Természetvédelem
Fiatal fekete gólya
Fiatal fekete gólyát fényképeztek Nógrádban
Marti Richárd fotográfus és vadfotós, megosztotta élményeit lapunkkal: A felvételt 2023. szeptember első hetének első keddjén készítettem az első fekete gólyáról. Ami, mint kiderült, barna, és nem fekete. Na de utána kiderült, hogy mégis fekete. Nyugalom, én se tudtam követni, de aztán meglett a magyarázata. A fekete gólya azért barna, mert még juvenilis, azaz fiatal.
Barna tollazata van és még nem piros a csőre, hanem fakó zöldes. Aztán méretében sem olyan nagy, mint a kifejlett példányok, amik három kg testsúlyúak, testhosszuk pedig eléri a 90-105 cm-t. Emellett 173-205 cm közötti szárnyfesztávval rendelkeznek.
Mit érdemes tudni a fiatal fekete gólyáról? Fontos tudni róluk, hogy testsúlyban, szárnyfesztávban és testhosszban is kisebbek, mint a kifejlett társai.
A fehér gólya rokonaikkal szemben ők nem kedvelik az emberi közelséget, ezért nagy fák vastag ágaira építenek fészket, ami általában a talajtól 10-15 méter magasságban található, elég magasban ahhoz, hogy a fészketrabló vagy ragadozó állatok ne érhessék el.
Ha véletlenül megsérül a fészkük, nagyon ritka az újjáépítés. A fészekben általában 3-5 tojás található és a fiókák 30-40 nap múlva kelnek ki. A fiatalok 65-70 napos tartózkodás után hagyják el a fészküket. A fiókák nem ragaszkodnak a családjukhoz és kirepülésük után nem maradnak együtt sem a szülőkkel, sem a testvéreikkel: igazi magányos repülők lesznek. Az ivarérett madarak hagyják el először a fészküke.
Mint vonuló madarak, csak a nyarat és a fészkelési időszakot töltik az országban, a telet Afrikában. Általában nagyobb részük a Boszporuszon, egy kisebb részük a Gibraltári-szoroson halad át.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vért se izzadtam a képek elkészítésekor, miközben étkezés közben megörökítettem a növésben lévő fekete gólyát. Szerencsém volt, mert valamiért nem félt tőlem, sőt igazság szerint figyelmen kívül is hagyott. Lehet, hogy az ízletes rovarok, bogarak, vagy akár a tó és patak kisebb gerincesei jobban érdekelték, mint a fotós a nagy objektívvel a fűben.
A fotózás szakmájáról is beszéljek: a fényképeket egy Nikon D850-es vázzal és egy Sigma 150-600 mm-es objektívvel készítettem, kb. 10-30 méteres távolságból, és ellenfényben, de nem teljesen szemben a lemenő nappal – zárta beszámolóját Marti Richárd.
Írta és fényképezte: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park