Vadászat
Szakember az aranysakálról
A közelmúltban egyre több rémhír kapott lábra az aranysakálról, eszerint kétszázötven birkát téptek már szét, Belső-Somogyban a gyerekek már nem mernek kimenni miattuk az utcára, sőt egyesek szerint egyenesen aranysakál apokalipszis közeleg. Vajon valóban egy vérengző dúvadról van szó? Hogy minél többet megtudhassunk erről a rejtőzködő ragadozóról, tudományos kutatás indult, melyet Kemenszky Péter fog össze a megyében.
– Nem horrortörténetek szereplője, ez nem egy borzasztó állat, csak egy kis ragadozó, alig nagyobb a rókánál – mondja az Országos Magyar Vadászkamara megyei titkára, és a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza.
– Mit tudhatunk az aranysakál történetéről?
– Őshonos fajról van szó, már Arany János Toldijában szerepel toportyánként vagy nádi farkasként. Az urbanizáció, az ember térfoglalása aztán a XX. századra határainkon kívülre száműzte. 1989-ben kipusztult fajnak minősítették hazánkban, de már a 90-es években megjelentek a visszatelepülő egyedei. Somogyban 1995-ben ejtették el az első példányt az aranysakál újkori történetében. A visszatelepülés oka és lehetősége egyes vélemények szerint a dél-szláv háború volt, mert a határokra telepített aknamezők érintetlenné váló természeti környezete kiváló életkörülményeket biztosított a fajnak. Magyarországon hamarosan stabil populációt alakított ki Somogyban, Baranyában és Bács-Kiskunban. A visszatelepülés eleinte kis létszámmal kezdődött, csak itt-ott ejtettek el egy-egy példányt, Somogyban az ezredforduló idején mindössze tíz-tizenöt darab volt az éves terítéke, de már ez jelezte, hogy jelen van a faj.
– Hogyan fogadták a kutatók a megjelenését?
– A Gödöllői Egyetem és a Kaposvári Egyetem közös kutatást indított, két somogyi mintaterületen vizsgálták az aranysakál nyomait: Lakócsán, illetve Mike-Lábod-Csököly térségében. Ürülékmintára alapított táplálékvizsgálatuk azt állapította meg, hogy apró rágcsálókkal, pocokkal, egérrel táplálkozik. A faj terjeszkedése azonban újabb tudományos vizsgálatot tett szükségessé. Az aranysakál közben, bár a legelterjedtebb Barcs és a Dráva közelében, eljutott a megye minden pontjára. Míg 2005 tájékán százat lőttek ki belőle a megyében, az elmúlt vadászati szezonban már hatszázötvenet. Ez a fele az országos terítéknek.Somogy jó élettér számára, mert vadban a leggazdagabb vidék. A vadászok pedig ezzel egyidőben a nagyvadak, különösen az őzek számának csökkenésért vették észre.
– Igaz, hogy egyes helyeken felére csökkent az őzek száma az aranysakál miatt, ugyanakkor természetes szelektáló tényezőként a jobb trófeájú őzbakok életben maradását segíti elő?
– Valóban vannak megfigyelések arra, ha az aranysakál állomáynsűrűsége magas, nagyon visszaeshet az őzek létszáma, és inkább az életerős, a területet védő bakok maradnak életben. Nagyon érdekes a mód, ahogy az aranysakál vadászik, leginkább a szürkefarkashoz hasonlítható. Egy alfa nőstény és hím alkotja a család vázát, a következő szaporodási időszakig velük marad az előző évből származó alom, a kölykök őszre elérik a felnőtt méretet és falkában vadásznak. Ezért sikeres ragadozó,mert öt-hat fős család már ütőképes csapatot alkot.
– Hogyan folytatódtak az aranysakál életmódjára irányuló kutatások a megyében?
– A vadászoknak voltak olyan tapasztalataik, hogy csökken a nagyvadak állománya, látták azt is, hogy az aranysakálok megölnek egy-egy sebzett dámtehenet vagy elragadnak egy pár napos, sivalkodó vadmalacot. A somogyi vadgazdálkodók körében felmerült egy újabb kutatás ötlete. Akkor már kiderült, hogy lőfegyverrel nem lehet visszaszorítani a fajt, csapdákat állítottunk, melyekből kutatási eredményeket is nyerhetünk. A programra a Somogy Megyei Vadászok szövetsége pályázatot írt ki, és elkezdtük gyűjteni a kilőtt és a csapdába esett sakálok gyomrait. Jelenleg száz-százötven van itt hűtőládákban, még a baranyai Bolyból és Sennyéről is küldtek. Egy hónap múlva indul a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának laboratóriumában a részletes vizsgálat.
– Előzetesen mit sikerült megállapítani?
– Kíváncsi vadászokként benéztünk a gyomrok tartalmába, és azt már megállapíthatjuk, hogy az aranysakálok táplálékában nagy szerepet játszik a nagyvad. Az is bizonyosnak látszik, hogy a növendék sakálok fogyasztják inkább a pockokat és az egereket a tarlókon, amikor a nyár derekán önállóan kezdenek vadászni. Szeptembertől, a vadászati szezon kezdetétől azonban az aranysakál vált, és étrendjében dominál a nagyvad. Hogy dögként vagy zsákmányként fogyasztják-e inkább, azt további kutatás hivatott feltárni.
sonline.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.
Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.
Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.
Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.
Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.
Hazánk és az Európai Unió (EU) számára fontos az ASP megelőzése, ellenőrzése és felszámolása, mivel egyaránt súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztésre, a vaddisznó populációra és a környezetre. A téma kiemelt jelentőségét mutatja, hogy uniós előírás szerint minden tagállamnak nemzeti akciótervvel kell rendelkeznie a vaddisznóállomány szabályozására. Magyarország új ASP Akcióterve elkészült, az országos főállatorvos pedig a következő öt évre 2026. január 5-én elfogadta.
Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. A dokumentum, többek között összeveti az aktuális tudományos eredményeket az Európai Bizottság iránymutatásaival. Kiemelten foglalkozik a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörével. Új fejezetet szentel az ASP Tanácsadói Hálózat működésének és feladatainak, valamint részletezi a vadászati és diagnosztikai tevékenységek lehetséges negatív hatásait a védett fajokra és területekre, továbbá az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket a védett területeken.
A szabad területi vaddisznóállomány esetében továbbra is a cél a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km² állománysűrűség elérése és fenntartása. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartják ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget. Akik nem érték el a célértéket, vagy 2026. február 28-án ismét meghaladják azt, legkésőbb 2027. február 28-ig kötelesek elérni a kívánt állománysűrűséget, és ennek megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Az új Akcióterv szerint a tervek elbírálása a vármegyei főállatorvos feladata, míg a Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal kapcsolatos intézkedések elveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait.
Az ASP akcióterv elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/902001/Nemzeti+Akcioterv+a+vaddisznoallomany+szabalyozasarol+2.0.pdf
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Folyamatos a vadetetés az EGERERDŐ Zrt. területén
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
Mesterhármas 1980-ból
You must be logged in to post a comment Login