Keressen minket

Kiemelt cikk

Debrecen – Az agrároktatás fellegvára

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

120 éve adták át a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikumának főépületét Debrecenben, Pallagon. Tíz esztendeje indult az élelmiszeripari technikus képzés és 2021. szeptemberétől a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Szakkollégiuma úgy határozott, hogy hat, kiváló középiskolai tanuló számára képzési lehetőséget biztosít. Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora nyilatkozott az Agro Jager Newsnak az elért sikerekről, tervekről és a mögöttük álló bő évtizedes munkáról.

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora

Debrecen városának meghatározó szerepe, az agrárszakember képzésben megkérdőjelezhetetlen, hiszen a mögötte álló több, mint másfél század, generációk sorát képezte és adta a magyar mezőgazdaságnak. Történelmi helyszíne az agrárkutatásoknak, a magyar kukoricatermesztésnek, a vetőmag előállításnak Debrecen. Pallag és Debrecen neve összeforrt és fogalommá vált az agráriumban – tájékoztat Prof. Dr. Nagy János agrárkutató, a Debreceni Egyetem prorektora.

A Franchi fegyverkatalógust a fényképre kattintva lehet elérni!

Debrecenből és Pallagról kikerülő szakembereket ma is olyan széles ismeretekkel engedjük a szakmába, hagyják el egyetemünk kapuit, akik képesek arra, hogy mind a gazdasági, mind pedig a klimatikus változásokra – megfelelő rugalmassággal – megoldásokat találjanak és tovább fejlődjenek. Úgy gondolom – folytatja Nagy János professzor -, hogy a debreceni mérnökök, kutatók mindig is az önálló döntéseikről, a gondolkodásmódjukról váltak híressé.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium diákjai nyári gyakorlaton

Ehhez azonban széles ismereteket kell elsajátítaniuk tanulmányaik folyamán, amelynek garanciáját, oktató-kutató tanáraink jelentik. A Debreceni Egyetem a XXI. század harmadik évtizedében ehhez olyan keretet ad, amely kiemeli az egyetemek sorából Debrecent és célpontja, a világ minden tájáról ideérkező tanulóknak. Universitas a szó minden tekintetében.

2009-ben, úgy határoztunk – folytatja Nagy János professzor, hogy a Debreceni Egyetem gyakorló középiskolai intézményévé bővítjük a Balásházy János Gyakorló Technikumot, Gimnáziumot és Kollégiumot. Persze sokunknak, ahogy nekem is, szoros a kötődésem Pallaghoz és alma materünkért felelősséggel is tartozunk. Az országban elsőként csatlakozhatott egy technikum az agrárfelsőoktatás kötelékébe.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium ünnepségén Prof. Dr. Nagy János prorektor (a képen jobbról a második), tőle jobbra kollégája, Fekete István

A Balásházy János Technikum integrálásával és új szakok akkreditálásával, mint az élelmiszeripari technikus képzés, olyan alapokat helyeztünk el, amelyek ma már mindenki számára látható:  döntésünk megalapozott és  jó stratégiai lépés volt. Ez a képzés ma már egy évtizedes és bebizonyosodott az is, hogy mennyire fontossá vált a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítása. Különösen abból az aspektusból, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány: kerüljenek előtérbe a magyar alapanyagok az élelmiszer előállítás, gyártás során. Ehhez a Debreceni Egyetem jól képzett magyar szakembereket biztosít és így érjük el, hogy a teljes élelmiszerpályát Magyarországon építsük fel. Ez a hármas: hazai földön, hazai alapanyagokból, hazai szakemberekkel biztosított előállítás, garantálja az agrárszakma növekedését is.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium az állattenyésztés elméleti oktatása mellett, a gyakorlati képzésre is nagy hangsúlyt fektet.

A mai kor kihívása nemcsak a növénytermesztés, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, hanem az élelmiszeripar kérdéseihez és elvárásaihoz történő  megfelelést követeli meg, azzal együtt, hogy a diákság felgyorsult információigényét kielégítse. Ezért, hogy a legjobb diákok már középiskolában megismerhessék az agrártudományok szerteágazó lehetőségeit, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola Tanácsa úgy határozott, hogy hat fő már ettől az oktatási évtől bekapcsolódhat az egyetemisták, a doktoranduszok mindennapi tudományos életébe. A Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium a természettudományok és a gyakorlati képzés vonatkozásában hazánk mezőgazdasági élvonalában szerepel.

Hagyomány és haladás. Könyritkaság őrzi az emlékét annak, hogy Pallag és Debrecen elválaszthatatlan része egymásnak. A magyar agrárképzésnek 160 éves hagyományát ápolják a református Tiszántúlon. Filep Miklós, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium igazgatója mutatja büszkén az Agro Jager Newsnak a kincset.

Felelősségünk sok tekintetben kötelesség is: nemcsak az ágazat jövője múlik a minőségi szakemberképzésen, hanem az itt tanuló, határainkon túlról érkezett diákság részére is adaptálható, felhasználható tudást is kell adni – szerte a Kárpát-medencében. Az egyetemnek azonban irányt is kell mutatni, amelyet az egyetem prorektoraként is nyugodtan értékelhetek, hiszen több évtizedes munka áll mögöttünk. Látható, hogy a kutatási és a képzési irányok meghatározása nemzetgazdasági érdek és a debreceni sikerek mögött ott áll a Debreceni Egyetem megannyi kara – tájékoztatta az Agro Jager Newst Prof Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium a kisgazdaságok kedvelt haszonállat tartásától a nagy üzemek állattenyésztéséig bezáróan széles képzési lehetőséggel várja a diákokat.

Debrecen-Pallagon, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium igazgatója, Filep Miklós fogad. A patinás épület mellé iskolabusz érkezett meg, mutatja büszkén az igazgató, aki elárulja, hogy ugyan gyakorló gazdaságot nem üzemeltetnek, de a régió legnagyobb vállalatai, cégei, mintegy 70 gazdasági társaság vállalta, hogy a képzéseket, amelyek aktuálisan illeszkednek az elméleti órákhoz, azokat helyben a gazdaságok látogatásával megoldhatja az iskola.

A légtér a drónokra és a fiatalokra vár. A képen a  Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium diákjai

Közülük a legnagyobb, nemzetközi viszonylatban is mértékkőnek számító KITE Zrt., amely integrátor cégként képes az ágazat minden szereplőjének termelését támogatni. Filep Miklós kiemelte, hogy a dróntechnikáktól egészen a galambtenyésztésig, minden olyan szektort be tudnak mutatni és építettek be a képzésbe, amelyből akár a legkisebb családi gazdaság képes fenntartani magát és önállóságát kialakítva gazdálkodhat. Ehhez azonban gazdasági ismeretek mellett, ma már a nyelvtanulás is kiemelt szerepet kapott Pallagon. A Debreceni Egyetem kötelékében, így olyan lehetőségük is adódik a Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégiumba jelentkező hallgatóinak, hogy az egyetem által kialakított nyelvvizsga rendszerben, a DExam tanárai révén több nyelvből is nyelvvizsgát tehessenek.

Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium diájait nagyon érdekli a precíziós gazdálkodás

Magyarország második legnagyobb városa körül az állattenyésztéstől, a kertészetig, a haltenyésztéstől, a szállítmányozásig nagyon sok szakembert keresnek, amelyre a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégiumnak különféle képzésekkel kellett reagálnia. A drónpilóta képzéstől, a legújabb, az ősztől induló földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzésen át, széles lehetőségei vannak az itt tanuló diákoknak.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium zászlóshajójának mégiscsak a technikusképzés számít. A 10. évfolyamtól, az ágazati alapvizsga és a szakma irányválasztás után, 11. évfolyamtól duálisképzéssel, szakképzési munkaszerződéssel már jövedelemhez is juthatnak a tanulók – mutatja be Filep Miklós igazgató a tanterv különféle lépcsőfokait. Érettségi vizsga után az ötödik évfolyamban technikus vizsgát, továbbá idegen nyelvből tesznek érettségi vizsgát a Pallagon tanuló diákok.

