Férjem munkája miatt gyakran megfordul Szerbiában és mindig egy-egy új étellel, sütemény nevével érkezik vissza és persze kéri, hogy süssük, főzzük meg. Egyik ilyen sütemény, ami, ma már a család kedvencévé vált: a vajdasági sós.

Egy tál vajdasági sós. Fotó: Agro Jager

Gyógyszerészként fontosnak tartom és otthonról is ezt hoztam magammal, hogy a lehető legtöbb ételt itthon készítsük el és amennyit csak tudunk, természetes alapanyagokból főzzük, süssük meg. Ezek közül az ételek közül a vajdasági sós nagyon kedves sütemény, mert nagyon kevés alapanyagból olyan finomat lehet készíteni, amit kint lehet hagyni az asztalon és úgy fogy el, hogy az utolsó darabnál meg szoktuk kérdezni egymást: Kéred-e a felét?

Ketté tört vajdasági sós sütemény. Fotó: Agro Jager

A vajdasági sóst gyorsan el lehet készíteni és jó egy-egy vendégségre, egy-egy délutáni beszélgetés mellé, focimeccset nézni vagy összecsomagolva a vadászatokra is oda szoktam tenni, de ilyenkor egy picit sósabbra készítem – a trükköket mindjárt elárulom.

Hozzávalók:

Hozzávalók. Fotó: Agro Jager

– 900 gramm liszt
– 100 gramm zsír, de ha nincs tökéletes az olaj
– 550 ml tej( kicsivel több, mint egy fél liter)
– egy csomag élesztő
– egy kanál cukor
(vadászatok alkalmával a tésztába is teszek sót 😊 )
– 250 gramm vaj
-20-25 dkg sajt, de, ha nincs anélkül is nagyon finom
– 3 tojássárgája
– egész kömény
– só

A tésztát gyorsan kidolgoztam. Fotó: Agro Jager

Először is gyúrjuk össze a tésztát. Meglangyosítjuk a tejet, beletesszük a cukrot és az élesztőt, így hamarabb kel a tészta. Mikor ezzel megvagyunk, a zsírt beledörzsöljük a lisztbe, hozzáadjuk az élesztős tejet és kellemes lágy tésztát gyúrunk. A vajat kikavarjuk a három tojássárgájával és egy csapott evőkanál sóval. Alapesetben csak ezt sózzuk, de ha vadászatra készítem, akkor egy pici sót teszek a tésztába is, hogy ha esetleg koccintanak, akkor fogyjon mellé a sós is és a meccs nézésnél is jobban fogy!

A megkelt tésztát osszuk ketté, mert ekkora mennyiség két sütésre is elég. Fotó: Agro Jager

Mire kikavarjuk a vajat, a tészta éppen annyit pihen, amennyit kell. Ha időben kivettük a hűtőből a vajat, hogy puha legyen, akkor a sajtot is lereszelhetjük. Itthon készítem sajt nélkül is, Péter nagyon szereti úgy is, bár legutóbb azt találta ki, hogy biztos jó lehet, ha nem sósan, hanem mákkal, cukrosan készíteném el – következő hétvégén kipróbálom azt is.

A kinyújtott tészát először megkenem a kikavart vajjal. Fotó: Agro Jager

A tésztát tehát nyújtsuk ki, kenjük meg a tojással kikevert vajjal, szórjunk rá sajtot és tekerjük fel. Utána szeleteljük fel úgy, hogy, ha felülről nézzük, akkor háromszögeket kapjunk és már mehet is a sütőpapírral bélelt tepsire: szépen sorban.

Ilyen a feltekert és már megkent tészta. Fotó: Agro Jager

Kenjük le a negyedik felvert egész tojással, ha szépen fénylő háromszögeket szeretnénk (nem kötelező). Szórjuk meg, ha még maradt sajt. Persze köménymagot is hinthetünk rá és már tehetjük is a sütőbe!

Itt már sütőben a vajdasági sós. Fotó: Agro Jager

A elektromos sütőben, simán, alsó-felső sütéssel 200 ^oC-on, 20-25 percig sütöm.

Köménymaggal szórt süteményem már a tepsiben várakozik. Fotó: Agro Jager

A vajdasági sós nagyon gyorsan elkészül, nagyon kevés alapanyagból lehet az egész családnak kedveskedni, miközben olcsó, de mégis nagyon ízletes és nem utolsó sorban adalék-, és színezőanyagoktól mentes.

Elkészült a vajdasági sós. Fotó: Agro Jager

Jó program itthon a családdal és bizony mindenki várja!

Dr. Szilágyiné Dr. Almasan Éva

Szerbiában, Magyarkanizsán, augusztus 31-én megrendezték az V. Magyarkanizsai Vadásznapot, amelynek helyszínét a Tisza-parti kisváros strandja biztosította. Kovács Szilveszter főszervező kiemelte, hogy bár az idei program az ötödik alkalom, de már a Covid-járvány előtt elindították, így ez a programsorozat valójában hetedik éves. 78 csapat érkezett, akik közül 65 jelentkezett a főzőversenyre. Javában zajlik a fürj vadászata Szerbiában, de még strandolni is lehet a Tiszán, s ha a szokatlanul nagy forróság a mezőgazdaság számára nehéz heteket is hozott, erre a programra most ráfordult az idő.

Magyarkanizsa egy kedves kisváros a Tisza partján, Vajdaság északi részén, közvetlenül a magyar határ mellett. Fürdőjéről, éttermeiről, vendégszeretetéről híres. Fotó: Agro Jager News

Magyarkanizsára, a Vajdaságba, vagy Délvidékre, mert sokan így is emlegetik, ezekben a nyári hetekben nem egyszerű eljutni, hiszen Szerbia uniós csatlakozása még várat magára s a Schengeni zóna miatt az ellenőrzések, a be és kiléptetések, az átlagosnál is lassabbak. A Balkán-félszigetre és Kis-Ázsiába vezető, a város mellett húzódó E75-ös főút, amely egészen Norvégiából indul, olyan óriási forgalmat bonyolít le nap, nap után, hogy nem ritka, órákat kell várni, hogy vámhoz érjünk. Ha a kishatárátkelőket nem nyitották volna meg, akkor már-már lehetetlen átjutni Szerbiába vagy éppen Magyarországra.

Hajnali készülődés, hamarosan tűzre teszik a bográcsokat. Balról Bosnjak Goran jóbarátjával. Fotó: Agro Jager News

Ezt a nehéz helyzetet mérsékelte a Röszke-Horgos II. közötti kishatárátlépő nyitvatartási idejének bővítése, amely pár napja hajnal négytől, este tizenegyóráig tart nyitva, de keletre Gyálánál, Kübekházánál, majd nyugatra Ásotthalomnál is erős a forgalom. Érthető, hiszen a rokoni és baráti kapcsolatok, Szerbia vendégszeretete, lehetőségei, megélénkítették a forgalmat és a lakosság, mind a két oldalról szeretné, hogy bővüljenek a nyitva tartások végig a szerb és a magyar határ mentén, meg a magyar és a román határon is, teszik hozzá a székelyek, mert hát egy-kettő mindenhol feltűnik!

Kovács Szilvesztert, a Magyarkanizsai Vadásznap főszervezőjét, felesége társaságában, a magyarkanizsai Balkán Teraszon találtuk meg. Fotó: Agro Jager News

Az emberek leleményesek és több vadász a magyar oldalon parkolva, gyalog lépett át és barátaink autójával igyekeztek a magyarkanizsai fesztiválra: „Vagy megszoksz, vagy megszöksz!”.

Harmat Károly magyarkanizsai vadász. Fotó: Agro Jager News

A helyszínválasztás szinte adta magát, emlékezett vissza Kovács Szilveszter a Balkan Teraszon, hiszen az étterem színvonalas és a strand lehetőségeivel kibővítve, nemcsak a helyiek, hanem távolabbról érkezők is megtalálják a szépségeit Magyarkanizsának. Sokan vadászatokkal egybekötve, mások a strand melletti kempingbe töltik ilyenkor ezeket a napokat, amely jóleső érzéssel tölti el az itt élő embereket. Így indult minden – mesélte Kovács Szilveszter, aki egyben a helyi társaság vadászmestere is.

Jobbról Nićiforović Dušan, a Magyarkanizsai Vadásztársaság elnöke barátai társaságában, Fotó: Agro Jager News

Már az első esztendőben főztek a résztvevők. A gasztronómiának nagy hagyományai vannak Szerbiában és minden ember, minden vadász szívesen leül egy bogrács mellé, egy sült mellé, egy pljeszkavica mellé. Kis csapatok és nagy vállalkozások is felvonultak: mindösszesen 78 helyszínen főztek, sütöttek, de csak 65 nevező indult a pörköltfőző versenyen.

Bosnjak Goran tiszai hallal várta a reggel érkezőket. Fotó: Agro Jager News

Ennek az az oka – mutatott rá Kovács Szilveszter, – hogy csak két kategóriában lehetett nevezni. Így vaddisznópörkölttel, illetve szarvaspörkölttel. Ebben aztán óriási verseny alakult ki. Komoly és ismert mesterek mérték össze a tudásukat, miközben tárcsákon különféle húsok pirultak és a balkáni ízek mellett, még fürjlevessel is készültek, aminek ilyenkor van az igazi szezonja.

Jóhangulatban telt a 2024-es V. Magyarkanizsai Vadásznap. Fotó: Agro Jager News

A szervezés során kiemelten ügyeltek arra is, hogy a fesztiválra kilátogatók, vendégek is jól lakhassanak, számukra a különféle vadpörkölteket kínáltak  és a vendégek a terített asztalok mellett kapcsolódhattak be a fesztivál forgatagába.

A magyarkanizsai csapat egy része, bal szélen Bognár Rudolf. Fotó: Agro Jager News

Kovács Szilveszter kiemelte, hogy az idei év sem a mezőgazdászoknak, sem a vadgazdálkodóknak, sem pedig a természetvédelemnek, nem a legsikeresebb éve. Az aszály a teljes mezőgazdaságra rányomta a bélyegét és a vadgazdálkodás, a vadvédelem lépett az előtérbe. Az őszi esők érkeztéig mindenképpen ki kell tartani, s ha lehetőségek engedik, akkor itatni kell a vadat.

A Gastro Balkan is kivonult a fesztiválra. Fotó: Agro Jager News

A vadászati kultúra, a szokások, a szerbiai emberek életét teljesen átszőtte. Régen, amikor többen kötődtünk a faluhoz, a vidékhez egyértelmű volt, hogy mit jelent a természettel együtt élni. Ma, ezeket a rendezvényeket is meg kell ragadni arra, hogy a gyermekek megérthessék, hogy a vadászat nem idegen, hanem a minden napi élet része, ahogyan halászni és horgászni is kell. Ezekben az ifjúsági programokban jeleskedik Szerbia és sokan várják, hogy hajtásokra a tizenéveseket magukkal tudják vinni a szüleik, úgy, ahogyan tették sok-sok évtizeddel korábban.

