További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
A NAK közleményt adott ki:
2023. január 1-től az érzékeny gyepek – gyakorlatilag a Natura 2000 gyepek – feltörésére vonatkozó uniós támogatási szabályozás eltér a Natura 2000 gyepterületek használatára vonatkozó hazai anyagi jogi szabályozástól. Ez a korábban jóváhagyott, de 2022. december 31-ig nem megvalósított erdősítési támogatási kérelmek esetében esetenként szankciókat eredményezhet, illetve komoly megfontolás elé állíthatja a pályázót.
A Natura 2000 területek használatára vonatkozó hazai természetvédelmi szabályozás, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek feltörését más hasznosítási mód, például erdőtelepítés céljából nem zárja ki, csak egyedi engedélyeztetési kötelezettséghez köti (lásd. 9. § (2) bekezdés). Eddig ezzel összhangban állt a mezőgazdasági támogatások általános feltételéül szabott kölcsönös megfeleltetési szabályozás. A közös agrárpolitika új uniós feltételességi szabályozása, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, 2023. január 1-től kezdődő időszakra vonatkozóan azonban már egyedi engedély birtokában sem teszi lehetővé az érzékeny gyepek feltörését a Natura 2000 területeken (lásd III. melléklet GAEC 9: környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átállításának vagy felszántásának tilalma).
A szigorúbb rendelkezés a hazai támogatási szabályozásban, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendeletben még nem került átvezetésre, ami a korábbi időszakban ilyen területre jóváhagyott erdősítési támogatási kérelmek esetében anomáliákat eredményezhet.
Annak nincs negatív jogkövetkezménye, ha a 2023. tavaszi erdősítés előtt a gyepfeltörést engedély birtokában még 2022. őszén elvégezték (információink szerint ez volt jellemző). Ha azonban erre is már 2023-ban került volna sor, akkor a gazdálkodó egy sor területalapú támogatás tekintetében évről évre növekvő pénzügyi szankcióra, valamint helyreállítási kötelezésre számíthatna.
Kicsit jobb a helyzet, ha a jóváhagyott erdősítési támogatási kérelemmel érintett Natura 2000 gyepterületen a gyepfeltörésre még nem került sor. Ebben az esetben a gazdálkodó mérlegelhet, hogy a szankciók tudatában végrehajtja-e az erdősítést, vagy sem. Elméletben, illetve ritkán előfordulhat olyan szituáció, amikor ez vállalható.
Forrás: NAK/Erdészet
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.