Vadászat
Aranysakált hoztak terítékre Szeged határában
Kiss Gábor aranysakált hozott terítékre Újszentivánon
Lent járunk az Alföldön, Csongrád-Csanád vármegyében, a magyar-szerb határ szomszédságában, Újszentiván határában, Szegedtől alig 10 kilométerre. A második világháború előtt a temesvári vasút is erre vezetett, ahol az Orient Expresszel egészen Isztambulig lehetett eljutni a nagy világégések előtti boldog békeidőben. A település központjától alig öt kilométerre folyik a Tisza, délkeleten a déli határzár húzódik megközelítőleg három-négy kilométer hosszúságban. Újszentiván község a Marosszög és a Dél-Tisza-völgy kistájakon található, ahol Kiss Gábor rendszeresen aranysakálra is vadászik a Dél-Tiszai Vadásztársaság területén.

Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News
A háromezer hektáros terület főleg az apróvadfajokban gazdag. A helyi vaddisznó állomány minimális: sajnos friss nyomot is nehéz találni. Afrikai sertéspestissel fertőzött egyedet egyszer sem találtak a területen. Időnként váltóvadként dámszarvasok tűnnek fel Kübekháza irányából. Mivel Szeged rendkívül közel van és jóval nagyobb a természetbe járó lakosság, a vadászat jóval nagyobb figyelmet igényel, különösen az őzbak vadászatakor.
2015-ben kezdődött a műszaki határzár megépítése, amely keleti irányban egészen a román államhatárig húzódik és jelentősen megváltoztatta a helyi vadgazdálkodók mindennapjait. Az aranysakál állományát 2015-ig könnyebben szabályozták a helyi vadászok. A kerítés megépítése azonban nem várt következményekkel járt. A sakálok migrációs útvonalai bezáródtak. Köztudott volt, hogy időnként eltűntek Szerbia irányába, és egy részük ott is maradt. Folyamatos volt a sakálok fluktuációja a területen. Ennek sokan örültek, mert a dúvadokkal járó összes probléma időszakosan eltűnt. A kerítés után azonban a helyi állomány beszorult Magyarország területére, és számuk az elmúlt évek alatt drasztikusan megemelkedett. A bátmonostori Széchényi Zsigmond Vadásztársaság területén is hasonló megfigyelésekről számoltak be helyi vadászok, ahol nemrégiben régiószinten fogtak össze vadgazdálkodók a sakál ellen.

A déli határzár Újszentiván határában. Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News
Jelenleg Újszentivánon megközelítően minimum öt-hat falka uralja a háromezer hektáros vadászterületet. Az állományuk dinamikusan változik, mivel a környező vadásztársaság területére átmennek, majd visszatérnek. Nehéz megbecsülni, mennyi lehet a helyi állomány, megközelítőleg 100 egyed élhet a területünkön – kezdte beszámolóját Kiss Gábor, növénytermesztéssel foglalkozó agrármérnök.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Az elmúlt évben 56 egyedet hoztak terítékre a helyi vadászok, akik évről-évre egyre rutinosabbak. Lassan elkezdődik az őszi kalászosok betakarítása, a területek lefedettsége megváltozik. Először az őszi árpát vágják a gazdák, két-három héttel később az őszi búzát. A sakál kifejezetten keresi a tarlókat és a friss kaszálásokat, ahol gyorsan élelmet találhat. Főleg a betakarítás előtt figyelhető meg a rágcsálók gradációja , amit gyorsan összekapkodnak a nyílt tarlókon. Ezekben a napokban, hetekben az óvatosságuk nagymértékben csökken. Többet kockáztatnak. A betakarítás és kaszálások előtt azonban nappal csak nagyon ritkán, elvétve lehet a területen sakált látni és elejteni. Az erős vadászati nyomás miatt a helyi nádi farkasok csak sötétedés után bújnak elő. Elég egy jól sikerült sakálvonyítás a sötét éjszakában és körös-körül megszólalnak a területeiket védő aranysakálok.

Fotó: Kiss Gábor – Agro Jager News
Kiss Gábor munkájának köszönhetően sokat van kint a határban, folyamatosan figyeli a helyi vadállományt. Itt, Újszentivánon, a viselkedésük másabb, mint az országos tapasztalat, mivel novembertől – áprilisig szinte alig lehet velük találkozni. Májusban, az egyik reggel, hajnali három órakor kelt a helyi vadász.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve, a kötelező adminisztrációt követően, golyós fegyverével vadászni indult. A hajnali órákban konkrét tervek és cél nélkül cserkelt, amikor éppen csak elkezdett világosodni. A ragadozók vadászata során különböző sípokat használ, ami során a legtöbb esetben prédahangot fúj. Az első strófa utáni percekben egy sűrű erdőből valami villant. Először őznek vélte, de keresőtávcsövében egy sakált pillantott meg. Lecsapta a fejét és szimatolt. Annak ellenére, hogy érdekelte a prédaállat hangja, az erdő biztonságát nem akarta elhagyni. Gyorsan döntést kellett hozni, mert a sakálok hirtelen változtatják a viselkedésüket, ha valami veszélyt éreznek, vagy elbizonytalanodnak. A lőbotra feltámasztotta 30-06-os fegyverét. Hezitált. A komfortzónától jóval messzebb volt a sakál, amely éppen keresztbe is állt előtte. Vett egy nagy levegőt, és úgy, ahogy édesapja tanította, megcélozta a vadat, majd eközben hirtelen ráfütyült. A sakál azonnal felkapta a fejét és a hang irányába nézett. Egyértelműen meglepődött. Ekkor húzta meg a ravaszt. A vad kicsivel több mint 200 méterre lehetett. A Geco softpoint lőszerének becsapódását egyértelműen hallotta. A lövés olyan jól sikerült, hogy az erdő szélén a vad azonnal tűzben rogyott. Alig múlt el reggel hat óra. A vad birtokbavétele után nagy volt az öröm, mert kora reggel még egyszer sem ejtett el sakált – zárta beszámolóját Kiss Gábor.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Kiss Gábor
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE



