Mezőgazdaság
Az MVH elnöke Kiszomborban – villáminterjú Dr. Gyuricza Csabával
Szilágyi László, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója a Rádió7-nek elmondta, hogy öt éve vette át a cég vezetését, amely igen nehéz helyzetben volt. Legfontosabb feladat az volt 2010-ben, hogy megmentse a Gabonakutató intézetet, amely az első világháború óta folyamatosan kutatásokkal foglalkozott és az alföldi mezőgazdasági problémákra kereste mindig is a válaszokat. Komplex kutatások: a talajtantól a nemesítésig, nagyon sok problémára megtalálták a választ, amelyek elválaszthatatlanok ma is.
Szilágyi László a cég átszervezését 2010-ben a kereskedelem és az értékesítés újragondolásával indította, majd a külföldi, továbbá az európai unión kívüli piacokat vette célba. A régi és új kapcsolatokat mobilizálva sikerült beindítani egy stabil orosz és ukrán piacot. A déli szomszédainkkal Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a korábbi, nagyon jó kapcsolatokat felfrissítette és újra jelen vannak Szlovákiában és a Romániában is. Minden egyes országban meg kellett találni azt a fajta kínálatot, amely az ottani gazdák számára legkedvezőbb lehetett – mondta Szilágyi László ügyvezető igazgató. Jelenleg Ukrajnában három hibrid repcefajta kapott elismerést, amely kifejezetten az ukrán piaci igényekre lett nemesítve. A kereskedelemből, a vetőmag szaporításból és a vetőmagüzemi bérmunka bevételekből sikerült azonnal az eszközállományt fejleszteni. A vetőmag üzem eszközállományán túl a szántóföldi növénytermesztés gépeit és a laboratóriumi műszerpark fejlesztés is sikeresen megvalósult, amelynek korszerűsítése folyamatos. Ma már stabilan, nyereségesen, 240 főnek adnak munkát. A Gabonakutató azonban nem csak az öreg kontinensen hódít; a Közel-Keletről is nagy érdeklődést mutatnak, hiszen a lisztlaboratóriumban, diétás és gluténmentes élelmiszereket fejlesztenek. Az izraeli tárgyalások éppen most kezdődtek – tudtuk meg a beszélgetés alatt Szilágyi Lászlótól.
Szilágyi László a cég átszervezését 2010-ben a kereskedelem és az értékesítés újragondolásával indította, majd a külföldi, továbbá az európai unión kívüli piacokat vette célba. A régi és új kapcsolatokat mobilizálva sikerült beindítani egy stabil orosz és ukrán piacot. A déli szomszédainkkal Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a korábbi, nagyon jó kapcsolatokat felfrissítette és újra jelen vannak Szlovákiában és a Romániában is. Minden egyes országban meg kellett találni azt a fajta kínálatot, amely az ottani gazdák számára legkedvezőbb lehetett – mondta Szilágyi László ügyvezető igazgató. Jelenleg Ukrajnában három hibrid repcefajta kapott elismerést, amely kifejezetten az ukrán piaci igényekre lett nemesítve. A kereskedelemből, a vetőmag szaporításból és a vetőmagüzemi bérmunka bevételekből sikerült azonnal az eszközállományt fejleszteni. A vetőmag üzem eszközállományán túl a szántóföldi növénytermesztés gépeit és a laboratóriumi műszerpark fejlesztés is sikeresen megvalósult, amelynek korszerűsítése folyamatos. Ma már stabilan, nyereségesen, 240 főnek adnak munkát. A Gabonakutató azonban nem csak az öreg kontinensen hódít; a Közel-Keletről is nagy érdeklődést mutatnak, hiszen a lisztlaboratóriumban, diétás és gluténmentes élelmiszereket fejlesztenek. Az izraeli tárgyalások éppen most kezdődtek – tudtuk meg a beszélgetés alatt Szilágyi Lászlótól.
A fejlesztések, a stabil nyereség azonban nem adhatnak okot arra, hogy megpihenjünk – mondta Szilágyi László, a több mint 400 fős kukorica bemutatón. A piac és a gazdák igénye folyamatosan változik, változnak a trendek és változik a klíma. Be kell látni, hogy öntözés nélkül nem lehet stabilan termelni. A nemesítőknek most a szárazságtűrés problémakörének a megoldása a legfontosabb feladata, amelyet illeszteni kell az öntözésfejlesztés kutatásaihoz. A két területnek csatlakoznia kell a növénytermesztés színvonalának fokozásban, amelyhez kormányzati segítségre van szüksége az egész országnak. Ma a Gabonakutató Kiszomborban, mintegy 1050 hektár vízjogi engedéllyel rendelkező területet folyamatosan tudják öntözni. Ehhez az szükséges, hogy az ATIKÖVIZIG folyamatosan tudja biztosítani az öntözővizet.
Az elmúlt esztendőben ünnepeltük a cég 90. évfordulóját. Ebben az évtizedben az innovációnak kell főszerepet kapni, annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani a konkurenciával. A Gabonakutatónak ugyanazon a piacon kell versenyben maradni, ahol a multinacionális cégek kínálják vetőmag fajtájaikat. A Gabonakutató eddig szárazságtűrésre és alkalmazkodóképességre nemesített és a jövőben is ez az egyik fő iránya a nemesítésének. A klimatikus változások ezt követelik meg– tájékoztatta a vendégeket és a Rádió7-et Szilágyi László ügyvezető igazgató.
A bemutató alatt Dr. Gyuricza Csabával, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökével beszélgettem:
Kérem, értékelje, milyen munkán vannak túl az idei nyáron és hogyan sikerült az idei támogatások benyújtása az MVH megyei és fővárosi igazgatóságain?
2015-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal életében a legnagyobb átalakításokra került sor, melyek nagyon nagy kihívások elé állították a hivatalt, amely az egyik legnagyobb országos hatáskörű közigazgatási szerv, egyúttal az egyik legtöbb agrárszakembert foglalkoztató szervezet. Országosan, mintegy 1700 munkatárs dolgozik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felosztásán. A megváltozott támogatási feltételrendszer bevezetésével egyidejüleg meg kellett szüntetni azt az anomáliát, hogy nagyon nehezen tudták elérni a hivatalt a gazdák. Ma már munkaidőben telefonon is azonnal kapcsolatot tudnak teremteni velünk az ország bármely pontjáról és azonnal reagálunk a felmerült kérdésekre. Óriási energiákra és kapacitásbővítésre volt szükségünk ahhoz, hogy az idei pályázatokat gördülékenyen és ütemesen feldolgozzuk. Elmondhatom, hogy éles helyzetben kellett teljesítenie a munkatársaimnak, folyamatosan megoldva a gyakorlatban felmerülő kérdéseket. Bízom benne, hogy a gazdatársadalom is megelégedéssel fogadta a változásokat.
Információnk szerint több problémát menet közben is képesek voltak azonnal megoldani. Beszéljen kicsit ennek a hátteréről! Milyen szakmai grémiumra támaszkodik a hivatal?
Ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat minden szektorát megfelelően tudjuk támogatni és a gazdák felvetéseit azonnal, kellő szakmaisággal tudjuk kezelni, nagyon komoly szakembergárdát foglalkoztatunk. Ők az állattenyésztésen át, a növénytermesztésen keresztül, a zöldségtermesztésig bezáróan specializálódtak. Még olyan kis, de igen fontos ágazatokban is jártasak, mint a gyógy- és fűszernövények szegmense. Persze állandó és napi kapcsolatban állunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és a felelős kormányzati szervekkel
Kérem, mondjon néhány szót a Miniszterelnökségről és hogyan sikerül azonnal még jogszabály módosításokat is eszközölni ?
A kormány elkötelezett abban, hogy a mezőgazdaság, az agrárszektor, a lehető legnagyobb forrásokat tudja lehívni. Ahhoz, hogy beindítsuk és fokozzuk a termelést, az Európai Unió Magyarország számára biztosított teljes keretösszegét le kell tudnunk hívni. Képesek voltunk mobilizálni a még 2007-2013-as pénzügyi ciklusban bent ragadt összegeket is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kiváló munkakapcsolatot alakított ki a Lázár János vezette Miniszterelnökséggel akik az irányító hatósági feladatkört is ellátják. Az elmúlt időszakot értékelve úgy gondolom, hogy a kormánytól minden segítséget megkapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, így egy nagyon sikeres benyújtási időszakon vagyunk túl.
A területalapú támogatások benyújtása megtörtént, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása most zárult augusztus 15-én, s hamarosan indulnak a következő pénzügyi ciklus forrásainak megnyitása. Miket lehet tudni, mire figyeljünk, mi termelők?
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatása nagyon jó lehetőség volt, hiszen gyorsabban és effektíve nagyobb támogatáshoz tudnak jutni azok a termelők, akik ezt a támogatási formát választották. A beadási véghajrában, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével, mintegy 50 000 kisgazdaság választotta ezt a formát, amely nagyságrendjét tekintve nagyon sikeres. Az új vidékfejlesztési program pályázatainak megnyitása hamarosan indul. Már a nyár folyamán is gőzerővel dolgoztak a pályázat előkészítő munkacsoportok. Minden termelő folyamatosan figyelje az MVH honlapján a megjelenő új pályázati kiírásokat, kérje falugazdásza segítségét.
A magyar agrárium jövője szempontjából létfontosságú, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásait minél hatékonyabban fel tudjuk használni. A rendelkezésre álló 1300 milliárd forintból 20% AKG programra fordítható, 50-55 milliárd forint pedig ökológiai gazdálkodásra igényelhető. Most jelenik meg a NAK és a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Programot bemutató közös kiadványa, amely 90 oldalon mutatja be a lehetőségeket. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program pályázata szeptember 15-én indul, míg az elektronikus felületet november elején nyitjuk meg.
Az elmúlt évben is hatalmas érdeklődés mutatkozott a fiatal gazda pályázatok iránt, most mi lesz a helyzet?
Miniszterelnök úr és a teljes magyar kormány egységesen kiáll a magyar vidék fejlesztéséért és további forrásokkal kívánják bővíteni a fiatal gazdák támogatását. Egész Európában óriási probléma, hogy a fiatalok eltűnnek az agrárszektorból. Magyarország adottságai, hagyományai alapján óriási tartalékokkal rendelkezik, amit a pályázatok iránti fokozott érdeklődés is mutat. Bízunk benne, hogy a korábbi programozási időszak maradványösszegére kiírt pályázat 10 milliárdos keretösszegét még az utolsó pillanatban is tudjuk majd növelni.
Mekkora források állnak rendelkezésre az ágazat szereplőinek?
Az állattenyésztésre 75 milliárd áll maximálisan rendelkezésre és gazdaságonként 500 millió forint igényelhető. Egyes esetekben, konzorciumokban ez megkétszereződhet. Kiemelendő azonban; a kormány célja, hogy a kis- és közepes termelőket támogassa. Öntözésfejlesztésre 54 milliárd forintot sikerült Brüsszelnél elérni a magyar kormánynak. Azt gondolom, – figyelembe véve az unió ez irányú elképzeléseit, – messze magasan nagyobb összeg, mint amit számunkra ide kívántak adni. Ez az eredmény nagyon erős magyar szakmai lobby eredménye. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a támogatás segítségével a jelenleg öntözhető területek nagyságát akár 50%-kal tudjuk növelni 2020-ra.
Itt vagyunk Csongrád megyében. Az MVH új épületét Hódmezővásárhely szívében, patinás környezetben, most alakítják ki.. Pillanatnyilag hogyan állunk?
Hódmezővásárhely mindig is nagyon fontos mezőváros volt az Alföldön. Ma is nagyon magas a mezőgazdaságból élők aránya. Földrajzilag a megye közepén helyezkedik el. Jelenleg folyik az épület felújítása, úgy tudom, hogy éppen a napokban cserepezett a kivitelező. A cél az, hogy egy teljesen korszerű, a gazdák számára gyors, ütőképes megyei hivatalt állítsunk fel. Egész nyáron folyamatosan dolgoztak a szakemberek. Az infrastrukturális fejlesztések, valamint személyi állomány készen áll, és hamarosan birtokba vehetjük az új megyei székhelyet. De nem csak mi, hanem a megye gazdái is. Remélem, hogy Csongrád megye is nagyon sikeres lesz a következő ciklusban, ehhez az MVH Csongrád Megyei Kirendeltsége minden segítséget meg fog adni. Kérek minden gazdát, hogy észrevételeivel és bármilyen problémával, bizalommal keresse a falugazdászokat, a hivatal munkatársait. Megígérhetem, hogy a jogszabályi kereteken belül maximális segítséget fogunk nyújtani a pályázóknak.
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.