Vadászat
Szakember az aranysakálról
A közelmúltban egyre több rémhír kapott lábra az aranysakálról, eszerint kétszázötven birkát téptek már szét, Belső-Somogyban a gyerekek már nem mernek kimenni miattuk az utcára, sőt egyesek szerint egyenesen aranysakál apokalipszis közeleg. Vajon valóban egy vérengző dúvadról van szó? Hogy minél többet megtudhassunk erről a rejtőzködő ragadozóról, tudományos kutatás indult, melyet Kemenszky Péter fog össze a megyében.
– Nem horrortörténetek szereplője, ez nem egy borzasztó állat, csak egy kis ragadozó, alig nagyobb a rókánál – mondja az Országos Magyar Vadászkamara megyei titkára, és a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza.
– Mit tudhatunk az aranysakál történetéről?
– Őshonos fajról van szó, már Arany János Toldijában szerepel toportyánként vagy nádi farkasként. Az urbanizáció, az ember térfoglalása aztán a XX. századra határainkon kívülre száműzte. 1989-ben kipusztult fajnak minősítették hazánkban, de már a 90-es években megjelentek a visszatelepülő egyedei. Somogyban 1995-ben ejtették el az első példányt az aranysakál újkori történetében. A visszatelepülés oka és lehetősége egyes vélemények szerint a dél-szláv háború volt, mert a határokra telepített aknamezők érintetlenné váló természeti környezete kiváló életkörülményeket biztosított a fajnak. Magyarországon hamarosan stabil populációt alakított ki Somogyban, Baranyában és Bács-Kiskunban. A visszatelepülés eleinte kis létszámmal kezdődött, csak itt-ott ejtettek el egy-egy példányt, Somogyban az ezredforduló idején mindössze tíz-tizenöt darab volt az éves terítéke, de már ez jelezte, hogy jelen van a faj.
– Hogyan fogadták a kutatók a megjelenését?
– A Gödöllői Egyetem és a Kaposvári Egyetem közös kutatást indított, két somogyi mintaterületen vizsgálták az aranysakál nyomait: Lakócsán, illetve Mike-Lábod-Csököly térségében. Ürülékmintára alapított táplálékvizsgálatuk azt állapította meg, hogy apró rágcsálókkal, pocokkal, egérrel táplálkozik. A faj terjeszkedése azonban újabb tudományos vizsgálatot tett szükségessé. Az aranysakál közben, bár a legelterjedtebb Barcs és a Dráva közelében, eljutott a megye minden pontjára. Míg 2005 tájékán százat lőttek ki belőle a megyében, az elmúlt vadászati szezonban már hatszázötvenet. Ez a fele az országos terítéknek.Somogy jó élettér számára, mert vadban a leggazdagabb vidék. A vadászok pedig ezzel egyidőben a nagyvadak, különösen az őzek számának csökkenésért vették észre.
– Igaz, hogy egyes helyeken felére csökkent az őzek száma az aranysakál miatt, ugyanakkor természetes szelektáló tényezőként a jobb trófeájú őzbakok életben maradását segíti elő?
– Valóban vannak megfigyelések arra, ha az aranysakál állomáynsűrűsége magas, nagyon visszaeshet az őzek létszáma, és inkább az életerős, a területet védő bakok maradnak életben. Nagyon érdekes a mód, ahogy az aranysakál vadászik, leginkább a szürkefarkashoz hasonlítható. Egy alfa nőstény és hím alkotja a család vázát, a következő szaporodási időszakig velük marad az előző évből származó alom, a kölykök őszre elérik a felnőtt méretet és falkában vadásznak. Ezért sikeres ragadozó,mert öt-hat fős család már ütőképes csapatot alkot.
– Hogyan folytatódtak az aranysakál életmódjára irányuló kutatások a megyében?
– A vadászoknak voltak olyan tapasztalataik, hogy csökken a nagyvadak állománya, látták azt is, hogy az aranysakálok megölnek egy-egy sebzett dámtehenet vagy elragadnak egy pár napos, sivalkodó vadmalacot. A somogyi vadgazdálkodók körében felmerült egy újabb kutatás ötlete. Akkor már kiderült, hogy lőfegyverrel nem lehet visszaszorítani a fajt, csapdákat állítottunk, melyekből kutatási eredményeket is nyerhetünk. A programra a Somogy Megyei Vadászok szövetsége pályázatot írt ki, és elkezdtük gyűjteni a kilőtt és a csapdába esett sakálok gyomrait. Jelenleg száz-százötven van itt hűtőládákban, még a baranyai Bolyból és Sennyéről is küldtek. Egy hónap múlva indul a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának laboratóriumában a részletes vizsgálat.
– Előzetesen mit sikerült megállapítani?
– Kíváncsi vadászokként benéztünk a gyomrok tartalmába, és azt már megállapíthatjuk, hogy az aranysakálok táplálékában nagy szerepet játszik a nagyvad. Az is bizonyosnak látszik, hogy a növendék sakálok fogyasztják inkább a pockokat és az egereket a tarlókon, amikor a nyár derekán önállóan kezdenek vadászni. Szeptembertől, a vadászati szezon kezdetétől azonban az aranysakál vált, és étrendjében dominál a nagyvad. Hogy dögként vagy zsákmányként fogyasztják-e inkább, azt további kutatás hivatott feltárni.
sonline.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.
Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója, aki közel három évtizeden keresztül irányította a társaság munkáját.
Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
You must be logged in to post a comment Login