Mezőgazdaság
Pollen – több, mint allergia
Méhcsaládokra alapozott biomonitoring kutatások a Soproni Egyetem
A környezeti terhelések (ipari eredetű szennyezések, mezőgazdasági eredetű terhelések, radioaktív szennyezések) megfigyelésére már több évtizede alkalmaznak úgynevezett bioindikátorokat. Napjainkban egyre szélesebb körben vonnak be méhcsaládokat a környezeti hatások értékelésébe. Alapvetően két csoportját különböztethetjük meg: egyik a méhcsaládok életjelenségeivel összefüggő paraméterek (aktivitás, mortalitás, hőmérséklet, páratartalom, stb.) valós idejű (real-time) megfigyelése és vizsgálata. Másrészt a méhek által gyűjtött különböző anyagok (nektár, propolisz, virágpor stb.) vizsgálatán alapuló.

Fotó: Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén található. (Ábra: SOE)
A Soproni Egyetemen 2015. óta foglalkozunk méhcsaládokra alapozott biomonitoringgal. Jelenleg hat különböző területen vannak kihelyezve méhcsaládok (Földesen, Harkán, Bajnán, a Soproni Egyetem Botanikus kertjében, Szombathelyen és Biatorbágyon).
Választásunk azért esett a méhekre, mert csak kellő diverzitás mellett tudják begyűjteni a fejlődéshez és a család túléléséhez szükséges anyagokat, a környezetükből gyűjtött anyagok mindegyike tartalmazhat szennyezőanyagot. Továbbá a méhcsaládok csak meghatározott területről gyűjtik be a fent említett termékeket és egész évben a vizsgálati területen élnek.
Méhészeti termékek, a pollen jelentősége
A méhészkedés legfőbb termékei a méz, a propolisz és a pollen.
Méznek nevezzük a növényi nektárból, vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából az Apis mellifera méhek által gyűjtött, saját anyagaik hozzáadásával átalakított, raktározott, dehidratált, lépekben érlelt természetes édes anyagot.
A propolisz, vagy méhszurok egy gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a növények rügypikkelyein képződő enyves bevonatból gyűjtenek. Elsősorban védelmi célokra (szigetelés, ragasztás) használják, de a fertőtlenítésben is fontos szerepe van.
A pollen pedig egy hím gametofiton, amely a nyitvatermő és zárvatermő növények pollenzsákjában redukciós osztódással keletkező virágporszemek tömege. Egy méhcsalád akár 40-50 kg-ot is elfogyaszt évente a család és a fiasítás táplálására. Igazi szuperélelmiszer, mivel gazdag fehérjében, szénhidrátban, zsírokban, hamuanyagban, vízben és vitaminokban. Immunerősítő, gyulladáscsökkentő, valamint jótékony hatással van az emésztési és keringési zavarokra is.
A fogyasztók számára a méhészeti termékek minősége elsősorban érzékszervi tulajdonságaitól függ, ugyanakkor súlyos egészségügyi problémát jelentenek a méh állategészségügyben felhasznált gyógyszerek, a szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkező PAH vegyületek, valamint a virágforrások (elsősorban repce, napraforgó) növényvédőszeres kezeléséből származó szennyezések. Az élelmiszerként felhasznált méz összetétele folyamatosan változik a tárolás során, amit a minőség ellenőrzéshez használt paraméterek (diasztáz-aktivitás, hidroxi-metil-furfurol (HMF) tartalom, savfok, pH és elektromos vezetőképesség) mérésével nyomon lehet követni. A kémiai összetétel mérésén túl a különböző mono- és poliflórás mézek minőségének ellenőrzése során nagy szerepet játszik a pollenanalízis
A pollenanalízis számos tudományterületen nagy jelentőséggel bír. Eleinte a régészetben volt a legnagyobb szerepe, mivel információval szolgált az adott történelmi kor növényzeti és éghajlati jellemzőiről, valamint az ott élő népcsoport életmódjáról és táplálkozási szokásiról.
Méz esetében pedig alkalmazásával megállapítható a növényi eredet és a földrajzi származás, illetve az esetleges környezeti szennyezések (por, korom) és az erjedés mértéke is. Továbbá gazdasági előnye is jelentős mivel megoldást jelenthet napjaink egyik legnagyobb problémájára, a mézhamisításra. A mézek mindig számos különböző pollenszemet tartalmaznak, melyek egy része a nektár gyűjtése során a méh testére ragadva, másik része pedig a méhek által külön csomókban gyűjtött virágpor, mely főként a méhcsalád fiasításának táplálására szolgál. A pollen alakja, nagysága, mintázata egyedileg jellemző arra a növényre, amelyikről származik. Minden típusú természetes eredetű méznek megfelelő számú pollennel kell rendelkeznie és uralkodó mennyiségben, úgynevezett vezérpollenként a nektárforrás pollenjének kell szerepelnie. A fajtamézek minősítésében a pollenanalízis kiemelkedő szereppel bír, a gazdaságilag legjelentősebb mézek esetében számszerűsített határértékeket fogalmaz meg.
A növények nektár- és pollentermelése a legtöbb esetben eltérő arányú. Előfordulnak bőséges nektárt, de kevés pollent adó növények (pl.: Fehér akác, hársfélék, levendula). Kevés nektárt és sok pollent termelő fajok (pl.: szelídgesztenye). Ugyanakkor az is lehetséges, hogy egyaránt bőségesen, vagy éppen alig adnak nektárt és pollent is. Valamint vannak nektármentes rovarmegporzású és nektármentes szélmegporzású növények is.
Hazánk méztermeléséhez leginkább az akác, a repce, a napraforgó, a hárs, a facélia, a vegyes virágméz, illetve a szelídgesztenye járul hozzá. A továbbiakban az előbb felsorolt fajtamézekhez tartozó növények pollenjeit szeretném bemutatni.
Összességében elmondható, hogy a mikroszkóppal történő mézfajta és mézminőség azonosítás a napjainkban elérhető egyik legolcsóbb és leggyorsabb módszer. A komplex nagyműszeres analitikai vizsgálatok előtt mindenképpen érdemes elvégezni. Hátránya, hogy nagyon összetett tudást igényel, mivel a biológiai alapismereteken kívül ismerni kell a méhlegelőt, a méhészeti eljárásokat és a mikroszkópos technológiát is. További nehézséget okoz, hogy ugyanannak a növénynek a virágpora számos átmeneti formában mutatkozhat. Ez azzal magyarázható, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan változnak a pollenek, duzzadhatnak az aktuális gerjedtségi állapotuk függvényében.
Forrás: Dominkó Emese – Soproni Egyetem
Mezőgazdaság
Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újabb baromfitelepeket érint a madárinfluenza
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A két érintett telep között járványügyi kapcsolat van. A felszámolás folyamatban van. A felszámolási folyamat jelenleg is zajlik, így a korlátozás alatt álló körzetek feloldása, valamint az újratelepítések megkezdése későbbre tolódik.

Újra felütötte a fejét a madárinfluenza Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager
Csongrád-Csanád vármegyei Bordány településen található, 2 000 állatot tartó tömő lúd telepről, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tószeg településen található 3 850 állatot tartó tömő lúd telepről származó mintákból magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) vírus került kimutatásra. A két telep között járványügyi kapcsolat van. A bordányi telepről a tüneteket megelőző napon szállítottak ki Tószegre tömésre állatokat. A megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek jelentkezése hívta fel az állattartók figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból mindkét telep esetében.
Az érintett állományok felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a kiterjesztett felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
Az eddigi, kiterjesztett korlátozás alatt álló körzet így tovább nőtt és annak feloldása az új kitörések miatt későbbre tolódik. Az ország az Állategészségügyi Világszervezet előírásai szerinti mentességi státuszát is később szerezheti vissza, és annak helyreállításáig az újratelepítések sem kezdődhetnek meg. Éppen ezért kérjük az állattartókat, fokozottan figyeljenek arra, hogy megóvják állataikat a fertőzéstől, mert minél tovább húzódik a járvány, annál később lesz lehetőség a termelés újraindítására.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán. Idekattintson!
NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
AM: Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.

A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2025. április 14-étől 2025. május 13-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázat keretösszege 70 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 1.000.000 forinttól 4.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2025. április 14-étől 2025. május 13-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
Nagy István agrárminiszter nyilatkozott az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követően
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött telepeken véget ért, a védekezést ugyanakkor folytatni kell – jelentette ki az agrárminiszter az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Fotó: AM
Nagy István azt mondta, eddig sikerült megállítani a ragadós száj- és körömfájás terjedését, Magyarországon tehát nincs újabb megbetegedés.
A veszélyhelyzet megszűnt, a vírus elleni küzdelem első szakasza ezzel lezárult. Az 1115 mintavétel több mint 70 ezer vizsgálata mind negatív eredményt mutatott, de a vírus 14 napig lappanghat. Az újbóli kitörés megakadályozása megköveteli a szabálykövetést, a fegyelmezettséget, az előírások szigorú betartását – hangsúlyozta.
A kormányzati kártalanítás segíteni fogja az állattartó telepek mielőbbi újraindítását, az állam átvállalja az ott dolgozók bérét az állami bérgarancia alap terhére, a gazdaságok egyéves hitelmoratóriumot kapnak – mondta a tárcavezető. A miniszter egyben vis maior helyzetet hirdetett, hogy a gazdáknak a kényszerhelyzethez kapcsolódó kérelmeikhez ne kelljen külön igazolásokat benyújtani, így a veszteségeiket a lehető legegyszerűbben lehessen enyhíteni.
Az érintett térségekben elkezdődött a sertések felvásárlása is, így a sertéstartókat sem érheti kár – fogalmazott. Nagy István értékelése szerint az operatív törzs határozottan és szervezetten látta el a feladatát, a vírus megfékezéséért pedig a védekezés minden résztvevőjének köszönetet mondott.
Az országos főállatorvos bejelentette, hogy az állategészségügyi hatóság folytatja a munkát, az érintett telepek zárlatát és a korlátozó intézkedéseket fenntartják.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy a védekezésben most az állattartóké a főszerep. Kérte, hogy a telepekre csak azok lépjenek be, akiknek a jelenlétére ott szükség van. Ügyelniük kell a ruházat, a lábbeli és a munkaeszközök tisztaságára, a be- és kihajtó járműveket ugyancsak alaposan tisztítani kell, máshonnan származó munkaeszközt, takarmányt, almot nem használhatnak. Meg kell akadályozni a telepen tartott állatok érintkezését a vadon élőkkel, tehát az elkerítésről is gondoskodni kell. Az ellenőrzéseket a hatóság országszerte szigorítja, a szabályszegők pedig komoly büntetésekre számíthatnak, mert az egyéni felelősségnek ebben a helyzetben nemzetgazdasági jelentősége van – emelte ki.
A párosujjú patásokat szintén országszerte vizsgálják, a gazdáktól pedig azt kérik, hogy a gyanús tüneteket azonnal jelentsék be.
Az országos rendőrfőkapitány közölte, hogy a közegészségügyi és állattartási szabályok betartatása érdekében a rendőrök is folytatják az ellenőrzéseket. Balogh János hozzátette, hogy a rendőrség feladata ebben a helyzetben a védekezés feltételeinek biztosítása és a közrend fenntartása mellett a védekezésben részt vevők munkájának felügyelete, a szakszerűség és a hatékonyság ellenőrzése. A helyszíni tapasztalatok alapján az eddigi védekezés a jogszabályoknak megfelelő és eredményes volt, a szabályszegők viszont továbbra is szigorú rendőrségi fellépésre számíthatnak.
Somogyi Zoltán, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, a vezérkari főnök koordinációs helyettese közölte, hogy a katonák a mentesítő pontokon több mint 10 ezer járművet fertőtlenítettek. Speciális biológiai laboratóriumban minden nap több tucat mintát vesznek, ezek értékelése kivétel nélkül negatív eredményt mutatott – mondta Somogyi Zoltán.
Forrás: AM