Természetvédelem
Ünnepeld a vadvilág napját a legjobb természetfilmekkel!
A vadvilág március 3-i világnapja alkalmából a port.hu internetes weboldal összeszedte néhány izgalmas és látványos természetfilmet a streamingszolgáltatók kínálatából, köztük két ingyen megnézhető magyar alkotást.
A vadvilág március 3-i világnapja alkalmából a port.hu internetes weboldal összeszedett néhány izgalmas és látványos természetfilmet a streamingszolgáltatók kínálatából, köztük két ingyen megnézhető magyar alkotást.
Vad Magyarország – A vizek birodalma
A YouTube-on ingyen megnézhető Török Zoltán természetfilmes Oscar-díjra jelölt, 20 fesztiváldíjjal jutalmazott alkotása, amely lenyűgöző képi világával és sodró történetével méltón jeleníti meg Magyarország tájait, állatvilágát és természethez kötődő hagyományait. A négy évszakon átívelő, több mint húsz hazai helyszínen forgatott film évtizedek óta az első, hazánk vadvilágát átfogóan bemutató produkció. A narrátor: Kulka János.
Vad Szigetköz – A szárazföldi delta
Mosonyi Szabolcs lenyűgöző filmje Magyarország nyugati kapujához kalauzolja el a nézőt. Az Európában egyedülálló szárazföldi deltát a hegységekből kilépő Duna hozta létre, ám a folyó napjainkban már nem járhat olyan szabadon, mint régen. Az épített környezet szorítását látva adódik a kérdés: vajon megőrizheti-e az élővilág egykori gazdagságát? Itt minden a vízhez kötődik, amely szállít, táplál, s egyben lakóhely, bölcső és menedék. A távoli hegyekből növények magvai érkeznek, a mellékágakban halak ívnak, az ivadékok a halbölcsőben nevelkednek, télen a mélyebb folyószakaszokban vermelnek. A nedves, sásos rétet apró emlősök lakják, a nádasban madarak fészkelnek, a rét fölött, a vízen és a víz alatt vadásznak.
A többszörösen díjnyertes természetfilm két főszereplője az európai hód és a nagy kormorán. A narrátor: Szersén Gyula.
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
A brit televíziózás legendája legutóbbi netflixes filmjében elmeséli életének és a Föld evolúciójának a történetét, miközben gyászolja az elveszett vadont, és elmondja, hogyan képzeli el a jövőt. „Hatásvadász, melodramatikus és szántszándékkal torokszorító David Attenborough új dokumentumfilmje?” – tettük fel a kérdést a kritikánkban. „Kétségtelenül az. (…) Vagyis azt sulykolja belénk kíméletlenül, hogy ha nem vigyázunk, ugyanaz lesz a történet vége: üresen kongó, lepusztult panelházakon és iskolákon fog újra kinőni némi gyér növényzet, de azt emberi szem már nem fogja látni…”
Our Planet – Bolygónk csodái
A Netflix 8 epizódból álló sorozatának is Sir David Attenborough a narrátora, és hasonló szellemiségben készült, mint a brit tévés legenda saját filmjei. A széria bejárja a természet csodás helyeit, feltárja a jéggel borított síkságok, buja dzsungelek és végtelen óceánok világát, és bemutatja, hogyan alakítja át az ember azt a helyet, amit otthonnak hívunk – a Földet. A gyönyörű élőhelyek bemutatása mellett az alkotók célja, hogy felhívja a figyelmet arra, miként befolyásolja a globális felmelegedés az állatvilágot, és inspiráljon bennünket arra, hogy közösen tegyünk természeti értékeink megóvásáért.
Éjszaka a Földön
Az éj leple alatt legalább olyan izgalmas dolgok történnek az állatvilágban, mint nappal, csak megmutatni volt sokkal nehezebb – eddig. A Netflix sorozatának alkotói a legújabb, minimális fény mellett is hatékony kamerákkal rögzítették az állatok éjszakai életét. Minden epizód más és más egzotikus helyre viszi el a nézőt az afrikai szavannáktól a sarkvidéken át a sivatagig.
A madarak tánca (Dancing With the Birds)
A Netflix mindössze 50 perces filmjében beleshetünk egzotikus madarak szerelmi életébe, vagyis abba, hogy a hímek milyen trükkükkel próbálják meghódítani a nőstényeket az extravagáns tánctól a díszes fészkek építéséig. A Stephen Fry által narrált széria a témája ellenére nyugodtan ajánlható a gyerekeknek is.
Forrás. port.hu
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

