Keressen minket

Horgászat

Még lehet szavazni az év halára

A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2021-es évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást.

A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2021-es évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltunk, közülük a nyertes természetesen az lesz, amelyik a társaság tagjaitól, és minden, határainkon innen és túl lakó, halakat ismerő, halakat szerető érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2020. december 31. déli 12 óráig.

2020-ban az év hala díjat a süllő nyerte el. A Magyar Posta bélyeget bocsát majd ki a szavazást követően (Kép: Magyar Haltani Társaság)

A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is. A fajok jellegzetességeiről, természeti értékéről, élőhelyi igényeiről és elterjedéséről a képekre kattintva tájékozódhatunk, ill. rövid bemutatásukat a képek alatt olvashatjuk. A szavazógombok segítségével a következő 3 faj közül lehet választani

A jelölt fajok rövid ismertetése:

ANGOLNA (Anguilla anguilla):

Angolna (Anguilla anguilla) (Kép:Sallai Zoltán)

Ősi vonásokkal rendelkező kígyószerű hal, hátúszója egybeolvad a farok- és az anális úszójával, hasúszója nincs. Testhossza elérheti az egy métert, tömege a 4 kg-ot is meghaladhatja. Régebben rendszeresen feljutott a Fekete-tengerből a Dunán keresztül a nagyobb folyóinkba is, így természetes úton bevándorló őshonos halunknak tekinthető. Korábban rendszeresen gyűjtötték az Európa partjaihoz érkező üvegangolnákat, melyekből nagy mennyiségben helyeztek ki a hazai természetes vizekbe is. A 90-es évek elején jelentkező angolnapusztulásokat követően azonban a telepítésekkel teljesen felhagytak. Kifejlett példányai a Sargasso-tengerben ívnak, a kikelt lárvák a Golf-áramlat segítségével érik el Európa partjait, amihez több mint két év szükséges. A felmelegedés következtében egyre kevesebb angolna érkezik Európa partvidékére, a faj világviszonylatban is veszélyeztetetté vált, ezért az IUCN Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták. A hazai horgászrekord 4,75 kg (1997).

JÁSZKESZEG (Leuciscus idus):

Jászkeszeg (Leuciscus idus) (Kép:Sallai Zoltán)

Közepes termetű, szabályos halformájú, ezüstös színű pontyfélénk, melynek barnásvörös alsó úszói az évek során egyre élénkebbé válhatnak. Apró pikkelyei szorosan ülnek egymás mellett, csúcsba nyíló, viszonylag kis szájával egyaránt fogyasztja az üledékben rejtőző gerinctelen állatokat, az apró halakat, de a növényi eredetű táplálékot sem veti meg. A nagyobb vízfolyások lakója, azonban találkozhatunk vele az áramló vizű csatornákban és a gyakran átkeveredő, felfrissülő tavakban is, mint amilyen a Tisza-tó, a Balatonban azonban ritkaság. Ősszel rajokba verődik, és a meder mélyebb részeire húzódva vészeli át a telet. Ívásuk tavasz végén vagy nyár elején történik, ikrájukat a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják. A hasonlóan pirosas úszójú fajoktól – mint amilyen a bodorka, a vörösszárnyú keszeg vagy a leánykoncér – legfőképpen az olalvonalán lévő pikkelyek száma alapján különíthető el. Míg a jászkeszeg oldalvonalán 55-60 pikkely van, az előbbi halfajokén csupán 38-49 számolható. A húsa szálkás, de ízletes. A hazai horgászrekord 3,86 kg (1995).

FÜRGE CSELLE (Phoxinus phoxinus):

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) (Kép:Sallai Zoltán)

Áramvonalas, apró termetű hal. Kicsiny szája félig alsó állású, azaz felső állkapcsa valamelyest túlér az alsó állkapcson. Testét lazán álló apró pikkelyek borítják. Oldalvonala nem teljes, többnyire csak a test első felén látható. Oldalán sötét foltsor húzódik végig. Ívási időszakban a hímek díszes, pirosas nászruhát öltenek. A hegy és dombvidéki patakokban Európa-szerte előforduló halfaj, de a hegyi tavakban is jelentős állományai alakulhatnak ki. Óvatos halfaj, mely táplálékát csapatokba verődve keresi. A fiatal fürge csellék a planktonszervezetek fogyasztásáról viszonylag hamar áttérnek a kifejlett egyedekre jellemző vegyes táplálkozásra. Legkedveltebb táplálékukat az élőbevonatban rejtőző rovarlárvák képezik, de nem vetik meg az apróbb rákokat és a halikrát sem. Gazdasági jelentősége a pisztrángok és domolykók táplálékaként lehet. Magyarországon fogyatkozóban van, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll, melyből adódóan sem csalihalként, sem akváriumi halként nem használható.

A szavazófelületet biztosító honlap szerverhibája miatt a szavazás 2020. 12. 21-én újraindult. A 2020. 12. 20-áig leadott szavazatok száma rögzítésre került (jászkeszeg 2725, fürge cselle 1792, angolna 1186), így azok a végső számokhoz hozzá fognak adódni.

Postabélyegen az év hala

Legalább négy éve már, hogy a Posta a társaságunktól is témajavaslatokat kért új bélyegeihez, s mi erre a mindenkori év halát javasoltuk. Az évek múlásával úgy tűnt, feledésbe merült az ötlet. A múlt év őszén azonban azzal keresett meg bennünket az intézmény illetékese, hogy 2020-ban az év haláról is szeretnének egy bélyeget kiadni, s ehhez kérik együttműködésünket. Örömmel mondtunk igent a felkérésre, és 2020. augusztus 5-ére el is készült a süllőt bemutató, 185 forint címletű bélyeg, melynek a valós mérete 40×30 mm..

A 185 forintos címlet a szabvány méretű, 50 grammnál nem nehezebb, sürgősséggel feladott levelek bérmentesítésére szolgál, de mivel csupán 30 ezer példányban készült, csak a filatéliai szakszolgálattal is rendelkező postákon kapható, amelyek címe itt érhető el.

Szavazni itt lehet az év halára.

Forrás: MHTT

 

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Pergetve fogtak magyar bucót a Hármas-Körösön

2022. november első felében, Kovács Dávid a Hármas-Körös Békésszentandrási Duzzasztójánál pergetett.  A gyakorlott, rutinos pergető horgász vasárnap délelőtt érkezett a vadvízre. A vízügyi szakemberek a duzzasztót aznap kezdték ereszteni. Általában akkor jó ott horgászni, ha viszonylag nyugodtabb a víz, most azonban a sodrás és a hullámok miatt kifejezetten nehéz volt pergetni.

Fotó: Kovács Dávid

Mivel nagyon könnyű leakadni a fenéken lévő kövek miatt, nehezebb cheburaska fejekkel offset horgokat használt. A gumihalra több, kisebb süllő jelentkezett. A sporthorgász egytől egyig mindegyiket vissza is engedte. Amikor a gumihalra újabb finom kapás érkezett, először azt is süllőnek gondolta. A hal vehemensen védekezett, de valamiért nem akart feljönni az aljazatról.

Fotó: Kovács Dávid

Pár percig fárasztotta, mire felszínre hozta ez a különleges mintázatú halat. Egy pillanatra el is bizonytalanodott, mire rájött: ez egy magyar bucó lesz!

Fotó: Kovács Dávid

A kiemelés után, néhány fénykép készült a fokozottan védett halfajról. A horogszabadítást követően a bucó azonnal visszakerült a Hármas-Körösbe. Soha nem gondoltam, hogy a pergetett kecsege után egy héttel később, egy magyar bucót is sikerült megakasztanom – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

A ponty a közös pont

A Tamási Rendőrkapitányságon a napokban két halas ügyben is befejezték a nyomozást, az orvhalászok ellen vádemelési javaslattal, míg két horgásznál bíróság elé állítással ért véget a rendőrségi eljárás.

Fotó: Rendőrség

Hivatalból indult eljárás 2022. augusztus 7-én ismeretlen tettes ellen, aki 15 óra és 15 óra 30 perc közötti időben az Iregszemcse és Csehi- puszta, illetve Orkád-puszta között található, úgynevezett Orkád-1-es halastó nyugati oldalán 2 db „halászhálót” húzott ki abból a célból, hogy azt a későbbiekben kihúzza az abban elakadt halakkal együtt. Korábban már több információ is volt arra, hogy „rapsicok” járnak a vízre. Akkor nap kollégáink a tó közelében elfogtak két gyanúsan viselkedő férfit, akiket elszámoltattak, majd előállítottak a kapitányságra bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A kihúzott hálókban ugyanis összesen 11 db ponty volt, melyek közel 35 kilogrammot nyomtak, értékük meghaladta az 50.000 forintot. A lopási kár így megtérült, a még élő halakat kivágták a hálóból és visszaengedték a tóba.

Fotó: Rendőrség

Kihallgatásuk során a 24 és 27 éves iregszemcsei férfiak beismerő vallomást tettek, a fiatalabb férfi elmondta, korábban egy alkalommal halászott már hasonló módszerrel és akkor 3 db egyenként nagyjából 3 kilós pontyot fogott.  A férfiaknak a lopás mellett orvhalászat és állatkínzás miatt is felelniük kell.

Fotó: Rendőrség

Közúti igazoltatás során buktak le azok a horgászok, akik 2022. november harmadikán este a Kecsege-puszta határában lévő tavon próbáltak szerencsét. Az igazoltatás során erős halszag áradt a dobozos kocsi utasteréből, majd a raktér átvizsgálásakor egy letakart zsákból 8 darab kisebb-nagyobb ponty került elő, volt köztük egy 12 kg fölötti kapitális példány is. A halak súlya több mint 30 kilogramm volt, így a lopási kár közel 160.000 forint, mely lefoglalással részben megtérült. A halak még éltek, így azokat átmenetileg egy vizeshordóba téve, később visszavitték a tóba. A pecások elmondták, horgászbottal fogták a halakat. A történet szépséghibája, hogy a területre nem rendelkeznek horgászengedéllyel, sem napijeggyel. Állításuk szerint állami horgászjegyük van, de azt sem tartották maguknál.

Fotó: Rendőrség

Az igazoltatott 45 éves fürgedi és 62 éves ozorai férfit előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, és bíróság elé állításuk mellett döntöttek. A Tamási Járásbíróság mindkettőjüket 1 év 8 hónapra próbára bocsátotta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom