Mezőgazdaság
Brexit-megállapodás az agrárkereskedelemben is
Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.
Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból (EU). Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tart, ami után az Egyesült Királyság olyan harmadik országnak számít majd, amelyik nem tagja a belső piacnak, sem a vámuniónak. A tavaly december 24-én bejelentett elvi megállapodásnak köszönhetően sikerült elkerülni a rendezetlen kilépés következményeit, amelyek minden területen és mindkét fél számára beláthatatlan károkat okoztak volna – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
2021. január 1-től egy széles körű, átfogó partnerségi egyezmény rendezi az Európai Unió és a szigetország viszonyát, amelynek részét képezi egy szabadkereskedelmi megállapodás. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió december 26-án közzétette a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás teljes szövegét. A több mint 1200 oldalas megállapodás új szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság és az EU hogyan fog együtt élni, dolgozni és kereskedni. A megállapodás talán legfontosabb része, hogy amennyiben megfelelnek a vonatkozó származási szabályoknak
• nincsenek vámok egymás termékein, amikor átlépik a határokat (tarifák), valamint
• nincs korlátozás a kereskedhető termékek mennyiségére (kvóták).
Ezek révén az EU és Egyesült Királyság közötti megállapodás túlmutat a más harmadik országokkal, például Kanadával vagy Japánnal kötött közelmúltbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokon. A vám- és kvótamentesség különösen fontos az érzékeny áruk, például a mezőgazdasági és halászati termékek esetében. A megállapodás nélkül például bizonyos húsok vagy tejtermékek exportja a WTO-vámok alapján 40% feletti, a konzervhalak esetében pedig 25% feletti vámokat jelentett volna.
E kivételes kereskedelmi preferenciák igénybevételéhez a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy termékeik megfelelnek minden szükséges „származási szabálynak”. A megfelelés megkönnyítése és a bürokrácia csökkentése érdekében a megállapodás lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy önigazolást adjanak az áruk származásáról, és „teljes kumulációt” ír elő.
Bár az egyezmény ezen része megkönnyíti az áruk kereskedelmét, 2021. januárjától az EU és az Egyesült Királyság két külön piacot fog alkotni; két különálló szabályozási és jogi területként fog működni. Ennek következtében elkerülhetetlen változás például, hogy az áruk szabad mozgása véget ér. A vámellenőrzések az összes Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló exportra vonatkoznak, az áruknak továbbra is meg kell felelniük az EU szigorú előírásainak, beleértve az élelmiszer-biztonságot. Az Egyesült Királyságból származó agrár-élelmiszeripari szállítmányoknak egészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkezniük, továbbá a tagállamok állategészségügyi határállomásain egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. Ez hosszabb szállítási időt és nagyobb költséget fog jelenteni az exportáló vállalkozásoknak.
A leírtak következtében szükséges az érintett uniós szabályozók kiigazítása. Az elmúlt napokban számos jogszabály módosítása jelent meg, amelyek érintik az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmét és egyéb szabályozását. A Brexittel kapcsolatos uniós szintű jogi aktusok az EUR-Lex oldalán érhetőek el.
Mindkét fél megkönnyebbült, hogy létrejött az egyezség, de sem az embereknek, sem a vállalkozásoknak nincs sok idejük felkészülni a 2021. január 1-én kezdődő változásokra. Az alábbi információk és tájékoztató anyagok hasznos segítséget nyújthatnak az érintett vállalkozások számára és elősegíthetik a felkészülést:
– Access2Markets kereskedelmi portál
– Brit kormány tájékoztató oldala
– Magyar Kormány – Brexit tájékoztató oldal
– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 1.
– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 2.
– NAV tematikus tájékoztató oldal
– Nébih tematikus tájékoztató aloldal
– Védjegyjogosultak fontos teendői
Forrás: BTT
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK