Horgászat
Hatalmas csukát fogtak a Sebes-Körös folyón
Főszereplőnk egy fiatal, de annál tapasztaltabb, vízparton „felcseperedett” igazi vadvízi horgász, aki a sujtásos küsztől a nagy domolykóig, a süllőktől a paducokon át a lapátnyi dévérkeszegig sok szép és különleges fogással büszkélkedhet már.
Főszereplőnk egy fiatal, de annál tapasztaltabb, vízparton „felcseperedett” igazi vadvízi horgász, aki a sujtásos küsztől a nagy domolykóig, a süllőktől a paducokon át a lapátnyi dévérkeszegig sok szép és különleges fogással büszkélkedhet már.
Vass Norbert legfrissebb kalandját egy hatalmas, kereken 100 centiméter teljes testhosszúságú, 8,15 kilogramm súlyú sebes-körösi csukaóriás közelmúlti fogása adja, ami önmagában is említésre méltó hír, de egy fájdalmas és meglepő sérülés pluszban tanulságossá teszi.
A történet szerint Norbi, amúgy napi rendszerességű horgászata ezúttal egy egész délutános legyezés után, esti családi feederes pecává „szelídült”, de mivel nem nagyon jött a hal, előkerült a pergetőbot, ismét a direktebb, cserkelő-kereső módszerek sikerében bízva.
A 0,30-as fluorocarbon előkén vezetett 7 cm-es gumihal inkább süllőreményekre hajazott és az első helyen, az ötödik dobásra meg is döccent a cucc, ami nem volt meglepő, hiszen valami víz alatti ág miatt ott ez gyakorta előfordult. Sosem lehet tudni alapon azért történt egy óvatos ráemelés, ami után rögtön érezni lehetett egy nehéz súlyt, de mivel az nem igen mozgott, mégiscsak egy megakasztott faágra terelődött a gyanú.
Ahogy azonban a pumpálásra lassan közeledett a part felé a vélt faág, meg-megmoccant, sőt kisvártatva el is indult sodrásnak felfelé, amiből egyértelművé vált, hogy mégiscsak hal van a horgon, ami hamarosan meg is mutatta magát. Ekkor jött csak a „hú” meg az „aztamindenit”, hiszen egy kapitális csuka ellenkezett a horgon, igazi nagy halhoz méltó nyugodtabb mozgással, háromszori, mintegy 10 méteres kirohanással.
Gyors kiáltást követően megérkezett az időközben kitartóan tovább feederező testvérnek köszönhetően a merítőháló, így gond nélkül partra kerülhetett a nem mindennapi hal, ami már első ránézésre is fiatal barátunk élete fogását mutatta, még ha egyéb vízen, békés pikkelyest illetően, nagyobb fogás is került már kezébe.
A felhőtlen öröm, a csodálat, és az élménymámor gyors pillanatai után természetesen egy gyors mérés, az emlékfotó és a visszaengedés lehetett csak a cél, ezért fiatal barátunk az éppen csak szájszélben akadó horgot gyorsan ki akarta pattintani a kemény ragadozószájból, annak ellenére, hogy tudta, a csukához, különösen az ilyen hatalmashoz, csak fogóval ildomos horogügyben nyúlni. Aki látta már, hogy egy csukának milyen elképesztő, látványra is félelmetes, fogazatnak nevezett természeti fegyverarzenál lapul a szájában az tudja: ezt a fenyegetést nem illik félvállról venni. Norbi tudta, de fogási-visszaeresztési lázában mégis megfeledkezett erről. Az „éppen csak akadt” horog kifordítására egy villámgyors válaszmozdulatként a nagy hal megcsapta a fejét, az ujjak azonnali zsibbadása és a folyni kezdő vér jelezte: „ez mélyre ment”. A csukafogak egy szempillantás alatt, borotvaként hasítottak.
Első persze a hal épsége, így a sérülés ellátása csak a mérés és visszaeresztés után következhetett, ami egy „kilövésszerű” elúszással rendben meg is történt, de eddigre ugyancsak pirospettyesen virított már itt-ott a parti fű. Zsebkendővel és szigetelőszalaggal ideiglenesen végül megtörtént a vízparti sebellátás is és néhány napos ujjduzzanat és sebfájdalom kíséretében nagyobb baj nélkül futott ki a több szempontból is rendkívüli csukakaland.
„Nagyobb baj nélkül.” A hangsúlyt tanulságként helyezzük most erre. Hiszen a halász-horgászmúlt nem egy megnyomorodott kézről tudna számot adni, amelyet csúnyán helybenhagyott egy-egy csukaóriás. Ifjú barátunk mindezzel tisztában lévén, saját bevallása szerint – bár eddig is tudta –, most végérvényesen megtanulta a leckét, amelyet alapszabályként ajánl minden horgásztársának: Csukához, csak fogóval!
Forrás: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Fodor János Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Bodrogolasz határában menyhalra horgászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Közel másfél éve választottam hobbiként a horgászatot, melynek eredménye minden évszakban élményekkel volt tele. Legutóbbi horgászataim során, ismét a Bodrog folyó menti egyik faluban, Bodrogolasziban található kis tanyát választottam, amely alacsony vízállású és nagy részben kövezéses. Késő délutáni/esti órákban érkeztem a horgászhelyemre, ködös, hűvös időben.
A menyhalfogás volt a célom, öröm volt látni a kapások sorozatát. Általában a jól bevált feeder botjaimat választom társamnak, ez most is így történt: 26-os monofil főzsinórral, 22-es trabucco előkével, süllőző horoggal. Csalinak halszeleteket használtam , amelyekkel közel 8 óra horgászat alatt, 10-15 menyhal akadt a horgomra. Átlagosan olyan 30-35 cm méretűeket sikerült kifognom, de aznap a legnagyobb köztük 43 cm volt. Mindegyik nagyon szép kapást csinált, gyönyörűen mentek a vízben, a sorozatos kapások nagy élménnyel szolgáltak.
Azt tapasztaltam, hogy abban az időpontban a halszeletek másfajta halakat is bevonzottak, ugyanis halkockát alkalmazva, egy jó pár darab süllőt is sikerült fogni. Kíváncsian várom a következő alkalmat kint a parton, hiszen sose tudni mekkora hal akad a horgomra!
Írta és fényképezte: Fodor János
Polinszky Attila élménybeszámolója:
A horgásztársammal sikerült újra egy hétre eljutnunk a Pó-folyóhoz, (Olaszország) harcsára horgászni. Amikor megérkeztünk, a folyó vízszintje másfél-két méterrel alacsonyabb volt, mint a szokásos. Csak a hét közepén kezdett el emelkedni. Majdnem egész héten esett és elég hűvös idő volt.A napok során több harcsát is fogtunk, kb. másfél métereseket, de kapitális példány nem akadt horogra. Gondoltuk, keresünk egy új helyet, ahol még nem voltunk.
Ezért úgy döntöttünk, hogy a camping (aminek a területe több kilométer hosszú, ahol csalihalat lehet beszerezni, csónakot vízre bocsájtani, tisztálkodási lehetőség van) területének legtávolabbi végére hajózunk el. Október 18.- àn, délután, lehorgonyoztuk a két csónakot. Bevittük a csalikat, lerögzítettük a helyükre és fákhoz kötöttük. Sajnos rövid időn belül, úgy 18.00 óra felé, annyit emelkedett a víz szintje, hogy újra kellett a botokat a csalikkal együtt beállítanunk a víz szintjéhez mérve.
Egy nyugodt naplemente után, hajnal 3 óra felé, telihold fényében, arra ébredtünk, hogy a bot hozzácsapódik a bottartóhoz. A kapásjelző csörög, az elektromos jelző visít és az orsóról nagy sebességgel fut le a zsinór. Miután bevágtunk, elengedtük a csónakot a főcsónaktól és beindítottuk a motort. Fogtam a botot, próbáltam a hal ellen dolgozni, a társam pedig elindította lassan, a hal irányába, a csónakot. Mikor a közelébe értünk, éreztem, hogy ez nem lesz egy átlagos hal. A fárasztás során többször megpróbált minket a fák közé húzni, ezért erősen kellett ellene tartani, vigyázva arra, nehogy leszakadjon..Kicsit később kifordult a nyílt víz felé és sodrással szemben húzta kettőnkkel a csónakot.
Megpróbált minden irányba kitörni. Csak úgy forrt körülötte a víz. Jó 45 perces fárasztás után sikerült nagy nehezen beemelnünk a csónakba. Ott láttuk csak meg igazán a hal óriási méreteit. Jó 5-7 percbe került, mire visszajutottunk a főcsónakunkhoz, hogy le tudjuk rendesen mérni. A mérete 2m 57cm volt, alig fért bele a csónakba.
Többféle csalit használunk pl. pisztrángot,kárászt. Ez a kapitális példány kárászra kapott. Mivel nem szeretjük kínozni a halakat, (kötéllel partra húzni, kikötni,várni a világost a jobb fényképért) ezért csináltunk pár fényképet, videót és utána óvatosan visszatettük a vízbe. Megvártuk, amíg elkezd rendesen mozogni, újra erőre kap és magától szeretne elúszni.Miután elköszöntünk ettől a csodálatos élőlénytől, megünnepeltük ezt az élményekben gazdag, izgalmas találkozást a Pó-folyó urával.
Írta és fényxképezte: Polinszky Attila
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Domolykó a Rábcából
Meleg Ábel szeptember végén Rábca Hanságligeti szakaszán kapitális domolykót akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Igazából úgy kezdődött az egész, hogy az egyik barátommal megbeszéltük, hogy pergetünk egyet. Csónakból pergettünk csukára a Rábca hanságligeti szakaszán.Több kilométert csorogtunk különösebb eredmény nélkül. Úgy gondoltuk, hogy nincs értelme tovább maradni. Koromsötétben elindultunk visszafelé, de volt egy érzésem, hogy még dobnom kell párat. És nagyon jól éreztem.
A semmiből érkezett egy hatalmas ütés és azonnal megindult a hal.Először nem tudtuk eldönteni hogy mi lehet a horgon, mert nagyon jól küzdött.De a végén mindketten meglepődtünk a gyönyörű domolykó láttán.
A hal 46 cm és 2+ kiló volt.
Egy Fox Rage 20 -80 grammos botot használtam, egy 3000-es daiwa orsóval, 22-es Berkley fonott főzsinórral és 70-es monofil előkével.
A csali meg egy 70mm-es Salmo Slider volt
A MOHOSZ szerint a rekordot Vágenhoffer Tamás tartja, aki 2019. október 11-én fogott ki egy 1,90 kg súlyú, 51 centiméter hosszú halat a Marcal folyón Koronco térségében műléggyel.
Írta és fényképezte: Meleg Ábel