Természetvédelem
Közösségi összefogással a varangyok megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, a Jane Goodall Intézet, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata és II. kerületi lakosok együttműködésének köszönhetően ideiglenes békaterelő kerítésrendszer épült a II. kerületi Völgy utcában található erdősáv szélén.
Barna varangy az úttesten (Fotó: Aliczki Manó – MME)
A Budapest II. kerületében található Völgy utcában nemcsak a Hűvösvölgy végállomásra tartó villamosok közlekednek, de ez az útszakasz az itt élő barna varangyok (Bufo bufo), erdei békák (Rana dalmatina) és zöld varangyok (Bufotes viridis) legfontosabb vonulási útvonala is.
Érkezik a segítség. (Fotó: Aliczki Manó – MME)
Az enyhe, csapadékos tavaszi idő beköszöntével békák százai kelnek útra az Ördög-árok túloldalán lévő erdős hegyoldalban található telelőhelyeikről, hogy a villamossíneken túl, az egyik kertben megbújó Modori-tó felé vegyék az irányt, ahol a sikeres párzást követően a nőstények lerakják petéiket.Azonban ez a vállalkozás nem veszélytelen, hiszen az útvonalukat kettészelő betonozott út, és a villamossínek, illetve az azokon közlekedő járművek a legtöbb esetben végzetesek számukra. Az út túloldalára igyekvő varangyoknak fizikailag nehéz feladat átkelni a villamossínek, a mellettük húzódó, függőleges betonfalú vízelvezető árok és a meredek rézsű jelentette akadályokon, ahol évek óta sokukat gázolják el a gyakran közlekedő villamosok, illetve az arra járó autók.
Tavaly és az elmúlt hetekben az útszakaszon többszáz főként barna varangy pusztulását regisztráltuk. Csak a kerítés megépülését megelőző két esős napon több mint 300 varangyot gyűjtöttek és mentettek meg munkatársaink és önkénteseink a biztos haláltól.
Villamos által elgázolt barna varangy. (Fotó: Aliczki Manó – MME)
Erre a komoly természetvédelmi problémára jelent megoldást a héten önkéntesek és természetvédelmi szervezetek munkatársai által mintegy 300 méter hosszan telepített ideiglenes terelőrendszer, mely megakadályozza, hogy a békák az útra jutva elpusztuljanak.
Ideiglenes kétéltű terelőrendszer a II: kerületi Völgy utcában. (Fotó: Aliczki Manó – MME)
A munka azonban a kerítés felállításával még nem ér véget, sőt inkább csak azután kezdődik, hiszen a kerítés mentén bizonyos távolságonként leásott vödrökbe kerülő békákat össze kell gyűjteni és átvinni őket a túloldalon található szaporodóhelyre, a Modori-tóhoz. A kerítés rendszeres ellenőrzésében, a békák számlálásában és szállításában lelkes önkéntesek segédkeznek, akiket sem az eső, sem az éjszaka nem tántorít el a békák mentésétől. Amennyiben bárki szeretne csatlakozni az akcióhoz, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezve tudja megtenni.
A csapadékos, enyhe éjszakákon önkéntesek gyűjtik és segítik át a békákat az úttest és villamossín túloldalára. (Fotó: Aliczki Manó – MME)
Amennyiben valaki hasonló problémát észlel a környezetében, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve az észleléseket feltöltheti az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára weben vagy ingyenes okostelefon alkalmazáson keresztül.
Hálásan köszönjük mindenkinek a segítséget és külön köszönjük az Extra Ponyva Kft-nek, hogy a kerítésrendszer alapanyagául szolgáló ponyvával támogatták a kétéltűek védelmét!
További információ:
Egerer Anna (+36 20 229 6986, egerer.anna@mme.hu)
MME Békamentés: https://www.mme.hu/khvsz/bekamentes
MME Tudástár – barna varangy: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/barna-varangy
Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program: https://herpterkep.mme.hu/
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.
Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.
Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.
Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!
A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.
Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs
Természetvédelem
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon
Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.
Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.
A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.
Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.
Forrás: Dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon
A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj. A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.
A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.
A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.
Forrás: dr. Tokody Béla – MME
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon
A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Aszály információk: 2024. május 2.
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Farkasok és sakálok a Hargitán
