Horgászat
A Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását
A NÉBIH nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a rendelkezésre álló információk, valamint a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását. Akut kockázat nem áll fenn, valamint a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek esetében is negatívak az eredmények. A vizsgált halakban kimutatott arzéntartalom miatt azonban indokolt az elővigyázatosság.

Fotó: NÉBIH
Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület hívta fel a Nébih figyelmét azon közösségi média hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolat a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, majd mintát vett a Sajó határhoz közeli részéből származó növényevő és ragadozó halakból toxikus nehézfémek jelenlétének vizsgálata céljából.
A laboratóriumi mérések határértékkel szabályozott toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot) nem mutattak ki a kifogott halakból. Az Európai Unióban arzénszennyezettségre vonatkozó határérték halak esetében jelenleg nincs. Egyeztetési szakaszban van egy rendelettervezet, amely az édesvízi halakra is megállapítana arzénra vonatkozó maximális szintet, érvényes jogi alap hiányában azonban a hatósági minták jelenleg nem minősíthetőek. A Sajóból kifogott halak esetében ugyanakkor elmondható, hogy az idősebb, növényevő egyedekben mért arzéntartalom meghaladta a tervezet szerinti határértéket. A fiatalabb, ragadozó halak mintái határértékhez közeli, vagy azt kismértékben meghaladó arzénmennyiséget tartalmaztak.
A rendelkezésre álló információk és vizsgálati eredmények alapján a Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak elfogyasztását. Kiemelendő, hogy a halhús nem tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami akut mérgezést okozna! Az arzén kis koncentrációban, de hosszan tartó bevitele azonban már egészségügyi kockázattal járhat, ezért indokolt újabb értesítésig mellőzni a Sajó halállományának étkezési célú felhasználását.
A Nébih a továbbiakban is figyelemmel kíséri a nemzetközi és hazai eseményeket és folytatja érdemi változás esetén megismétli a vizsgálatokat.
Az arzén jelenléte a mindennapokban
A környezetben való általános elterjedtsége miatt az arzén igen kis mennyiségben mindenkinek a szervezetébe bekerül. A terhelés mértéke elsősorban a táplálkozási szokásokkal függ össze. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatbázisa szerint a gabona alapú termékek, a rizs és rizsalapú termékek, a tej és a tejtermékek, valamint az ivóvíz teszik ki az európai fogyasztók szervetlen arzén bevitelének nagy részét. A hazai adatok azt mutatják, hogy összességében az arzén bevitel nem jelent kockázatot a fogyasztókra. Az arzén forrása Magyarországon az ivóvíz, azonban a vízkezelésnek köszönhetően a kifogásolt ivóvíz aránya jelentősen lecsökkent, határérték túllépése esetén az ivóvíz nem fogyasztható. A Nébih ellenőrzései során egyéb minták esetében nem fordult elő arzén miatt kifogásolt termék.
Forrás: NÉBIH
A laikusokat és kételkedőket ki kell ábrándítanom, mert a következőkben nem egy hóbortos, céltalan parti kószálgatásról fogok értekezni, hanem egy célzott, pergető technikát szeretnék bemutatni az olvasók számára.
Mint azt mindannyian tudjuk, kifejezetten sikeresek lehetünk a rablóhalak felkutatásában a különböző mesterséges építmények, kikötői oszlopok és vasfalak közvetlen közelében. Az ilyen tereptárgyak mindig kiemelt haltartó képességgel rendelkezhetnek, amit érdemes szem előtt tartanunk. A vasfalak aljában a halak előszeretettel bújnak meg, különösen, ha a fal szegélye védett a napsütéstől, tehát árnyékos. A rablóhalak viselkedésére jellemző, hogy előnyben részesítik azokat a területeket, ahol kilétük rejtve maradhat. Tipikus példa erre a csapósügér, amely tökéletesen kihasználja a kikötők védfalai által biztosított rejtekhelyeket.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Az ilyen vasfalakat mindig azon az oldalon, vagy olyan időpontban érdemes felkeresni, amikor a fal tövét nem éri közvetlen napsütés. Többféle módszerrel is próbálkozhatunk a rablóhalak becserkészésére, és a megfelelő montázs kiválasztása több szempont mérlegelését igényli.
A műcsali vezetése a következőképpen történik: magunk mellett függőlegesen leengedjük a csalit, majd amikor teljesen leér, lágy pöccintésekkel kezdjük el kutatni a mederben tartózkodó ragadozókat. A gumicsalit néhányszor meglibbentve próbáljuk meggyőződni arról, hogy tartózkodik-e az adott ponton zsákmányra leső rablóhal. Ha nincs kapás, egy lépést tovább haladva folytatjuk a műcsali pattogtatását, így igyekezve felkutatni a csíkos bélpoklosokat. Ezzel a módszerrel végigsétálhatunk a védfalak mentén, és nagy eséllyel találkozhatunk egy-két sügérrel.
A különböző technikák alkalmazásával még eredményesebbek lehetünk, például a Ned-Rig, a Drop Shot vagy egy egyszerű jiges gumihalas módszer is hatékony lehet. Mivel a csalink közvetlenül alattunk helyezkedik el, finoman emelgetve hosszabb ideig tarthatjuk egy adott ponton, anélkül hogy elsodródna a célhelyről. Ha megbizonyosodtunk arról, hogy az adott ponton nincs rablóhal, akkor egy lépéssel tovább haladva ismételten nekilátunk a műcsali emelgetésének. Ezzel a lassú, részletes módszerrel szinte végigtapogathatjuk a védfalak alját, és jó eséllyel rábukkanhatunk egy sügérre.
Az emelgetés magasságának megválasztása is fontos tényező. Tapasztalataim szerint általában 30-50 cm-es felugrasztás bőven elegendő, de a víz hőmérséklete is befolyásolja ezt. Lehűlő vízben akár 20 cm-es fellibbentés is elegendő lehet, ilyenkor a csalit hosszabb ideig érdemes egy helyben tartani, és türelmesen kivárni a sügér támadását. Télen a csapósügér lassabban reagál, ezért a visszahullás végén akár 4-5 másodpercig is várhatunk a következő mozdulat előtt. Nyáron ezzel szemben a melegebb víz miatt nincs szükség erre a türelmesebb technikára, ilyenkor intenzíven és folyamatosan táncoltatva vezethetjük a csalit. Ha sügér van a közelben, biztosan lecsap rá.
A megfelelő csali kiválasztása szintén kulcsfontosságú, és széles skálán mozoghat. Én például a Hiki és a Fanatik UL csalijaitól kezdve a Zander Pro Shadig szinte mindenféle plasztikkal próbálkozom. A legfontosabb tényező azonban a megfelelő helyszín és időpont megválasztása. Fontos, hogy akkor próbálkozzunk, amikor a vasfal vagy egyéb műtárgy szegélye árnyékban van, hiszen ilyenkor nagyobb eséllyel találunk ott sügért.
Próbáljátok ki Ti is ezt az igazán érdekes és élvezetes pergetési módot, és garantáltan nem fogtok csalódni!
Görbüljön mindenkinek!
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!
Horgászat
26 tonna háromnyaras pontyot telepítenek Békés vármegyében
Orosháza térségében már februárban, a háromnyaras pontytelepítések folytatásaként megkezdte a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége a többi vízterületük horogérett, 2-2,5 kg átlagsúlyú pontyokkal történő tavaszi frissítését. Ennek során a Király és Társa Kft. öcsödi telepéről 6.200 kg, a Fish-Coop Kft. dénesmajori telepéről 9.200 kg pontyot vásároltak és helyezeztek ki, illetve jövő héten további 11.000 kg halat várnak a Biharugrai Halgazdaság Kft-től. A telepítés a KHESZ önerejéből és a MOHOSZ ÁPFE-VII/2/2025. számú támogatásából valósul meg közölte a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége.

Békés vármegye megannyi vizébe került méretes ponty! Forrás: Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége
A haltermelő partnereiktől beszerezett pontyok mellett megkezdték az Ecsegfalvi Halgazdaságukban történő lehalászási munkálatokat is, amelyek további egészséges, kiváló minőségű pontyállománnyal gazdagítják vizeinket.
A kedvező halasítási körülményeknek köszönhetően április első hetéig mindegyik KHESZ vízterület részesülni fog háromnyaras pontytelepítésből.

Több halgazdaságból jelentős mennyiségű ponty került a Békés vármegyei vizekbe. Forrás: Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége
A Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége közleményben fejezte ki MOHOSZ támogatását, a termelő és a telepítésben közreműködő kollégáik munkáját és támogatását.
Forrás: Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
Horgászhelyeket takarítottak a Fekete-, és a Kettős-Körös mentén



Forrás:
Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége