Kiemelt cikk
Rekordösszegű kifizetések történtek az agráriumban
Húsvét előtt több mint 300 milliárd forint értékben kaptak támogatást a gazdák.
A tavalyi aszályhelyzetre, az elhibázott brüsszeli szankciókra és az energiaválságra válaszul március végéig rekordösszegű, több mint 300 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki a gazdálkodóknak – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány megfeszített erővel dolgozik a mezőgazdasági termelők likviditásának megőrzésén. Éppen ezért mindent megtettek a gazdálkodók által igényelt támogatások feldolgozása és a minél gyorsabb kifizetések érdekében. Ennek révén az elvégzett munkáért és a vállalt kötelezettségekért járó források rekord mértékben, több mint 300 milliárd forint értékben jutottak el az érintettekhez az idei esztendőben még Húsvét előtt – tette hozzá.
Nagy István kitért arra is, hogy az agrár- környezetgazdálkodási program keretében meghirdetett felhívások kapcsán összesen csaknem 109 milliárd forint kifizetése történt meg március végéig. Az ökológiai gazdálkodásban részt vevő termelők pedig mintegy 18 milliárd forint támogatásban részesültek. A Natura 2000 mezőgazdasági területeknek és más érintett területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések mértéke meghaladta a 12 milliárd forintot. A Vidékfejlesztési Programban a területalapú támogatások tehát összesen 140 milliárd forint értékben érkeztek meg az érintettekhez.
A miniszter kiemelte azt is, hogy az I. pilléres közvetlen támogatás révén ugyancsak az idei évben januártól április elejéig 15 jogcímen született döntés 168,9 milliárd forint kifizetéséről, folytatva a tavalyi év utolsó negyedévében történt előleg- és részfizetéseket. Ebből csak zöldítés jogcím esetében 130 ezer termelőnek 44 milliárd forint, az egységes területalapú támogatások (SAPS) esetében pedig 124 ezer gazdálkodó 5,8 milliárd forint támogatáshoz jutott eddig.
A tárcavezető kiemelte, a kormány mindig a gazdák mellett áll. Ezek a tények is jól mutatják, hogy az agrártámogatási rendszer összes lehetséges eszközét mozgósítottuk a nehéz gazdasági helyzet kezelése és a termelők megsegítése érdekében – húzta alá Nagy István.
Forrás: AM Sajtóiroda
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu