Vadászat
Sakálszezon a médiában
Az aranysakál témában megjelent írásokat, illetve az azokkal kapcsolatos kommenteket a vadgazdálkodás és vadászat szakmai szervezetei sem hagyhatják szó nélkül. Önmagában örvendetes, hogy a média ökológiai aktualitásokkal is foglalkozik a maga eszközeivel, az újságírás laikus naivságával, de a közvélemény félretájékoztatása nem szerencsés.
Sallangmentesen a tények a következők. Az aranysakál a 20. század végén újra megjelent Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén, azóta folyamatosan terjed. Kezdetben néhány egyed észlelését követően – alig húsz év alatt – az éves terítéke mára közel 2000 példány, állománya közel 8000 egyed (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár.). Az elejtések legnagyobb része Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyében történik, de az elmúlt évben már Jász-Nagykun-Szolnok megye is jelentősen hozzájárult a lelövésekhez.
Opportunista ragadozóként mindent elfogyaszt, ami számára táplálékként szóba jöhet, kis rágcsálóktól a különböző állatok teteméig. Mindaddig, amíg csak egy-egy példánya volt észlelhető, értelemszerűen nem vadászott falkában. A létszám növekedésével párhuzamosan a fajra jellemző csoportos zsákmányszerzés új lehetőségeket teremtett, a nagyvad szaporulata is táplálékforrásává vált.
A gyakorlatban a vadászatra jogosultak azt tapasztalják, hogy ahol megjelent és kedvező életfeltételeket talált a sakál, az őz állománya jelentősen csökkent, egyúttal a róka is észrevehetően kevesebb lett (3hhez nem országos vagy megyei, hanem vadgazdálkodási egységek szintjén kell az adatokat elemezni).
Kézenfekvőnek tűnhet a két jelenség közvetlen összekapcsolása és remélhetőleg a gyakorlati tapasztalatokat a vadgazdálkodást oktató és kutató intézeteinkben folyó tudományos vizsgálatok is hamarosan alátámasztják.
A vadászterületeket kezelő vadgazdák, hivatásos vadászok gyakran tapasztalják, hogy gidákat, borjakat, malacokat zsákmányolnak a sakálok. A vadászterületet minden nap járó és figyelő vadgazdálkodási szakemberek tapasztalatait, véleményét szőnyeg alá söpörni nem bölcs dolog, ezekből az ökológusok, vadbiológusok is sokat tanulhatnak.
A sakál megjelenése és nem várt módon zajló térhódítása valós ökológiai kérdéseket vet fel, melyekkel igenis minden érintettnek foglalkoznia kell. Ráadásul nem lehet együtt kezelni egyéb újonnan megjelenő ragadozókkal (hiúz, farkas, barna medve), mert ezekkel ellentétben a sakál megjelenése inváziószerű, életmódjával zsákmányállatai – elsősorban a sérülékeny fajok és haszonállatok – helyenként jelentős károkat szenvedhetnek.
Az inváziószerű megjelenése helyenként visszavetheti a vadászati turizmust is, mely épp azokon a területeken fontos, mint pl. az Ormánság, ahol a vadgazdálkodás és vadászat, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítják családok megélhetését. Számukra (és nem csak a műkedvelő vadászoknak) igenis fontos, hogy az őz és más nagyvadfajaink hasznosítható mennyisége ne csökkenjen az eltűrhető szint alá. Félő, ha a sakál terjeszkedését és létszámának gyarapodását nem tudjuk megállítani, akkor pár év múlva a védett és vadászható fajokban olyan kártételt okozhat, amely nem csak gazdaságilag, hanem ökológiailag is jelentős változásokban nyilvánulhat meg.
A sakálkérdést a természetvédelem és a vadgazdálkodás szervezeteinek komolyan kell venni, a tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával meg kell találni a megoldást, hogy az egyébként sérülékeny, védett és vadászható fajokban jelentős kártételt ne okozzon. Az aranysakál terjeszkedését és létszámának ilyen ütemű növekedését mielőbb vissza kell szorítani.
Országos Magyar Vadászati Védegylet
Országos Magyar Vadászkamara
Vadászat
Csabai Béla: A húsvéti őzbakom
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, az őzbakvadászok között, fogalomszámba megy. Persze jó, erős, mutatós őzbakok esnek máshol is, de a “jászsági” és úgy az egész vármegye olyan őzállománnyal bír, hogy nagyon bízom benne, ennek a titkát soha nem fejtik meg. A nagy távolságok, a sokszor elérhetetlen messzeségben, a végtelen búzamezőkön kiálló őzbakok után, csak sóvárog az ember, miközben akad itt ártér és komoly erdők is. Aki járt erre, sose felejti el és ha csak egy-egy alkalommal lógott a vállán puska, sokáig elkíséri. Most az Agro Jager News érdeklődésére Csabai Béla meséli el, hogyan ejtette el a Szolnoki Diána Vadásztársaságnál a képen látható őzbakot, amelyre Dávid Valentin hivatásos vadász kísérte.

Csabai Béla őzbakjával. Fotó: Dávid Valentin / Agro Jager
Csabai Béla: Április 18-án történt. A Szolnoki Diána Vadásztársaságnál már 12 éve vagyok tag. Akkor nap, már hajnalban, de még sötétben mentünk ki Valentinnal, mivel előző napon a vadőrünk, az utolsó lővilágban látta az előtte megfigyelt őzbakot. Mivel az őzbak az ártérből váltott ki, így a gáton, a Tisza-folyó mellett foglaltunk helyet. Ahogy kezdett pirkadni egy nyúlcsalád jelent meg. Percekig nézegettük őket, közben mögölünk egy suta és tavalyi két bakgidája váltott ki az erdőből. A vadőrünk mondta, hogy átmegy a fasor túloldalán lévő repcetáblára, hogy megnézze, hogy talán ott van-e a kiszemelt. Egyedül maradtam.
15 perc után hív, hogy menjek utána, mert a repcetábla melletti réten kint látja az őzbakot. Összeszedtem a felszerelésem és elindultam a vadőr után. Miután odaértem hozzá, mutatja, hogy ott a mi kiszemeltünk. Na, láttam én, de úgy 400 méterre tőlünk, több más őzzel egyetemben. A kísérőm javasolta, hogy menjünk visszább két művelőnyommal, amit a gépek vágtak a repcében. Igen ám, de a legszélső művelőnyomban egy “hatos” fiatal bak állt. 200 métert cserkeltünk a repcében, miközben eláztatott minket egy tavaszi zápor is. Hirtelen jött, nem is tudtunk rá felkészülni.

Csabai Béla kívánatos őzbakja. Fotó: Csabai Béla / Agro Jager
Mikor a kiszemeltünkkel egyvonalba értünk, felkelt a repce szélén még egy fiatal őzbak, ami minket méregetett. 20 perc mozdulatlan várakozás közben csatlakozott hozzá még egy fiatal őzbak. Azt hittük, most elállt mellőlünk Diana. Azonban még 20 perc várakozás után egy egerészölyv elrepült a két fiatal őzbak felett, amitől megriadtak és odébb álltak. No!
Mégis csak ránk mosolygott Diana, így el tudtuk foglalni a megfelelő helyünket. Lehasaltunk a repce szélére, hogy ne tűnjünk ki a környezetből és vártunk, mert a a mi őzbakunk meg eközben lefeküdt. 45 percet hasaltunk a vizes fűben, miközben záporok áztattak minket, de kitartottunk. A vadőr egyszer csak suttog, hogy jön felénk a suta és nagyon a mi irányunkba nézeget. Én nem láttam még akkor, de 30 másodperc múlva megint megszólal, hogy jön a kiszemeltünk is a suta után.
Én ekkor láttam meg a sutát. Nem sokkal később pedig megláttam Őt! Folyamatosan követtem. Amikor először megállt, akkor pont úgy állt meg, hogy egy fűcsomótól nem láttam tisztán. Amikor újból elindult, láttam meg újra, de egy nádas gödör szélén állt meg, ám ekkor már 72 méterre volt tőlünk és ott kezdett el szedegetni. Ekkor mondta a vadőr: most jó és ha gondolom!

Jó kísérővel sem egyszerű a vadászat. Fotó: Csbai Béla / Agro Jager
Nem tudtam a puskát rendesen a vállamba fogni és célzás közben is tudtam, hogy ez nehéz lesz. Mindent megtettem, de a lövés pillanatában is láttam, hogy hátracsúszott. Így is jelzett és rögtön beugrott a nádasba. Vadőr is megerősítette a találatot és egy kis várakozásra kért engem. Mit tehettünk mást?

Emlékezetes maradt az idei húsvéti őzbakom története. Fotó: Dávid Valentin / Agro Jager
Dohányoztunk és miután végeztünk a kis szünetünkkel, elindultunk a nádas gödör azon pontjához, ahol beváltott az őzbakunk. Mikor odaértünk a beváltási helyéhez, már meg is pillantottuk. Dermedten feküdt előttünk, úgy öt méterre. A vadőrünk gratulált nekem és ott hagyott az őzbakkal, hogy töretet és a terítékhez szükséges gallyakat begyűjtse. Gyönyörködtem ez idő alatt eme remek őzbakban és a trófeámban.
Így esett el az én húsvéti őzbakom…
Írta és fényképezte:
Csabai Béla
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új elemekkel bővült a kereskedelmi célú álltartó telepekre belépők kötelező nyilvántartása
A NÉBIH szigorításokat vezetett be a járványok megelőzése érdekében:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy 2025. április 20-tól Magyarország egész területén valamennyi kereskedelmi célú állattartó telepen kibővített adattartalmú látogatási naplót kell vezetni. A dokumentumban a telep területére be- és kilépő személyeket, továbbá a gépjárműforgalmat teljes körűen kell rögzíteni. A cél az állattenyésztést fenyegető állatjárványok továbbterjedésének megállítása.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kibővített adattartalmú látogatási napló vezetését a Magyarország állattenyésztését fenyegető és sújtó madárinfluenza, afrikai sertéspestis, kiskérődzők pestise és kiemelten a ragadós száj- és körömfájás állatbetegségekkel összefüggésben a betegségek továbbterjedésének megakadályozása és a kártételének csökkentése érdekében rendelték el.
Minden olyan személyt, aki belép a telepre, de nem szerepel a – már megszokott – jelenléti íven, valamint minden olyan gépjárművet, amely nem tartozik a mindennapi telepi munkavégzéshez szükséges járművek közé, a látogatási naplóban naprakészen rögzíteni kell. A napló hiánytalan vezetéséért a telepvezető/tartó/tulajdonos felel.
Amennyiben az állattartó nem tartja be a határozatban foglaltakat, az illetékes hatóság bírságot szabhat ki.
Minden további információ elérhető a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/rszkf
https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
https://portal.nebih.gov.hu/kiskerodzok-pestise
Forrás: NÉBIH
Vadászat
Magyar vizslát mentettek a katasztrófavédelem munkatársai Büsüben
Délelőtt érkezett a segélykérő hívás, ugyanis gyerekek bukkantak egy elhagyatott területen lévő kút mélyén rekedt kutyára a Somogy vármegyei Büsüben – tájékoztatott a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.

15 méter mély kútba zuhant egy magyar vizsla Büsüben. Gyerekek találták meg. Fotó: Kaposvári Hivatásos tüzoltó-parancsnokság
Pár napja már keresték gazdái a magyar vizslát, végül gyerekek találtak rá a szomszéd telkén. A kutya szorul helyzetében egy gazzal benőtt, fedetlen kút mélyén várta megmentőit.
A kaposvári hivatásos tűzoltók mentőkötéllel leengedték egyik társukat a mintegy 15 méteres kútba, aki a barátságos állatot ölbe vette és végül így húzták őket fel. Szerencsére a kutyának nem esett baja zuhanás közben!
Forrás:
Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
You must be logged in to post a comment Login