A drónokat nem könnyű irányítani, de a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium képzési rendszerében tökéletesen elsajátítják a hallgatók ezeket az ismereteket is.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégiumban így öt év után egyszerre ad technikus oklevelet és érettségi vizsgát, amely így együttesen emeltszintű érettséginek felel meg. Ezzel azonnal megnyílik a tanulók előtt a továbbtanulás lehetősége, miközben úgy vesznek részt az egyetemi képzésben, hogy teljes rálátást kapnak az ágazatra. Sok éves tapasztalat, hogy az egyetemi tanulmányok megkezdésekor teljesen tisztán tudják a diákok, hogy mely szektorban kívánnak később elhelyezkedni.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium igazgatója, Filep Miklós

Pallagon így mezőgazdasági gépész, kertész, földmérő, földügyi és térinformatikai, valamint logisztikai technikus képzést indítanak.

Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának középiskolai kapcsolatok fenntartásáért felelős oktatója, illetve a Debreceni Egyetem agrárfelsőoktatás történeti állandó kiállításának szakmai támogatója kiemelte, hogy Debrecen város agrároktatásának története több mint 150 éves múltra tekint vissza, mely során az emberi akarat és szűnni nem akaró alkotni vágyás, egy olyan korszerű közép – és felsőfokú agrárszakképzési rendszert hozott létre, mely a Tiszántúl és az ország egyik legjelentősebb agrártudományi központjává vált. A debreceni agrárképzés több ezer végzett tanulója jelentős mértékben határozza meg, és irányítja a hazai mezőgazdasági termelés mindennapjait, illetve annak fejlődését. A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikumában megvalósuló kiemelkedő színvonalú középfokú szakképzés mind az egyetem, mind a város, mind a régió számára stratégiai jelentőségű. Az egyetem számára fontos szempont, hogy a technikum befejezése után várhatóan sokan folytatják majd tanulmányaikat a Debreceni Egyetem agrár-, és élelmiszertudományi képzésein. Ezentúl a Debreceni Egyetem, mint fenntartó jóvoltából a gyakorló technikum diákjai számára óriási lehetőség, hogy már középiskolában, tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak az egyetemi polgárok tanulmányi életébe. Ennek egyik legjobb példája, hogy 2021 szeptemberében 6 fő kiváló technikumi tanulónak vált lehetősége bekapcsolódni a DE MÉK Kerpely Kálmán Szakkollégiumának tehetséggondozó tevékenységébe, mentortanárok irányításával.

Fekete István elmondta, hogy a Debreceni Egyetem karai a Balásházy János Gyakorló Technikumával karöltve életpályamodellt tudnak biztosítani az agrárpályát választó fiatalok számára a középiskolai szakképzéstől, a felsőoktatáson át, a doktori fokozat megszerzésig. Az ötéves technikumi képzés tulajdonképpen egyenes utat jelenthet az egyetemre.

Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának középiskolai kapcsolatok fenntartásáért felelős oktatója, illetve a Debreceni Egyetem agrárfelsőoktatás történeti állandó kiállításának szakmai támogatója és diákjai

A Debreceni Egyetem és gyakorló technikuma az agrármérnöktanár képzés területén is szorosan együttműködik és a szakmai tanár utánpótlás bázisa elsősorban a tiszántúli régióban, melyre napjainkban igen jelentős igény mutatkozik. A debreceni agrármérnöktanár képzés egyik sajátossága, hogy résztvevő hallgatóknak az egyetem technikumában, a Balásházyban biztosítanak lehetőséget a tanítási gyakorlatot teljesítésére.

Végül Fekete István kiemelte, hogy a debreceni közép- és felsőfokú agrárképzés országszerte mindig is híres volt, és híres mind a mai napig a kiváló tanár-diák kapcsolatokról, mely kulcsa már több mint 150 éve a sikeres agrárgazdasági szakemberképzésnek.

Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem, Prof. Dr. Nagy János, Fekete István és az Agro Jager News

 

Címkék:

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

4 hét

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

2 hónap

on

2024.09.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

2 hónap

on

2024.09.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1