65 pörkölt, paprikás érkezett a V. Magyarkanizsai Vadásznapok főzőversenyére. Fotó: Agro Jager News

Egy idős vadász úgy mesélte, hogy mire odakerült, hogy vadászok lehettük, apánk mellett már minden csínját-bínját tudtuk, ismertük. Mentünk a legsűrűbb részeket megzörgetni és szép rókákat ugrasztottunk. Élveztük, otthon se lehetett bennünket hagyni! Persze, hogy megtanultuk s fordítanak nekem szerbről magyarra és oda-vissza. A vadászat összeköt – idézem Dejan Dzakula főszerkesztő barátomat, aki a szerbiai Lov i jos ponesto vadászati újságot vezeti. Valahogy így lehetne fordítani, hogy vadászat és még valami más…

Jobbról Szekeres Sándor fürjlevest készített, ami a székelyföldi vadászoknak is nagyon ízlett. Fotó: Agro Jager News

A vadászavatás, a teríték, az őzbak behozatala, a vadászkürtösök, mind-mind azt szolgálják, hogy megmutassák azt, hogy ez nem egy hobbi, hanem egy életforma és egyfajta kötelesség is vadásznak lenni. Nagyon sok gyerek, egészen óvodáskortól láthatta, hogy a vadászat nem ér véget azzal, hogy kimegyünk a határba, hanem az elejtett állatot haza is kell vinni. Nagy Emili, aki szülei bíztatására felakasztotta a tűzre a bográcsát, még a zsűrit is lenyűgözte s bár idén még nem állhatott fel a dobogóra, de mint a legfiatalabb nevező, elismerést vehetett át a fesztiválon. Igen, itt már egészen kicsi kortól főznek a gyerekek…

Hagyományok ápolása. Őzbak a terítéken a V. Magyarkanizsai Vadásznapon. Fotó: Agro Jager News

A zsűri kiemelte, hogy azok a pörköltek, amelyeket jóformán vízzel főztek, azokat azonnal kizárták, de alig-alig került erre sor. Megannyi trükk, fogás, fűszer került elő és a díjeső, – mert sok érmet, serleget kiosztottak, – mégiscsak megtalálta a legjobb pörköltet, amelyet végül Kiss Zoltán és Basa Gábor főzött, Csókáról. Az egyébként vadászó csókaiak elmesélték, hogy a szarvashúst felkockázták és pár napig pácolták.

A V. Magyarkanizsai Vadásznapon, a magyarországi Vadászkamara Kürtegyüttes, akik 2023-ban a III. Vadászkürtös Európa Bajnokságon az első helyett szerezték meg. Fotó: Agro Jager News

A vizes, sós pácléből kivett húst aztán szépen lecsepegtették s mikor a zsíron megdinsztelt hagyma puhára párolódott a sóval, akkor került csak rá a paprika, majd a hús. Érdeklődésünkre annyit elárultak, hogy a pácba citromlé és babér is került, de már a paprikásba, később, a tűzön, már nem tettek.

Nagy Emili, a legfiatalabb versenyezőként vehette át emlékérmét a V. Magyarkanizsai Vadásznapon. Fotó: Agro Jager News

Kovács Szilveszter kiemelte, hogy nagy örömükre szolgált, hogy az Országos Magyar Vadászkamara Kürtegyüttese is ellátogatott Magyarkanizsára, mert régi idők hangulatát idézték meg itt a Tisza-partján. A rendezvény tovább folytatódik, ebben már Nićiforović Dušannal, a társaságuk elnökével is megegyeztek.

2024-ben a V. Magyarkanizsai Vadásznapok főzőversenyének fődíját a szerbiai CSókáról érkezett csapat vitte el. Fotó: Agro Jager News

Ez a fesztivál lassan egybeforrik Magyarkanizsa életével és jóleső érzés – folytatta Kovács Szilveszter, amikor ennyi ember összejön és leül beszélgetni, főzni, barátkozni, mert, ha valami, akkor ez biztosan vadászat is. Megosztani az ételünket, asztalunkat másokkal, régi szokás erre, amit mi tovább fogunk ápolni. Hogy ez mennyire fontos az itt élő embereknek, azt jól mutatja, hogy cégek sora támogatta ezt a rendezvényt. Köszönjük a támogatásukat nekik is – tájékoztatta az Agro Jager Newst Magyarkanizsán Kovács Szilveszter, a Magyarkanizsai Vadásznap főszervezője.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fotó: Agro Jager News

A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyik legújabb projektjei között szerepel, hogy nemcsak oktatják az élelmiszertudományt, hanem aktív kutatás mellett, versenyképes élelmiszereket is előállítanak. E hármassal, a magyar minőségi alapanyagokra támaszkodva, olyan színvonalon képezhetik az élelmiszermérnököket Debrecenben, amelyre Magyarországon nem találunk példát. A Debreceni Egyetem, a kutató-gyártó üzemmel, versenyképest tudást ad a hazai és a Debrecenbe érkező külföldi hallgatóknak, akik döntően Ázsiából és Afrikából érkeznek Magyarország legnagyobb vidéki városába. Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Üzeme a napokban bemutatta legújabb termékeit, amelyeket a kar Böszörményi úti főépületében bárki megvásárolhatott. Az UniFood termékek ma már a nagyközönség számára elérhetőek – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.

A Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak. Fotó: Agro Jager News

Debrecenben az agrároktatás lassan 170 évre tekint vissza. Debrecen-Pallag, majd napjainkban a Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak, az agrárkutatásnak. A néhai Prof. Dr. Németh János, nemcsak hazánkban, hanem az USA-ban is világhírű kukoricanemesítő egyszer megjegyezte, hogy Debrecennek, magának a Debreceni Egyetemnek, olyan lehetőségei lesznek, amit pár évtizede szinte elképzelni sem lehetett. Kétségtelen tény, hogy Szlovákia, Ukrajna, Románia és az autópálya miatt Lengyelország, továbbá, ha végleg sikerül összekötni Magyarország két legnagyobb városát Szegedet és Debrecent közúton és vasúton egyaránt, akkor létrejöhet az az északi-déli folyosó, amely a Baltikumot összeköti a Balkánnal. Ez a gazdasági folyosó, ez a korridor, a legforgalmasabb tudományos helyszínné is bővíti a várost.

Itt az új ételmárka: az UniFood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar az elmúlt évtizedekben szervesen átalakult. Ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti, ahogy Prof. Dr. Nagy János prorektor fogalmazott az elmúlt években: az interdiszciplináris kutatások elindításával katalizálta mind az agrár-, mind más tudományterületek fejlődését a Debreceni Egyetem különféle karai által kötött együttműködések sora.

Itt az új ételmárka: az UniFood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

Ennek az előkészített projektsorozatnak egyik fontos bázisa az élelmiszertudományok, amelyek messze túlmutatnak a mai kor kihívásain. A megannyi élelmiszeripari kutatás során, ugyanis olyan magas minőségű termékek kerültek ki először laborszinten, hogy megfogalmazódott Debrecenben, hogy érdemes lenne termékeket fejleszteni, márkázni és megismertetni a fogyasztókkal a legújabb kutatási eredményeket.

Itt az új ételmárka: az Unifood, amely a Debreceni Egyetem terméke. A képen jobbról Takács-Gál Marianna és munkatársa az új sajtokat mutatják be. Fotó: Agro Jager News

Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet és az Élelmiszeripari Innovációs Központ munkatársa az Agro Jager News számára kiemelte:

Az Észak-Alföldi Régió és Debrecen számára az agrár- és élelmiszervertikum stratégiai jelentőségű, mivel kiemelkedő mennyiségű természeti erőforrással és gazdasági lehetőséggel rendelkezik. A térségi fejlesztési stratégiákban mindezek következtében kiemelt célkitűzésként szerepel, a megye természeti adottságaira, hagyományaira, oktatási és kutatási potenciájára alapozott gazdaságfejlesztés, elsősorban a tradicionális ágazatokra, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra támaszkodva.

A régió stratégiai prioritásaival összhangban került létrehozásra egy élelmiszeripari oktató és innovációs bázis a Debreceni Egyetemen, mely egyben EU regisztrációs számmal ellátott működési engedéllyel rendelkező feldolgozó kisüzem is. Feladata az élelmiszeripari oktatással, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos szolgáltatások, valamint a feldolgozási technológiák színvonalának jelentős javítása, európai és globális értelemben véve is igazodva a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeihez. A projekt operatív célja az infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés volt. Ezek által a tej-, hús-, zöldség-gyümölcs feldolgozásra, valamint gabona- és sütőipari munkafolyamatok bemutatására egyaránt alkalmas kisüzemet, mint korszerű, innovatív gyakorlati képzőhelyet alakítottak ki. A gyakorlati képzés minőségi fejlesztése érdekében az alábbi élelmiszeripari technológiákat alakítottuk ki és mutatjuk be  – folytatta a szakember.

Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is! Gyere és tanulj Debrecenben!

Az oktatási feladatokon túlmenően a tevékenységek közé tartozik az egészségvédő és funkcionális élelmiszerek fejlesztése, humán- és takarmányozási célú hatóanyagok előállítása, valamint az innovatív, illetve hagyományos élelmiszeripari technológiák bemutatása, mindezeken keresztül a tudás-transzfer szolgáltatások biztosítása a gazdasági szféra számára. A projekt lehetőséget biztosít az intézményben felhalmozott K+F+I eredmények gyakorlatba ültetésére, ezáltal a vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködések támogatására, illetve a partnerségi kapcsolatok erősítésére. A hungarikumok és tájjellegű ételek népszerűsítésével a projekt hozzájárul a társadalmi szemléletformáláshoz, ezáltal a természetes alapanyagú termékek iránti kereslet erősítéséhez.

A kialakított infrastruktúrán a munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése és a versenyképes tudás megszerzésének biztosítása által hosszú távon hozzájárulunk az élelmiszergazdaság versenyképességének javításához és támogatjuk Debrecen város innovációra épülő gazdasági és tudásközponttá válását.

Itt az új ételmárka: az UniFood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa, az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy több termékkel érkeztek a főépület egyik közkedvelt helyszínére. Nagyon keresett termékek voltak a sajtok, a natúr gomolya, a medvehagymás gomolya, a kapros-fokhagymás gomolya, a bükkfán füstölt natúr és chilis parenyica sajtok.

Kedveskedtek chilis és natúr száraztésztákkal is. A sütés szerelmesei számára különféle lisztkeverékeket is felsorakoztattak. Hoztak császármorzsát, muffin lisztkeveréket, pizza lisztkeveréket, gofri lisztkeveréket és még palacsinta lisztkeveréket is bemutattak.

Kapósak voltak a szünetekben az egyetemi kekszek és a sütemények is. Fahéjas, vaníliás, kakaós és itt fejlesztett pöfeteg kekszet is meg lehetett vásárolni.

Itt az új ételmárka: az Unifood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

Kiemelten közkedvelt termék a csemege debreceni pároskolbász is, mely többször is közönség- és szakmadíjazott termékként vált ismerté a Debreceniek számára.

Takács-Gál Marianna továbbá kiemelte, hogy Debrecen környékén nagyon jelentős a tormatermesztés is. A szántóföldi termesztés támogatása mellett élelmiszeripari kutatások is indultak, amelyek nyomán megszülettek a Tormaricum termékek. Legutóbb csemege, csípős és chilis tormakészítményeket lehetett vásárolni.

A Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak, ahol megszületett az új ételmárka: az UniFood. Fotó: Agro Jager News 

Az új termékek fejlesztése mögött megannyi magyar kutató, egyetemi hallgató és középiskolai gyakorlaton résztvevő diák munkája áll, amelynek garantált minőségét a Debreceni Egyetem szakmaisága biztosítja, ezért méltán büszkék arra, hogy a termékek nevében az universitas, az egyetem neve ott szerepel, így vehették fel az UniFood, azaz az egyetemi étel nevet – tájékoztatta az Agro Jager Newst – Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató