Keressen minket

Vadászat

Sakálszezon a médiában

Közzétéve:

Feltöltő:

Az aranysakál témában megjelent írásokat, illetve az azokkal kapcsolatos kommenteket a vadgazdálkodás és vadászat szakmai szervezetei sem hagyhatják szó nélkül. Önmagában örvendetes, hogy a média ökológiai aktualitásokkal is foglalkozik a maga eszközeivel, az újságírás laikus naivságával, de a közvélemény félretájékoztatása nem szerencsés.

Sallangmentesen a tények a következők. Az aranysakál a 20. század végén újra megjelent Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén, azóta folyamatosan terjed. Kezdetben néhány egyed észlelését követően – alig húsz év alatt – az éves terítéke mára közel 2000 példány, állománya közel 8000 egyed (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár.). Az elejtések legnagyobb része Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyében történik, de az elmúlt évben már Jász-Nagykun-Szolnok megye is jelentősen hozzájárult a lelövésekhez.

Opportunista ragadozóként mindent elfogyaszt, ami számára táplálékként szóba jöhet, kis rágcsálóktól a különböző állatok teteméig. Mindaddig, amíg csak egy-egy példánya volt észlelhető, értelemszerűen nem vadászott falkában. A létszám növekedésével párhuzamosan a fajra jellemző csoportos zsákmányszerzés új lehetőségeket teremtett, a nagyvad szaporulata is táplálékforrásává vált.

A gyakorlatban a vadászatra jogosultak azt tapasztalják, hogy ahol megjelent és kedvező életfeltételeket talált a sakál, az őz állománya jelentősen csökkent, egyúttal a róka is észrevehetően kevesebb lett (3hhez nem országos vagy megyei, hanem vadgazdálkodási egységek szintjén kell az adatokat elemezni).

Kézenfekvőnek tűnhet a két jelenség közvetlen összekapcsolása és remélhetőleg a gyakorlati tapasztalatokat a vadgazdálkodást oktató és kutató intézeteinkben folyó tudományos vizsgálatok is hamarosan alátámasztják.

A vadászterületeket kezelő vadgazdák, hivatásos vadászok gyakran tapasztalják, hogy gidákat, borjakat, malacokat zsákmányolnak a sakálok. A vadászterületet minden nap járó és figyelő vadgazdálkodási szakemberek tapasztalatait, véleményét szőnyeg alá söpörni nem bölcs dolog, ezekből az ökológusok, vadbiológusok is sokat tanulhatnak.

A sakál megjelenése és nem várt módon zajló térhódítása valós ökológiai kérdéseket vet fel, melyekkel igenis minden érintettnek foglalkoznia kell. Ráadásul nem lehet együtt kezelni egyéb újonnan megjelenő ragadozókkal (hiúz, farkas, barna medve), mert ezekkel ellentétben a sakál megjelenése inváziószerű, életmódjával zsákmányállatai – elsősorban a sérülékeny fajok és haszonállatok – helyenként jelentős károkat szenvedhetnek.

Az inváziószerű megjelenése helyenként visszavetheti a vadászati turizmust is, mely épp azokon a területeken fontos, mint pl. az Ormánság, ahol a vadgazdálkodás és vadászat, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítják családok megélhetését. Számukra (és nem csak a műkedvelő vadászoknak) igenis fontos, hogy az őz és más nagyvadfajaink hasznosítható mennyisége ne csökkenjen az eltűrhető szint alá. Félő, ha a sakál terjeszkedését és létszámának gyarapodását nem tudjuk megállítani, akkor pár év múlva a védett és vadászható fajokban olyan kártételt okozhat, amely nem csak gazdaságilag, hanem ökológiailag is jelentős változásokban nyilvánulhat meg.

A sakálkérdést a természetvédelem és a vadgazdálkodás szervezeteinek komolyan kell venni, a tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával meg kell találni a megoldást, hogy az egyébként sérülékeny, védett és vadászható fajokban jelentős kártételt ne okozzon. Az aranysakál terjeszkedését és létszámának ilyen ütemű növekedését mielőbb vissza kell szorítani.

Országos Magyar Vadászati Védegylet
Országos Magyar Vadászkamara

Vadászat

Őrizzük Geges István emlékét!

10 éve hunyt el Geges István fegyvermester

Published

on

“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”

Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.

Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -,  és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.

„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

(Fekete István: Búcsú)

Őrizzük Geges István emlékét!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

A bronzérmes kan

Révész Zsolt élménybeszámolója:

Published

on

Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.

Írta és fényképezte: Révész Zsolt

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!

Az OMVK cikket közölt a vadászjegyváltásról

Published

on

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Fotó: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom