Vadászat
Sakálszezon a médiában
Az aranysakál témában megjelent írásokat, illetve az azokkal kapcsolatos kommenteket a vadgazdálkodás és vadászat szakmai szervezetei sem hagyhatják szó nélkül. Önmagában örvendetes, hogy a média ökológiai aktualitásokkal is foglalkozik a maga eszközeivel, az újságírás laikus naivságával, de a közvélemény félretájékoztatása nem szerencsés.
Sallangmentesen a tények a következők. Az aranysakál a 20. század végén újra megjelent Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén, azóta folyamatosan terjed. Kezdetben néhány egyed észlelését követően – alig húsz év alatt – az éves terítéke mára közel 2000 példány, állománya közel 8000 egyed (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár.). Az elejtések legnagyobb része Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyében történik, de az elmúlt évben már Jász-Nagykun-Szolnok megye is jelentősen hozzájárult a lelövésekhez.
Opportunista ragadozóként mindent elfogyaszt, ami számára táplálékként szóba jöhet, kis rágcsálóktól a különböző állatok teteméig. Mindaddig, amíg csak egy-egy példánya volt észlelhető, értelemszerűen nem vadászott falkában. A létszám növekedésével párhuzamosan a fajra jellemző csoportos zsákmányszerzés új lehetőségeket teremtett, a nagyvad szaporulata is táplálékforrásává vált.
A gyakorlatban a vadászatra jogosultak azt tapasztalják, hogy ahol megjelent és kedvező életfeltételeket talált a sakál, az őz állománya jelentősen csökkent, egyúttal a róka is észrevehetően kevesebb lett (3hhez nem országos vagy megyei, hanem vadgazdálkodási egységek szintjén kell az adatokat elemezni).
Kézenfekvőnek tűnhet a két jelenség közvetlen összekapcsolása és remélhetőleg a gyakorlati tapasztalatokat a vadgazdálkodást oktató és kutató intézeteinkben folyó tudományos vizsgálatok is hamarosan alátámasztják.
A vadászterületeket kezelő vadgazdák, hivatásos vadászok gyakran tapasztalják, hogy gidákat, borjakat, malacokat zsákmányolnak a sakálok. A vadászterületet minden nap járó és figyelő vadgazdálkodási szakemberek tapasztalatait, véleményét szőnyeg alá söpörni nem bölcs dolog, ezekből az ökológusok, vadbiológusok is sokat tanulhatnak.
A sakál megjelenése és nem várt módon zajló térhódítása valós ökológiai kérdéseket vet fel, melyekkel igenis minden érintettnek foglalkoznia kell. Ráadásul nem lehet együtt kezelni egyéb újonnan megjelenő ragadozókkal (hiúz, farkas, barna medve), mert ezekkel ellentétben a sakál megjelenése inváziószerű, életmódjával zsákmányállatai – elsősorban a sérülékeny fajok és haszonállatok – helyenként jelentős károkat szenvedhetnek.
Az inváziószerű megjelenése helyenként visszavetheti a vadászati turizmust is, mely épp azokon a területeken fontos, mint pl. az Ormánság, ahol a vadgazdálkodás és vadászat, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítják családok megélhetését. Számukra (és nem csak a műkedvelő vadászoknak) igenis fontos, hogy az őz és más nagyvadfajaink hasznosítható mennyisége ne csökkenjen az eltűrhető szint alá. Félő, ha a sakál terjeszkedését és létszámának gyarapodását nem tudjuk megállítani, akkor pár év múlva a védett és vadászható fajokban olyan kártételt okozhat, amely nem csak gazdaságilag, hanem ökológiailag is jelentős változásokban nyilvánulhat meg.
A sakálkérdést a természetvédelem és a vadgazdálkodás szervezeteinek komolyan kell venni, a tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával meg kell találni a megoldást, hogy az egyébként sérülékeny, védett és vadászható fajokban jelentős kártételt ne okozzon. Az aranysakál terjeszkedését és létszámának ilyen ütemű növekedését mielőbb vissza kell szorítani.
Országos Magyar Vadászati Védegylet
Országos Magyar Vadászkamara
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


You must be logged in to post a comment Login