Keressen minket

Horgászat

Még lehet szavazni az év halára

A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2021-es évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást.

A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2021-es évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltunk, közülük a nyertes természetesen az lesz, amelyik a társaság tagjaitól, és minden, határainkon innen és túl lakó, halakat ismerő, halakat szerető érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2020. december 31. déli 12 óráig.

2020-ban az év hala díjat a süllő nyerte el. A Magyar Posta bélyeget bocsát majd ki a szavazást követően (Kép: Magyar Haltani Társaság)

A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is. A fajok jellegzetességeiről, természeti értékéről, élőhelyi igényeiről és elterjedéséről a képekre kattintva tájékozódhatunk, ill. rövid bemutatásukat a képek alatt olvashatjuk. A szavazógombok segítségével a következő 3 faj közül lehet választani

A jelölt fajok rövid ismertetése:

ANGOLNA (Anguilla anguilla):

Angolna (Anguilla anguilla) (Kép:Sallai Zoltán)

Ősi vonásokkal rendelkező kígyószerű hal, hátúszója egybeolvad a farok- és az anális úszójával, hasúszója nincs. Testhossza elérheti az egy métert, tömege a 4 kg-ot is meghaladhatja. Régebben rendszeresen feljutott a Fekete-tengerből a Dunán keresztül a nagyobb folyóinkba is, így természetes úton bevándorló őshonos halunknak tekinthető. Korábban rendszeresen gyűjtötték az Európa partjaihoz érkező üvegangolnákat, melyekből nagy mennyiségben helyeztek ki a hazai természetes vizekbe is. A 90-es évek elején jelentkező angolnapusztulásokat követően azonban a telepítésekkel teljesen felhagytak. Kifejlett példányai a Sargasso-tengerben ívnak, a kikelt lárvák a Golf-áramlat segítségével érik el Európa partjait, amihez több mint két év szükséges. A felmelegedés következtében egyre kevesebb angolna érkezik Európa partvidékére, a faj világviszonylatban is veszélyeztetetté vált, ezért az IUCN Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták. A hazai horgászrekord 4,75 kg (1997).

JÁSZKESZEG (Leuciscus idus):

Jászkeszeg (Leuciscus idus) (Kép:Sallai Zoltán)

Közepes termetű, szabályos halformájú, ezüstös színű pontyfélénk, melynek barnásvörös alsó úszói az évek során egyre élénkebbé válhatnak. Apró pikkelyei szorosan ülnek egymás mellett, csúcsba nyíló, viszonylag kis szájával egyaránt fogyasztja az üledékben rejtőző gerinctelen állatokat, az apró halakat, de a növényi eredetű táplálékot sem veti meg. A nagyobb vízfolyások lakója, azonban találkozhatunk vele az áramló vizű csatornákban és a gyakran átkeveredő, felfrissülő tavakban is, mint amilyen a Tisza-tó, a Balatonban azonban ritkaság. Ősszel rajokba verődik, és a meder mélyebb részeire húzódva vészeli át a telet. Ívásuk tavasz végén vagy nyár elején történik, ikrájukat a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják. A hasonlóan pirosas úszójú fajoktól – mint amilyen a bodorka, a vörösszárnyú keszeg vagy a leánykoncér – legfőképpen az olalvonalán lévő pikkelyek száma alapján különíthető el. Míg a jászkeszeg oldalvonalán 55-60 pikkely van, az előbbi halfajokén csupán 38-49 számolható. A húsa szálkás, de ízletes. A hazai horgászrekord 3,86 kg (1995).

FÜRGE CSELLE (Phoxinus phoxinus):

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) (Kép:Sallai Zoltán)

Áramvonalas, apró termetű hal. Kicsiny szája félig alsó állású, azaz felső állkapcsa valamelyest túlér az alsó állkapcson. Testét lazán álló apró pikkelyek borítják. Oldalvonala nem teljes, többnyire csak a test első felén látható. Oldalán sötét foltsor húzódik végig. Ívási időszakban a hímek díszes, pirosas nászruhát öltenek. A hegy és dombvidéki patakokban Európa-szerte előforduló halfaj, de a hegyi tavakban is jelentős állományai alakulhatnak ki. Óvatos halfaj, mely táplálékát csapatokba verődve keresi. A fiatal fürge csellék a planktonszervezetek fogyasztásáról viszonylag hamar áttérnek a kifejlett egyedekre jellemző vegyes táplálkozásra. Legkedveltebb táplálékukat az élőbevonatban rejtőző rovarlárvák képezik, de nem vetik meg az apróbb rákokat és a halikrát sem. Gazdasági jelentősége a pisztrángok és domolykók táplálékaként lehet. Magyarországon fogyatkozóban van, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll, melyből adódóan sem csalihalként, sem akváriumi halként nem használható.

A szavazófelületet biztosító honlap szerverhibája miatt a szavazás 2020. 12. 21-én újraindult. A 2020. 12. 20-áig leadott szavazatok száma rögzítésre került (jászkeszeg 2725, fürge cselle 1792, angolna 1186), így azok a végső számokhoz hozzá fognak adódni.

Postabélyegen az év hala

Legalább négy éve már, hogy a Posta a társaságunktól is témajavaslatokat kért új bélyegeihez, s mi erre a mindenkori év halát javasoltuk. Az évek múlásával úgy tűnt, feledésbe merült az ötlet. A múlt év őszén azonban azzal keresett meg bennünket az intézmény illetékese, hogy 2020-ban az év haláról is szeretnének egy bélyeget kiadni, s ehhez kérik együttműködésünket. Örömmel mondtunk igent a felkérésre, és 2020. augusztus 5-ére el is készült a süllőt bemutató, 185 forint címletű bélyeg, melynek a valós mérete 40×30 mm..

A 185 forintos címlet a szabvány méretű, 50 grammnál nem nehezebb, sürgősséggel feladott levelek bérmentesítésére szolgál, de mivel csupán 30 ezer példányban készült, csak a filatéliai szakszolgálattal is rendelkező postákon kapható, amelyek címe itt érhető el.

Szavazni itt lehet az év halára.

Forrás: MHTT

 

Horgászat

Idegenhonos harcsát fogtak a Duna középső szakaszán

2022. július 25-én, Buchmüller Róbert süllőzésre indult a Tolnai Horgászegyesületek vízterületén, amely az óriási holtágairól ismert. A vízterület megközelítőleg 75 hektár nagyságú. A folyószabályozás előtti korokban az ős-Duna itt kanyargott. A Duna itteni szakaszán jelentős a szürkeharcsa, és a ponty állománya is, emellett jó szerencsével szinte bármilyen halat kifoghat az idelátogató szerencsés horgász, a 14 folyamkilométer hosszú vízterületen.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

Robi, Szekszárd és Paks között, Tolnához közel, a Duna egyik holtágán horgászott. Késő délutánra ért ki a vízpartra. A szereléke egy csúszóólomból és egy tirolifából állt. Bodorkát és snecit kínált fel a ragadozóhalaknak.

Este nyolc óra után, a bot spicce megremegett. Egy finom, húzogatós kapást figyelt meg. A következő másodpercben pedig valami erőteljesen elhúzta a szerelékét.

A sportos hal, sokáig küzdött mire a szákba tudta terelni. Már a fárasztásnál látszott, hogy valami furcsa halat sikerült megakasztani. Kézbevételkor még nagyobb lett a bizonytalansága.

A tapasztalt horgász tudta, hogy talán a barátait is érdemes lenne megkérdeznie. Wimmer Ferenc, hivatásos horgászvizsgával rendelkező barátja, aki egyben halőr is, kapta meg először a fényképet az ismeretlen halról.

Fotó: Buchmüller Róbert – Agro Jager News

A világháló adta lehetőségeknek köszönhetően a meglepett horgászok gyorsan meg is találtak az interneten az ismeretlen fajt. Tolnán eddig még senki nem látott amerikai pettyes harcsát. Az idegenhonos harcsa megjelenése aggodalomra ad okot.

A vízterületen jelentős számban él busa, és amur is, amelyek az eddigi megfigyelések alapján képesek leívni. A pettyes harcsa vélhetően megszökött, vagy valaki(k) szándékosan a Dunában engedték el. Az idegenhonos halak azonban óriási pusztításra képesek az őshonos halállományokban – hívta fel a figyelmet Bochmüller Róbert horgász. Egyelőre nem tisztázott, hogy miként kerülhetett a holtágba és az sem, milyen hatással lehet megtelepedése esetén a magyar faunára.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Buchmüller Róbert

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Horgászat

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

Nébih: A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A 250 ezer forintos ellenértékért egy 19 kg-os (85 cm hosszú), egy db 6 kg-os (60 cm hosszú) és egy db 5,5 kg-os (58 cm hosszú) tőpontyra tettek szert az állami halőrök. A sikeres üzletkötés azonban az eladó személy számára nem várt módon folytatódott. A pénz átadását követően a tiszai vízi rendőrök és az állami halőrök őt, valamint a halak kifogásában és eladásában közreműködő személyeket is feltartóztatták. A Nébih mindannyiukkal szemben eljárást indított, melynek végén több százezer forintos halvédelmi bírságra számíthatnak.

Az eladásra kínált halak – mérlegelés és fotózás után – visszakerültek eredteti élőhelyükre, a Tiszába.

 

Fotó: Nébih

Az eset kapcsán felhívjuk a horgászok, halkereskedők figyelmét, hogy Magyarországon törvény* tiltja a halgazdálkodási vízterületekről kifogott halak kereskedelmét. A jogszabály előírja azt is, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet.
Ezenkívül a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott 2022. évi horgászrend is a következőképpen rendelkezik: „A kifogott (elvitelre szánt) hal a vízparton más horgásznak nem adható át, nem ajándékozható el, nem adható el, kereskedelmi forgalomba nem hozható, állatok takarmányozására nem használható.”

Fotó: Nébih

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri, hogy amennyiben horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Hivatkozott jogszabály:
*A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény
Forrás: Nébih

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Réti csíkot fogtak a Balatonban

Védett halfajt fogtak a Balatonon

Rigó Alex jóbarátjával, Czakó Péterrel már számos helyre utazott el horgászni. Olyannyira szenvedélyük a horgászat, hogy ketten egyéni szervezéssel, segítség nélkül még Olaszországban is jártak: a Pó folyón eredményesen horgásztak szürkeharcsákra.

Védett halfajt fogtak a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Régi álmuk vált valóra júliusban. Egy egész éjszakát kint akartak tölteni a Balatonon. A pergető horgászok közé sorolják magukat, akik a különféle csalihalakkal és wobblerekkel a ragadozóhalakat űzik.

Alex és Péter, egy olaszországi szürkeharcsával. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Rengeteg szervezés, és anyagi befektetés után Balatonalmádiba találták magukat, Pestről viszonylag könnyen eljutottak az északi partra. Előzetesen felvették a kapcsolatot egy hajókölcsönző céggel, akiktől egy faladikot béreltek. Az északi parton egy védett, kevésbé ismert kikötőből már a kijutás is nehéznek bizonyult, mert a Balatonban idén kevesebb a víz. Az evezés nem ment, ezért helyenként gyakorlatilag kitolták magukat a náddal körülvett, szűk csatornából. Még késő délután volt, amikor a parttól már több száz méterre intenzíven pergettek. Legnagyobb meglepetésükre hirtelen elkezdődött a viharjelzés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetésére náluknál jóval nagyobb hajók, vitorlások azonnal reagáltak, és indultak el a part irányába. A Balaton pillanatok alatt kiüresedett. A vízirendőrök a bizonytalankodókat is utasították a tó azonnali elhagyására. A fiatal horgászok ezért a nádfal mellé horgonyozták le magukat, közvetlen a kikötő bejárata mellett. „Jött egy gyenge kis szél – majd mintha lekapcsoltak volna egy villanyt, hatalmas vihar csapott le a Balatonra. Félelmetes volt megélni, amit eddig mi még soha nem tapasztaltunk. Annak ellenére, hogy a part mellett horgásztunk, megéreztük a veszélyt. Akkora szél volt, esővel, hogy a wobblert el sem lehetett dobni. Fizikailag képtelenség volt horgászni. Ekkor úgy döntöttünk, hogy visszahúzódunk a partra, alszunk egy kicsit, amíg a vihar lecsendesedik.  Megállapodtunk, hogy hajnali háromkor folytatjuk a horgászatot: a körülmények továbbra sem voltak optimálisak, de legalább nem voltunk közvetlen életveszélyben.”

(Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

Mindent megpróbáltak, váltogatták, cserélték a különböző méretű alakú, színű csalikat, de a próbálkozásuk kudarcba fulladt. Az összes szervezést, befektetést, terveket a balatoni vihar gyakorlatilag elsodorta. Miután elfogadták, hogy ezúttal a Balaton nyert és nekik ma nem jut semmi, visszaindultak a csónakkikötőbe. Lelkiekben már a Budapest felé tartottak, amikor a legnagyobb meglepetésükre egy hosszúkás kis hal bukkant fel előttük a sekély vízben. Azonnal előkerült a szák, és az érdekes és ritkának tűnő halat kiemelték. Legnagyobb meglepetésükre egy réti csík pislogott rájuk, amely béllégzésre is képes. A csík a légköri oxigént is feltudja használni. A levegőt lenyeli, és a beleiben található hajszálerekbe szívódik fel az oxigén. Vélhetően a vihar felkavarta a szűk csatornában az iszapot és ott, azon a szakaszon oxigénhiányos állapot alakulhatott ki. A nagy vihar emellett oda is csaphatta valamihez. A halat sokáig próbálták feléleszteni, majd úgy döntöttek, hogy a nyílt vízfelületen jobb helyre kerül. A védett hal kifejezetten jól reagált a két horgász segítségnyújtására. Egy gyors fénykép elkészítése után, miután már jobb állapotban  a vízbe került, azonnal elúszott a Balatonban.

Vihar előtti csend a Balatonon. (Fotó: Rigó Alex – Agro Jager News)

„Bár pergetve nem jártunk sikerrel, nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy egy ilyen védett vadvízi halat  kifoghattunk a Balatonból és sikerült megmentenünk.” A két fővárosi horgász kalandjuk után arra kér mindenkit, hogy vegye komolyan a viharjelzést és azonnal hagyja el a Balatont, mert beláthatatlan következményekkel járhat egy hirtelen vihar –  zárta beszámolóját Rigó Alex pergetőhorgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Rigó Alex

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom