További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását.
Tresó István, a K&H Bank agrárüzletág vezetője április 21-én, az Agrár Klub keretén belül nyitotta meg „A gabonatárolás értéknövelő és rontó tényezői, megoldási lehetőségek” című előadását. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Grouptól, a tárolók műszaki állapotáról és a tárolási hibákról, míg Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezetője, a magyar lehetőségekről, az osztrák és a kanadai gazdák sikereinek hátteréről, megoldási lehetőségekről tájékoztatott.
Párkányi Gábor, a postharvest kihívásokat, azaz a gabona tárolás utáni, a tárolás során jelentkező problémáit tartja a legnagyobb feladatnak, amellyel a most épülő tároló-tulajdonosok hamarosan szembesülni fognak. A Mertcontrol Group munkatársa a raktárak műszaki állapotát, annak folyamatos ellenőrzését kiemelt feladatnak tekinti, hiszen több hónapon át, évszakonként más és más időjárási körülmények között kell minőségi romlás nélkül áruinkat megőrizni. A gyakori raktározási hibákat és az abból fakadó problémákat képekkel szemléltette. A raktári kártevők kérdésköre, – mind a rágcsálók, mind az ízeltlábúak vonatkozásában – pedig megkerülhetetlen.
Gyakori tárolási hiba, hogy a terményeket, már 14,5%-os nedvességtartalommal betárolják a termelők és a készletezett gabonában már a kismértékű nedvesedésre is további biológiai folyamatok indulnak el. Gombás fertőzések nyomán a megemelkedett toxintartalom először az élelmiszercélú, majd a takarmánycélú felhasználást zárja ki.
Az elmúlt években akadt olyan tároló, amelyben a nedves termény, a rossz betárolás miatt 100%-ban tönkrement az áru.
A külső levegő hőingadozásai, a tárolt áru hőmérsékletének folyamatos monitorozása, a rágcsálók betelepedésének megakadályozása, a beázó tetők, a kondenzvíz, a molykártétel, a hó befúvás utáni ázás, a raktározott árun kialakuló „kéreg”, az erjedés és a kicsírázott termény mellett olyan visszaélésekkel is találkoztak, amikor raklapokat, szalmabálákat helyeztek el, hogy a betárolt áru mennyiségét látszatra szemléltessék. Ezek miatt azonban a többi gabona is megsemmisült.
Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. tulajdonos ügyvezetője összegezte: ahhoz, hogy Magyarország komoly gabonaexportőrré váljon, össze kell fogni az ágazatnak. Ebben nem kell új rendszereket kitalálni: elegendő az osztrák példát venni, ahol tételenként, külön-külön tárolva, a Milánói Tőzsdén, ma, egy tonna búza ára eléri a 253 eurót. Ebben leghamarabb az USA lépett, ahol tételenként, minőségenként tárolják be az amerikai farmerek gabonáikat. Természetesen léteznek olyan tárolók is, amelyek a hazai sík- és silótárolás, a magyar gazdálkodás méreteit figyelembe véve, jövedelmező lehet az itthoni gazdáknak is.
Látni kell, tette hozzá az ügyvezető, hogy a magyar gabona csak tételes tárolás után, összefogva legalább megyényi, de inkább országrészek összefogásával léphet igazán nagyot a világpiacon. A körülöttünk lévő országok fejlesztenek és a termelési színvonal mellett a raktározási kapacitásaik is bővülni fognak. Így jelentős versenytársai lehetnek a magyar termelőknek. A jövő piacait a származás, az eredet megjelölés a és a minőség fogja meghatározni.
Kanadában a búza vonatkozásban 20 évre előre terveznek: egy háromszor kilenc fős bizottság dönt arról, mely gabonák kerülhetnek köztermesztésbe, mely gabonákat indítják Európa felé. Az egyetemeken, például Ontarióban, a gazdaszervezetek, a farmerek képviseltetik magukat és az agrárkutatásban folyamatosan kommunikálnak a termeléssel, hogy az újabb és újabb nemzeti szinten jelentkező problémákat feltárják és arra megoldási javaslatokat kínáljanak.
Az áru értékesítése a fajtaválasztással és a nemesítéssel kezdődik. Egy jó, egy biztonsággal termelhető, betegségekkel szemben ellenálló, rezisztens fajtát sokkal könnyebb megtermelni, majd sokkal könnyebb a tárolás során megóvni, mint az: „Azt szoktuk termelni!” felkiáltással évről, évre elkövetni ugyanazokat a hibákat. Mesterházy Ákos akadémikussal együttműködve a tárolás során olyan biológiai folyamatokat tártak fel, amelyekre már a szántóföldön reagálni kell. Persze jó tárolással egyes termesztéstechnológiai hibákat még éppen-éppen lehet tompítani.
Hűtött levegőt ózonnal keverve, Monostorpályiban működik a legrégebbi ilyen céllal beállított tároló Magyarországon. Igaz, hogy a fémtárolókat speciális bevonattal látták el, de ezzel a technológiával a hűtést követően már nem kell később gázosítani, amellyel éves szinten a költségeket harmadolni tudták. Ráadásul az ózon nemcsak a rovarkártevőket, hanem a gombás fertőzéseket is megállíthatja, hiszen óránként 22 000 köbméter levegővel szellőztetik át terményt és fújják be egyben az ózont is. Kanadában hamar lecsökken a hőmérséklet, hazánkban a változó klíma, a sok meleg őszi és téli nap, már komolyabb műszaki megoldásokat követel a hűtés terén is.
Magyarország kicsi a világpiacon, ezért igazodnia kell a legnagyobbakhoz. Amellett, hogy igen is jó minőségű gabonát kell termelni, meg kell érteni a gazdáknak, hogy külön-külön tételesen, az áruval foglalkozva, olyan magas árat lehet elérni, amelyből képesek lehetnek a fejlesztéseket finanszírozni. Ehhez persze szükséges a megfelelő banki, a műszaki, a biológiai alapok kiválasztása, de rendkívül fontos lenne az érdekképviseltek hathatós, gazdákat összefogó cselekvési terve.
A magyar tárolók közül nagyon sokat 40-50 éve építettek meg. A cél, a mai gazdasági szerkezetben sem változhat meg, mert a következő generációk is ezeket a berendezéseket fogják használni. Nagy változást elsősorban a digitalizáció, a nyomon követés és a monitorozás fog hozni. Amennyiben a hazai termelés a következő évtizedben 10-20-30%-os növekedést céloz, akkor ezzel párhuzamosan, a tárolóhelyek kialakítása mellett, a raktározás tudományával is integráltan törődni kell. Az áru megtermelése nem ér véget a betárolással. Az akkor fejeződik be, amikor az asztalra kerül, amikor takarmányt készítenek belőle, amikor feldolgozzák és amikor kiseperjük, kifertőtlenítjük a tárolókat.
A távol-keleti piacok még nyitva vannak és érdekli is őket a magyar áru: azonban ehhez az uniós változásokat, a piac igényeit felkutatva, arra reagálva, jelentős profitot lehet realizálni a gabonaszektorban is. Ennek megvalósulásához kutatásfejlesztést, gyakorlatorientált felsőoktatást és eredményes piackutatást kell végezni. A gépek, a műszaki technológia elérhető, de azt alkalmazni és megfelelően üzemeltetni is kell, amelyekhez ma már profi, széles látókörű szakemberekere van szüksége az ágazatnak.
Dr. Szilágyi Péter
https://www.facebook.com/szilagyibay/
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.
A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.
Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.
A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!
A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).
A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.
A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.
Díjazás
Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet
Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.
Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News