel ès uccu neki. Kb 700 mèterre lehettünk a kocsitól, egy szuszra tettem meg a távot.

Fotó: Kriston Tamás – Agro Jager News

De valahogy, így mègis könyebb volt. Az öreg a vègère mèg becsülettel megizzasztott, de ennyit megèrdemeltem èn is!
Nem adta magát könnyen ès èletènek vègèn is mèg úgy volt, hogy a harcos örökre harcos marad!

 

Írta és fényképezte: Kriston Tamás

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Az alkotó erdészetisek

Print Friendly, PDF & Email

Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum diákjai több területen is megmérették magukat a Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozata által szegedi középiskolások számára idén már 24. alkalommal meghirdetett képző- és fotóművészeti, irodalmi pályázatokon, valamint az Agórában megrendezett Művészeti Fesztiválon.

Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

A március 7-én megrendezésre került Művészeti Fesztiválon tanulóink versmondással, szólóhangszeres és kamarazenekari előadással színesítették a műsort. Veszelovszki Sándor az erdészirodalom egy alkotásával jelentett üde színfoltot a klasszikus nagy versek sorában; versválasztásáért szóbeli elismerést, szerepléséért elismerő oklevelet kapott. Hasonlóan különlegesnek találtatott Somoskövi Áron citera műsorszáma, aki előadásával szólóhangszer kategóriában megosztott 3. helyezést ért el.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Iskolánk kürtegyüttese a téli vadászat menetét kísérő kürt szignálokból tartott bemutatót. Bár az erdészek számára ezek ismerete természetes, a nagyközönség számára mindig örömmel engedünk betekintést hagyományainkba. Kürtegyüttesünk kamarazenekar kategóriában 1. helyezést ért el. A Művészeti Fesztivállal párhuzamosan meghirdetett képző- és fotóművészeti pályázaton is remekeltek diákjaink. Az idei „Szín-hatás” témájú pályázat keretein belül az alkotó diákoknak Szeged város különleges színvilágát és -hatásait kellett műveiken keresztül bemutatni.

Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Galacz Ferenc, Makra Tibor és Tóth Zénó tanulóink először indultak analóg és digitális fotó kategóriában a Dugonics Társaság ezen pályázatán. Zénó képeivel digitális fotó kategóriában sikert is aratott, különdíjat nyert, melyet április 11-én a Vedres István Technikumban vehetett át a kiállítás megnyitóján.

Kiemelendő, hogy a pályázatra beérkezett több mint 200 pályamunkából az előzsűrizés után kiállított 50 kép között kiállításra került az erdészetis diákok pályázott 10 képéből 5. A kiállítás tapasztalatszerzésre is kiváló volt, a fiúk már ott eldöntötték, hogy jövőre is pályáznak. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen diákjaink körében iskola szinten igen népszerű a fotózás, melyben igyekszünk őket támogatni.

Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Az idei Kiss Ferenc-nap keretein belül megrendezett iskolai fotó versenyen 73 fotóval pályáztak a tanulók. Nagy örömünkre szolgál, hogy habár a tanórai keretekből mellőznünk kell a képzőművészetet, diákjaink nagy számban választják szabadidős elfoglaltságnak a fotózást, a kreatív alkotás azon módját, mely nemcsak kikapcsolódást jelent számukra, hanem egyúttal komoly elmélyülést, a kamera segítségével egy új látásmódot, szakmájukhoz való szorosabb kötődést is lehetővé tesz.

Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Az erdészek számára a következő fotós kihívást a Kiss Ferenc Alapítvány által kiírt iskolai pályázat jelenti majd, melynek nyertes képei a következő évi naptárunkban jelennek meg, s hirdetik készítőik kreativitását. A Dugonics-pályázatok közül még irodalmi vonalon mérették meg magukat tanulóink; Márton Mór Milos és Sógor Nikoletta verset írtak.

Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Mór munkáját emléklappal ismerték el. Örülünk sikerüknek. A Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozatával, dr. Révészné dr. Papp Klára elnökasszonnyal, és Kerek Attila elnökségi taggal iskolánknak nagy megtiszteltetés volt együtt dolgozni. Örülünk, hogy megtiszteltek minket azzal, hogy kürtegyüttesünk szignáljai adhattak keretet mind a Művészeti Fesztiválnak, mind pedig a Városháza dísztermében április 15-én megrendezett díjátadó gálának.

Fotó: AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

A díszterem ünnepi atmoszférájában igazán különleges élmény volt a felhangzó „Üdvözlés” és „Viszontlátásra” kürt szignál, mely elegáns nyitó és záró akkordja volt az eseménysorozatnak. Külön köszönjük Kerek Attila együttesünket, diákságunkat és iskolánkat méltató, szívélyes szavait, elismerését.

Alkotó és szereplő diákjainknak gratulálunk, büszkék vagyunk rájuk, várjuk a jövő évi megmérettetést.

Forrás: Sajtósné Nagy Katalin –  AASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos vadászok vármegyei versenye – FELHÍVÁS

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Veszprém Vármegyei Területi szervezete a vármegye hivatásos vadászai számára szakmai versenyt szervez

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tisztelt Vadászatra Jogosultak! Az OMVK Veszprém Vármegyei Területi szervezete a vármegye hivatásos vadászai számára szakmai versenyt szervez a Bakonyerdő Zrt. területén. A versenyen vadászatra jogosultanként (erdőgazdaságok esetében erdészetenként) 1 fő hivatásos vadász részvételére van lehetőség.

Fotó: OMVK

A vármegyei verseny győztese képviseli Veszprém vármegyét a hivatásos vadászok országos szakmai versenyén, mely idén Chernelházadamonyán (Vas vármegye) kerül megrendezésre június 18-19-én.

A verseny helyszíne: Természet Háza Látogatóközpont, Gyenesdiás (GPS koordináták: 46.779747, 17.274901)

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Időpont: 2024. május 16.

Program:             8.00 – 8.30 h:    Érkezés, regisztráció

8.30 h:                  Köszöntés, eligazítás

9.00 h:                  Verseny kezdete

14.00 h:               Ebéd

15.00 h:               Eredményhirdetés

A lövészet versenyszám a gyenesdiási sportlőtércentrumban kerül lebonyolításra az alábbiak szerint:

Vegyes korong: 25 db korongra saját sörétes fegyverrel

Futóvad: 50 m távolságból .22 LR fegyverrel (saját fegyver megengedett)

A lövészetre adható pontszám nem haladhatja meg az elérhető összpontszám 20 % -át.

A verseny díjazása:          I. helyezett: 300.000 Ft értékű vásárlási utalvány

II. helyezett: 200.000 Ft értékű vásárlási utalvány

III. helyezett: 100.000 Ft értékű vásárlási utalvány

A versenyen indulók között további értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Kérem Tisztelt Elnök/Vezérigazgató Urat, hogy a versenyről szíveskedjék a hivatásos vadászokat tájékoztatni és a részvétel lehetőségét a hivatásos vadász számára biztosítani. A versenyre nevezni 2024. május 10 -ig a veszprem@omvk.hu címre küldött válaszlevélben lehet az alábbi adatok megadásával:

Vadászatra jogosult neve:

Hivatásos vadász neve:

Hivatásos vadász lakcíme:

Hiv. vadász telefonszáma, e-mail címe:

Tisztelettel:  Pap Gyula, az OMVK Veszprém Vármegyei Szervezetének Elnöke

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom