Természetvédelem
Diklofenák tizedelheti a keselyűket Európában
Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét – közölte az Index.
Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét – közölte az Index.
A diklofenák állatgyógyászatban fontos gyógyszer, azonban a keselyűknél halálos lehet (Kép: Pixabay)
India, Pakisztán, Nepál és Banglades már korábban betiltotta a diklofenák használatát az állatgyógyászatban, miután a szerrel kezelt haszonállatok tetemeiből táplálkozó keselyűk elhullottak. A szakemberek szerint több tízmillió keselyű pusztulhatott el ilyen módon és egyes fajok populációi 99,9 százalékkal lecsökkentek Ázsia déli részén.
Mindezek ellenére Spanyolországban és Európa más országaiban is engedélyezték a diklofenákot, mivel a gazdák, a gyógyszergyárak és a szabályozó szervek azzal érveltek, hogy Európában másképpen kezelik a szarvasmarhatetemeket, mint Indiában, ami azt jelenti, hogy a keselyűk nem tudnak hozzáférni a szerrel kezelt állatok tetemeihez.
Erről az állításról most beigazolódott, hogy nem igaz. Egy fiatal barátkeselyű esetében megerősítették, hogy diklofenák okozta mérgezés miatt pusztult el a spanyolországi Boumort Nemzeti Vadászterületen
– mondta John Mallord, a Royal Society for the Protection of Birds nevű brit madárvédő szervezet munkatársa. A szakember szerint egyetlen marhatetemből számos keselyű lakmározhat, és ha az elhullott állatot diklofenákkal kezelték, akkor az összes madár elpusztul mindössze egy “étkezés” miatt. “Ez valószínűleg így megy egy ideje, nem egy keselyű halálát okozva” – jegyezte meg Mallord.
Egy közelmúltbeli kutatás szerint a diklofenák nem csupán a keselyűkre veszélyes, hanem az Aquila nembe tartozó sasokra, köztük a szirti sasokra és az ibériai sasokra, amelyekből ma már mindössze 300 pár él.
Dél-Ázsiában a hosszúcsőrű, a keskenycsőrű és a bengál keselyű populációi sínylették meg legjobban a diklofenák használatának bevezetését a 20. század végén. A bengál keselyűk száma a korábban becsült több millióról 2016-ban nagyjából 10 ezerre csökkent.
A keselyűk számának drámai fogyatkozása súlyos ökológiai következményekkel járt. Indiában, Nepálban és Bangladesben az elpusztult szarvasmarhák tetemei a szabad ég alatt rohadnak, mivel a keselyűk nem falják fel a csontokról a húst. Egészségügyi szakértők szerint a kialakult ökológiai rést a vadon élő kutyák töltötték ki, így a veszettség kockázata is növekedett. A varjak populációi is megnőttek, ami fokozta a fertőzések átterjedésének kockázatát a szárnyasokra és az emberre.
Indiában 2006-ben tiltották be a diklofenákot az állatgyógyászatban, Spanyolországban és Olaszországban azonban néhány évvel ezelőtt engedélyezték a használatát a haszonállatoknál.
Európa keselyűinek döntő többsége Spanyolországban él. Tekintettel arra, hogy ennek a szernek vannak tökéletesen működő, biztonságos alternatívái, amelyek alkalmazhatóak szarvasmarháknál, itt az ideje, hogy Európában azonnali hatállyal betiltsák a diklofenák használatát az állatgyógyászatban – emelte ki Mallord.
Forrás: Index
Természetvédelem
Rétihéja támadt a kislibákra
Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:
Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.
Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News
Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.
A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.
Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós
Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!
Természetvédelem
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.
Fotó: BfNPI
Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!
Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.
A tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.
Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.
Fotó: BfNPI
11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.
A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.
Fotó: BfNPI
Hogy miért is volt erre szükség?
A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.
Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.
Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.
Fotó: BfNPI
A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor
Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)
Forrás: Péntek István –BfNPI
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.
A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.
Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.
Forrás: KMNP
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
