Keressen minket

Természetvédelem

Megnyílt a Várhegy kilátó a látogatók előtt

A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján. 

Közzétéve:

 

A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján. 

1. A Várhegy kilátó

A Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve, a VEKOP pályázaton elnyert mintegy 62 millió forintos támogatásnak köszönhetően épülhetett meg az Ipoly Erdő Zrt. Várhegy kilátója. A Királyrét fölé emelkedő, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátó, a Várhegy 359 méter magas csúcsának közelében épült. A torony faszerkezetű, 15 méter magas kilátó szintjéről csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a tetején pedig egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.

Zambó Péter elmondta, hogy a királyréti fejlesztések szükségességét indokolja az elmúlt években itt is tapasztalt dinamikusan növekvő látogatószám, ami évente közel 500 ezer főt jelent. Az Ipoly Erdő Zrt. 2010 óta összesen 5,2 milliárd forintot fordított közjóléti, turisztikai fejlesztésekrea Börzsöny és a Cserhát térségében, ezzel is hozzájárulva, hogy az idelátogatók természetben eltöltött idejét jobbá és kényelmesebbé tegye. Jelenleg is folyamatban van a rendkívül népszerű Királyréti Erdei Vasút és a Kemencei Erdei Múzeumvasút fejlesztése. Idén pedig várható az Irma forrásnál új pihenőhely kialakítása, ami játszótéri elemekkel kiegészülve, alkalmas lesz kisebb–nagyobb túrák és szabadidős sportok gépjárművel is megközelíthető bázisának, emellett a családosok önálló úti céljaként is megállja majd a helyét.

Rétvári Bence a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a járványos időszakban sok mindent nem tehetnek meg a családok, amit korábban megtehettek, de a természetjárást nem kell korlátozni, és az a legjobb, leginkább ajánlható, egészséget megőrző programok közé tartozik. Reméljük, hogy sok-sok ezer embernek fog a most átadásra kerülő kilátó maradandó élményt adni.

Kiss László, az Ipoly Erdő vezérigazgatója kiemelte: a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen megvalósított, Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát elnevezésű VEKOP pályázatnak köszönhetően létrehozott és tavaly átadott Királyréti Kirándulóközpont méltó párja a Várhegy kilátó. A nemrég Márianosztra- Toronyalján átadott Pálos Emlékhely szintén a VEKOP paletta része, a sort a jelenleg is épülő Magyarkút – Irma forrás pihenőhely fogja zárni.  A desztináció turisztikai attrakcióinak bővítése időszerű volt, hiszen a látogatók igényeinek változása bennünket is arra sarkall, hogy a térség turisztikai kínálatának színvonalát emeljük, a vonzerejét növeljük.

Várhegy kilátó 

A Várhegy kilátó építése a VEKOP-4.1.1.-15-2017-00006 „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat része. A pályázatban szereplő projektelemeket az Ipoly Erdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel mint konzorciumvezetővel valósította meg.  Az Ipoly Erdő Zrt. a Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót épített. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet. 

A kilátó tetejére egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei. 

A „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat Ipoly Erdő Zrt. által megvalósítandó építési elemei: 

•  Királyréti Kirándulóközpont építése – Királyrét (megvalósult) 

•  Pálos Emlékhely kialakítása – Márianosztra – Toronyalja (megvalósult) 

•  Várhegy kilátó építése (megvalósult) 

•   Irma – forrás pihenőhely kialakítása – Magyarkút (folyamatban) 

  • A projekt azonosítói:
VEKOP-4.1.1-15-2017-00006, „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” Kedvezményezett: Magyar Természetjáró Szövetség
Konzorciumi partner: Ipoly Erdő Zrt.
A kilátó építési költsége, melyre 100% uniós forrás számolható el: 62 millió Ft 

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Kép forrása: Fekete István

 

 

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom