Horgászat
Szárcsát fogtak horgászbottal
Heves vármegyében, Hatvan határában, nem messze az M3-as autópályától Juhos György a kedvenc szenvedélyének hódolt: azaz horgászott. A nyári és téli időszakban főleg pontyokra horgászik. Időnként azonban, horgászatai során, vízimadarakat is akaszt. Idén már a harmadik szárcsát orsózta ki a közel 120 hektáros vízfelületű bányatavon. Szárcsákat először november közepén látott. A csapat napról-napra nagyobb lett és decemberre már 60-70 főre duzzadt. Ez a madárfaj azonban rendkívül érzékeny az emberi jelenlétre, ha meglátnak bárkit a parton, azonnal tovább állnak. Gyuri ezt már tudta, ezért egy lakókocsi mögé húzódott be, hogy ne zavarja őket, mert mondjuk ki: nagyon szereti az állatokat és a madarakat!
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
A korábbi tapasztalatokra alapozva a téli felszerelését úgy állítja össze, hogy az “madárbarát” legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy viszonylag kisebb súlyú (100 gramm) csúszóólmot használ a főzsinóron. Ezt tudatosan alakította így ki, mert tavaly sikerült egy vonuló, téli madárvendéget kifognia – egy kercerécét, ami hazánktól északra költ, ha teheti akkor a fák odvaiban.
A két ünnep között szabadságot vett ki, ezért a mostani horgászata kivételesen reggel nyolc óra körül kezdődött. Minden horgászata előtt a hajójával etetőbojlit juttat a vízbe. A modern eszközök segítségével egy helyben tudja tartani a halakat. Miután “élesítette” a botjait, hosszú, eseménytelen órák következtek. A végszerelékén felkínált epres ízesítésű bojli persze nem kellett semminek és senkinek.
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
Körülbelül 4-5 óra elteltével egy nagyobb szárcsacsapat törte meg a feszes víztükröt. Pontosan oda szálltak le, ahol Gyuri várta a pontyokat. A madarak nem láthatták az etetést, mégis ott gyülekeztek. A szárcsacsapat valahogy megérezte a csali ízét a vízben, annak ellenére, hogy a meder ott körülbelül négy-hat méter mély!
Korábbi tapasztalatok alapján a vízimadarak sem tudnak ellenállni az epres ízesítésű bojlinak. Más horgászok beszámoltak arról, hogy a különböző fajok egymás viselkedésére reagálnak. Nem ritka, hogy a madarak és halak együtt falják fel a felkínált etetőanyagot. A szárcsacsapat egyszercsak lebukott, miközben a kapásjelző meg időnként megremegett. A nagy ponty ilyet nem csinál, ezek csak a szárcsák lehetnek – gondolta! Tapasztalat hiányában várta a kapást. Ez volt az első év, amikor szárcsát sikerült kifognia, de ekkor ezt még nem is gondolta!
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
A madarak érkezése után alig telt el 10-20 perc, de már sikerült a második madarat is megszákolnia. A naptár december 28-át mutatott. Az első szárcsát december 15-én fogta ki és ez így ment az egész ünnepek alatt. A vízimadarak horgászata jóval nagyobb óvatosságot igényel, mert a “fárasztás” során esélyt kell adni a madárnak a levegővételhez. A bevágást követően a szárcsa időnként felbukkant levegőt venni. Ezt türelmesen ki kellett várnia Gyurinak, hogy életben tarthassa és szabadon tudja engedi őket! Minden esetben a horog a szárcsa csőrének szélébe akadt. A legutolsó madárnál a horogszabadítás után, megbizonyosodott arról, hogy elállt a vérzés. A sebet lefertőtlenítette. A szárcsa, annak ellenére hogy csípett-harapott, pár perc elteltével megnyugodott. A madár érezte, hogy néhány fénykép elkészítése után szabadulhat.
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
A korábbi években sikerült már kifognia a pontyok és amurok mellett számos madárfajt, amit most színesített a szárcsa is – zárta beszámolóját Juhos György.
A Vadászati lexikon így ír a szárcsáról:
“szárcsa Fulica atra – Blässhuhn, Belchen, Zappen, Lietze – A guvatfélékhez tartozó, Közép- Európa leggyakoribb, hazai vizeink legelterjedtebb vadászható, vonuló vízi madara. Réce nagyságú (600 g), tollazata palafekete, homlokpajzsa világító fehér, erős csőre fehéres, a ♂-et a ♀-től csak nagyobb homlokpajzsa különbözteti meg. Fejét bólogatva úszik, fejes ugrással merül; veszély esetén, mielőtt felszáll, szárnycsapkodva fut a vízen. Lábujján úszókaréjok/lebenyek. Erős, magas hangja van, kityeg, csikorog, talicskázik (,,köw” ♀, „pix” ♂). Valamennyi belső állóvízen megtalálható, télen gyakran nagy csapatokban át is telelhet. Etetőhelyeken szinte szelíd. Vízen vagy a sűrű parti növényzetben fészkel, 6-9 világos alapon feketén pöttyözött tojást rak. Mindkét nem vezeti a fiókákat, amelyek a kikelés után ha- marosan elhagyják a fészket, de még egy ideig az öregek etetik őket. Az apró pelyhes fiókák feketék, fejükön feltűnő vörös-narancs színű pelyhekkel, csőrük vörös, fehér heggyel. Később a fiatalok háti tollruhája és nyakuk hátsó része szürke, torkuk, nyakuk első része és a mellük fehéres. Mindenevő, előnyben részesíti a növényi táplálékot. Sokak véleményével ellentétben nem űzi el a vadkacsákat. Vadászat: többnyire a tőkésréce vadászatán, elvétve a vizeken. A nagyobb áttelelő vizeken késő ősszel kifejezett ~vadászatokat rendeznek (legtöbbször csónakkal hajtják, onnan is lövik). Különlegesen szabályozza a jog a Boden-tavi hagyományos ~ vadászatot. Magyaro. gyakori, vadászható.”
Homonnay et al. (1997): Vadászati lexikon 303 pp.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Juhos György korábbi különleges fogása itt olvasható
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Kapitális csukát akasztottak
Bagó Róbert élete egyik legnagyobb csukáját akasztotta meg. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Bagó Róbert vagyok. Több, mint 40 éve horgászom, gyermekkori szenvedélyem. Mindig is közel állt a szívemhez a finomszerelékes horgászat. 2 évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátom, Zsolt ismertette meg velem a rablóhalazás világát. Ezen belül a drop shot módszer tetszett meg leginkább, így, ha csak tehetem, ezzel horgászok.
Fotó: Bagó Róbert – AJN
2024. november 2-a fontos nap lett a horgászéletemben. 10 órakor érkeztünk a horgászhelyre, csodálatos, napsütéses, szélcsendes időben. Nem sokkal a horgászat kezdete után, sikerült fognom egy 35 centis kősüllőt, majd egy szebb sügér akadt a horgomra. Kis pihenőt adtak a csatorna halai. A következő dobásnál olyan érzés volt, mintha elakadt volna a szerelék, kb. 30 méterre a parttól. Ahogy megrántottam, iszonyatos erővel megindult, a fékem egyfolytában szólt. Ekkor már tudtam, hogy óriási halat akasztottam. 35 percig egyfolytában ment, amire a part közelébe tudtam húzni. De még ekkor sem tudtam, hogy mi dolgoztatott meg ennyire. Zsolt, a merítőszákkal, tettre készen állt mellettem.
Fotó: Bagó Róbert – AJN
A parttól egy méterre mutatta meg magát. Ebben a pillanatban Zsolt gyorsan meg is szákolta. Másodpercekig csak néztük a hatalmas halat, nem tudtunk megszólalni sem. Életünkben egyikünk sem látott még ekkora csukát! Miután megmértük, számszerűen is bebizonyosodott, hogy hatalmas:1 méternél is nagyobb, 15 kiló! Zsolt 30 éve perget, de ilyen óriási halat még ő sem látott. Azt én is éreztem, hogy nagy lesz, de hogy ilyen különleges, hatalmas lesz, arra nem is gondoltam. Egyből feltűnt az óriási hasa, tapintásra éreztem, hogy tele van hallal. Természetesen meg sem fordult a fejemben, hogy elviszem. Ebben a világban, aki a vízben megél több évtizedet, az megérdemli, hogy éljen. Remélem még sok horgásznak ad örömet és visszaengedik.
A felszerelés, amivel megfogtam: Shimano stradic pergetőbot 15-50 grammos, orsó Shimano stradic 4000-es, 12-es fonott zsinór, 22-es fluorokarbon előke, 15 grammos végólom, vörösszínű 5 centis gumihal.
Kívánom, hogy ti is átélhessétek egyszer ezt a csodálatos élményt!
Írta és fényképezte: Bagó Róbert
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
Fotó: Rendőrség
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Fotó: Rendőrség
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
Fotó: Rendőrség
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség
Kapitális csukát akasztottak
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
Meddig emelkedik még a banán ára?
Műanyag helyett hagymahéj?
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A diplomaosztós kos
Életbika
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
