Kiemelt cikk
Nyílt nap Békéscsabán, a KC-Békés Kft. telephelyén – GALÉRIÁVAL
A KC-Békés nyílt napja sok szempontból kiemelkedik a sorból. Egyrészt önerőből, a kereskedelemre támaszkodva, képes volt bekapcsolni egy magyarországi rendezvényre a romániai gazdákat, másrészt az előadók hitelességüket, nem hosszú előadásokkal, hanem rövid, gyors bemutatkozásokkal, ismertetőkkel prezentálták. A cég rövid- és hosszútávú terveiről, termékeiről, Pántye Péter és Géczi Gábor cégvezetők tájékoztatták az Agro Jager Newst.
Pántye úr! Kérem értékelje a mögöttünk álló egy évet!
Évente egyszer találkozunk itt Békéscsabán a partnereinkkel, üzlettársainkkal és az általunk forgalmazott gépek, márkák képviselőivel. Igen nehéz tavasz és lassan nyár van mögöttünk, de jelentős változások történtek a nyugat-európai cégek portfóliójában is. Például a Lemken eladta a permetezőgépekkel foglalkozó üzletágát és a precíziós technikák felé nyitott. Megjelentek egy LEMKEN minőséget képviselő, kamerákkal felszerelt STEKEE sorközművelővel. Pár perce megérkeztek a romániai partnerek, Oláh Andor Vest-Tract kereskedelmi igazgatója és csapata is elfogadta a meghívásunkat, akik 14 erdélyi megyét képviselnek. Vetőmag kínálattal készültünk, a céggel több, mint 13 éve együtt dolgozó, megítélésünk szerint az egyik legjobb mezőgazdasági pályázatíró is elfogadta a felkérést. Azt látjuk, hogy most ilyen különösen száraz, nehéz években kell a legmegfontoltabbnak lennie a termelésnek és így nekünk is: a KC- Békés munkatársainak, hogy ne csak gépet adjunk, hanem a cégünk kapcsolatrendszerével tovább segítsük termelőinket, vásárlóinkat, partnereinket. Most, nehéz időkben mutatkozik meg, hogy mit jelent a jó üzlet. Számunkra azt, hogy vásárlás után is ott állunk a termelők mögött és segítjük az ágazatban dolgozókat. Előre mutató, profitorientált célokat tűztünk ki, mind magunk, mind pedig a termelőink számára.
A romániai piac most, hogy működik? Milyen gépek után érdeklődnek a termelők?
Itt áll Oláh Andor a Vest Tract kereskedelmi igazgatója mellettem, akivel a piac igényeiről beszélgettünk pár perce. Ott a 100-120 LE traktorokat keresik a gazdák és számunkra a legfontosabb az üzembiztonság. A gépeknek indulnia kell és a lehető legkisebb szervízelési költséggel szeretnék üzemeltetni. Ebben a Mc.Cormick olyan szegmenst tudott nyújtani a Solis traktorokkal, ami kiemelte a mezőgazdasági erőgépeket forgalmazó cégek sorából romániai partnerünket. A termelők gondolkodása azonban teljesen egyforma határon innen és túl, pusztán a gazdaság méretek másak, ezért kisebb vonóerőigényű és keskenyebb művelési szélességet keresnek, de a minőséget illetően az elvárások arrafelé ösztönzik a termelőket itt és Erdélyben is, hogy a lehető legkisebb szervizköltség mellett, az esetleges alkatrész beszerzés a leggyorsabb legyen. Ebben például, a Lemkennel 24-48 óra alatt képesek vagyunk reagálni és örömmel jelenthetem be azt is, hogy Magyarországon egy ütőképes, gyorsregálású szervízcsapattal bővültünk itt a békéscsabai telephelyünkön.
Az elmúlt évben már láttunk itt Solis traktorokat. Hogyan fogadta a termelés az indiai erőgépeket és milyen kategóriában érdeklődtek a termelők? Pántye úr? Géczi úr?
Pányte Péter: A SOLIS traktorok nyugodtan mondjuk, hogy olyan karrier előtt állnak, amely végét egyáltalán nem látjuk. 2021-ben 270 gép talált új gazdára, 2022-ben ezt a számot júliusra teljesítettük. 18-tól 90 Le kategóriáig.
Géczi Gábor: A SOLIS minőségét alapvetően a szervízelés költsége és a meghibásodások rendkívül alacsony száma példázza. Gyakorlatilag a szervízelés költsége 70-80%-a más típusokhoz képest és az alkatrészek ára 50%-kal olcsóbb! Nagyon jól látszik, hogy van egy olyan szegmens az ágazatban, ahol szükség van egy, az igényekhez illeszthető kis traktorra. Ahol a nagyok nem férnek el, vagy kisebb feladatokat kell teljesíteni, ott a SOLIS verhetetlen. Ez látszik alapvetően az értékesítés volumenéből.
Több erőgép is itt áll, de mégis a ZETOR áll a központban. Marad a márka?
Pántye Péter: Abszolút. A ZETOR a legendás Crystal 16045-össel írta be magát a magyar gazdák, a magyar mezőgazdasági gépek történelmébe. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a keleti reláció legmagasabb minősége megütötte az akkori nyugati színvonalat. A cseh mezőgazdasági gépgyártás ma fénykorát éli és a ZETOR ma már újra kínálja a hathengeres motorját is. A ZETOR gyárban soha nem álltak le a fejlesztésekkel és meggyőződésünk Géczi Gáborral, hogy jó döntésünk volt akkor, amikor a kizárólagos gépforgalmazásra aláírtuk a megállapodást. Ezt vissza is igazolta a gyakorlat. Nagyon kedvelt erőgép a magyar termelésben. Arról nem is beszélve, hogy európai cég lévén, az alkatrészbeszerzés, -ellátás gördülékeny, gyors, stabil.
Ott áll egy Mc.Cormick, látunk quadokat és itt pedig egy elektromos csúszókormányzású (Elise900) rakodó áll? Hogyan kerültek ezek a gépek ide?
A partnereink érdeklődtek. Beszélgetünk, a cégünk kapuja mindig nyitva van és ilyenkor arról is tájékozódunk, milyen eszközöket keresnek a társaságok, cégek, termelők. Míg Romániában a kisebb, addig Magyarországon a 300 Le-ig is keresik az erőgépeket a gazdák. Ebbe a szegmensbe húztunk, ha úgy vesszük, az ekénket és a Mc.Cormick tudott olyan motorkínálatot nyújtani, ami stabil alapja lehet a termelésnek. Ennek a gépnek a háború előtt hatalmas presztízse volt a Tiszántúlon és Magyarországon. Nagyon ismert gépek voltak. A legutolsó darabok a kollektivizálásból a gépállomásokra kerültek, ahol alkatrész híján és az akkori gazdaságpolitika mellett, lassan-lassan eltűntek és a feledés homályába merültek, de most újra itt vannak és ma is bizonyít ez a márka.
A quadok célterületei, szemben a traktorokkal, már széles lehetőségeket nyitnak. A munka ezekkel az eszközökkel, már-már szabadidős tevékenységnek számít. Ezt nem mi mondjuk, ezek a visszajelzések. A mezőgazdaságtól, egészen az erdészeti, a vadászati szektorig bezáróan, viszik a quadokat. Rendszámot kapnak és a legújabb szabályozással ma már a jogosítványokban a „T” jelzéssel is vezethetők. 50 cm3-től egészen 600 cm3-ig kínáljuk.
Visszakanyarodva az elektromos csúszókormányos rakodóra: ez, hogy került Békéscsabára?
Pántye Péter: A magyar termelésnek sok szempont szerint kell megfelelnie. Persze, ez igaz az Eu más tagállamában dolgozó termelőkre is. Zaj, különféle károsanyag kibocsátás miatt, előírások sorát kell teljesíteni. Az ELISE900 rakodó erre képes. Újdonság abban is, hogy távirányítással is vezérelhető. Jöjjenek be a telephelyünkre és próbálják ki!
Géczi Gábor: Az ELISE900 szervízelésével verhetetlen. Egy üzemóra, gyakorlatilag egy euró költséggel teljesíthető. Három elektromos motorja révén, kiküszöbölve a robbanómotort, olyan előnyei lettek, mint például a nagyon rövid rakodási idő. Aki üzemeltet dízel rendszerű erőforrással szerelt rakodót, tudja, hogy a rövid használat miatt nem képes a motor elérni az üzemi hőfokot, ami az elégtelen égés miatt korom lerakodásokat okoz amelyet a gép beépített elektronikai rendszere automatikusan tisztít (kiéget). Néha ez eltart 15-20 percig is. Különleges, netán tűzveszélyes környezetben ezek a váratlan, a gépkezelőktől független események, azonban kockázatosak lehetnek a gazdálkodók számára. Másik pedig az, hogy a cég átalakította a töltésrendszerét 380V helyett ez a gép ma már 220 Voltról is tölthető.
A köszöntők után nyolc előadó, alig 45 perc alatt pörgette le a legújabb információkkal tűzdelt előadását. Katalógusok, szóróanyagok mellett cégvezetők, kereskedelmi igazgatók képviselték a legnagyobb márkákat. Amolyan igazi műhelymunka alakult ki.
Bene Attila, a KC-Békés Kft. szerződött mezőgazdasági pályázatírója is jelen volt. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a KC-Békés Kft-vel olyan együttműködést alakítottak ki, hogy amikor egy termelő fejleszteni szeretne, akkor bekapcsolódnak a gazdaságfejlesztés előkészítésébe és konkrét számokkal támogatják a termelőt. Ez fontos a termelő beruházásnak megtérülésében, fontos a KC-Békés hosszútávú stratégiájában, miközben a szakpolitikai, gazdasági, pályázati rendszer előírásainak teljesítését is garantálja.
Kiemelte, hogy éppen jó hírekkel érkezett, hiszen a 2020-as időszak építési beruházásai nyomán, azok a termelők, akik öt millió forint költség felett terveztek, most további 10%-ot számolhatnak el. Hangsúlyozta, hogy élő pályázatok közül az öntözésfejlesztés áll még nyitva, amelyben érdemes elmozdulni. Jól látszik az is, hogy 2023 és 2027 között két pilléren, mintegy 6000 milliárd forintot nyitnak meg az ágazatnak. A kertészetre négyszeres és a feldolgozóipar számára négy és félszeres intenzitással lehet majd pályázni. A kicsi és a nagy szárítók, nagy gépek mellett a Leader pályázatokra is különítenek el forrásokat, amely számokban azt jelenti, hogy 5-25 millió forint között, akár 60-70%-os támogatás mellett juthatunk hozzá, maximum 80KW teljesítményű traktorokhoz.
Egyelőre még nem látják, de továbbra is nagyon fontos gazdálkodási forma lesz AKG és ÖKO program. Érdemes folyamatosan tájékozódni a GENORI Solutions oldalán – tájékoztatta lapunkat Bene Attila ügyvezető igazgató
A rendezvényen természetesen a vendéglátásnak is fontos feladat jutott. Aki valaha is járt Békéscsabán, az tudja, hogy a csabai kolbásznak, az itteni fűszerezésnek, konyhaművészetnek nagyon nagy hagyományai vannak. Akit beavatnak a titkokba, azoknak bizony be kell házasodniuk – vallják a békéscsabaiak. Pántye Péter kiemelte, hogy sokkal egyszerűbb ellátogatni és megkóstolni azt a babgulyást, amit ilyenkor főznek, mert a receptet a csabai asszonyok, emberek bizonyosan nem fogják elárulni!
Dr. Szilágyi Gergely & Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége