Vadászat
Sakálszezon a médiában
Az aranysakál témában megjelent írásokat, illetve az azokkal kapcsolatos kommenteket a vadgazdálkodás és vadászat szakmai szervezetei sem hagyhatják szó nélkül. Önmagában örvendetes, hogy a média ökológiai aktualitásokkal is foglalkozik a maga eszközeivel, az újságírás laikus naivságával, de a közvélemény félretájékoztatása nem szerencsés.
Sallangmentesen a tények a következők. Az aranysakál a 20. század végén újra megjelent Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén, azóta folyamatosan terjed. Kezdetben néhány egyed észlelését követően – alig húsz év alatt – az éves terítéke mára közel 2000 példány, állománya közel 8000 egyed (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár.). Az elejtések legnagyobb része Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyében történik, de az elmúlt évben már Jász-Nagykun-Szolnok megye is jelentősen hozzájárult a lelövésekhez.
Opportunista ragadozóként mindent elfogyaszt, ami számára táplálékként szóba jöhet, kis rágcsálóktól a különböző állatok teteméig. Mindaddig, amíg csak egy-egy példánya volt észlelhető, értelemszerűen nem vadászott falkában. A létszám növekedésével párhuzamosan a fajra jellemző csoportos zsákmányszerzés új lehetőségeket teremtett, a nagyvad szaporulata is táplálékforrásává vált.
A gyakorlatban a vadászatra jogosultak azt tapasztalják, hogy ahol megjelent és kedvező életfeltételeket talált a sakál, az őz állománya jelentősen csökkent, egyúttal a róka is észrevehetően kevesebb lett (3hhez nem országos vagy megyei, hanem vadgazdálkodási egységek szintjén kell az adatokat elemezni).
Kézenfekvőnek tűnhet a két jelenség közvetlen összekapcsolása és remélhetőleg a gyakorlati tapasztalatokat a vadgazdálkodást oktató és kutató intézeteinkben folyó tudományos vizsgálatok is hamarosan alátámasztják.
A vadászterületeket kezelő vadgazdák, hivatásos vadászok gyakran tapasztalják, hogy gidákat, borjakat, malacokat zsákmányolnak a sakálok. A vadászterületet minden nap járó és figyelő vadgazdálkodási szakemberek tapasztalatait, véleményét szőnyeg alá söpörni nem bölcs dolog, ezekből az ökológusok, vadbiológusok is sokat tanulhatnak.
A sakál megjelenése és nem várt módon zajló térhódítása valós ökológiai kérdéseket vet fel, melyekkel igenis minden érintettnek foglalkoznia kell. Ráadásul nem lehet együtt kezelni egyéb újonnan megjelenő ragadozókkal (hiúz, farkas, barna medve), mert ezekkel ellentétben a sakál megjelenése inváziószerű, életmódjával zsákmányállatai – elsősorban a sérülékeny fajok és haszonállatok – helyenként jelentős károkat szenvedhetnek.
Az inváziószerű megjelenése helyenként visszavetheti a vadászati turizmust is, mely épp azokon a területeken fontos, mint pl. az Ormánság, ahol a vadgazdálkodás és vadászat, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítják családok megélhetését. Számukra (és nem csak a műkedvelő vadászoknak) igenis fontos, hogy az őz és más nagyvadfajaink hasznosítható mennyisége ne csökkenjen az eltűrhető szint alá. Félő, ha a sakál terjeszkedését és létszámának gyarapodását nem tudjuk megállítani, akkor pár év múlva a védett és vadászható fajokban olyan kártételt okozhat, amely nem csak gazdaságilag, hanem ökológiailag is jelentős változásokban nyilvánulhat meg.
A sakálkérdést a természetvédelem és a vadgazdálkodás szervezeteinek komolyan kell venni, a tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával meg kell találni a megoldást, hogy az egyébként sérülékeny, védett és vadászható fajokban jelentős kártételt ne okozzon. Az aranysakál terjeszkedését és létszámának ilyen ütemű növekedését mielőbb vissza kell szorítani.
Országos Magyar Vadászati Védegylet
Országos Magyar Vadászkamara
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login