Mezőgazdaság
Az MVH elnöke Kiszomborban – villáminterjú Dr. Gyuricza Csabával
Szilágyi László, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója a Rádió7-nek elmondta, hogy öt éve vette át a cég vezetését, amely igen nehéz helyzetben volt. Legfontosabb feladat az volt 2010-ben, hogy megmentse a Gabonakutató intézetet, amely az első világháború óta folyamatosan kutatásokkal foglalkozott és az alföldi mezőgazdasági problémákra kereste mindig is a válaszokat. Komplex kutatások: a talajtantól a nemesítésig, nagyon sok problémára megtalálták a választ, amelyek elválaszthatatlanok ma is.
Szilágyi László a cég átszervezését 2010-ben a kereskedelem és az értékesítés újragondolásával indította, majd a külföldi, továbbá az európai unión kívüli piacokat vette célba. A régi és új kapcsolatokat mobilizálva sikerült beindítani egy stabil orosz és ukrán piacot. A déli szomszédainkkal Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a korábbi, nagyon jó kapcsolatokat felfrissítette és újra jelen vannak Szlovákiában és a Romániában is. Minden egyes országban meg kellett találni azt a fajta kínálatot, amely az ottani gazdák számára legkedvezőbb lehetett – mondta Szilágyi László ügyvezető igazgató. Jelenleg Ukrajnában három hibrid repcefajta kapott elismerést, amely kifejezetten az ukrán piaci igényekre lett nemesítve. A kereskedelemből, a vetőmag szaporításból és a vetőmagüzemi bérmunka bevételekből sikerült azonnal az eszközállományt fejleszteni. A vetőmag üzem eszközállományán túl a szántóföldi növénytermesztés gépeit és a laboratóriumi műszerpark fejlesztés is sikeresen megvalósult, amelynek korszerűsítése folyamatos. Ma már stabilan, nyereségesen, 240 főnek adnak munkát. A Gabonakutató azonban nem csak az öreg kontinensen hódít; a Közel-Keletről is nagy érdeklődést mutatnak, hiszen a lisztlaboratóriumban, diétás és gluténmentes élelmiszereket fejlesztenek. Az izraeli tárgyalások éppen most kezdődtek – tudtuk meg a beszélgetés alatt Szilágyi Lászlótól.
Szilágyi László a cég átszervezését 2010-ben a kereskedelem és az értékesítés újragondolásával indította, majd a külföldi, továbbá az európai unión kívüli piacokat vette célba. A régi és új kapcsolatokat mobilizálva sikerült beindítani egy stabil orosz és ukrán piacot. A déli szomszédainkkal Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a korábbi, nagyon jó kapcsolatokat felfrissítette és újra jelen vannak Szlovákiában és a Romániában is. Minden egyes országban meg kellett találni azt a fajta kínálatot, amely az ottani gazdák számára legkedvezőbb lehetett – mondta Szilágyi László ügyvezető igazgató. Jelenleg Ukrajnában három hibrid repcefajta kapott elismerést, amely kifejezetten az ukrán piaci igényekre lett nemesítve. A kereskedelemből, a vetőmag szaporításból és a vetőmagüzemi bérmunka bevételekből sikerült azonnal az eszközállományt fejleszteni. A vetőmag üzem eszközállományán túl a szántóföldi növénytermesztés gépeit és a laboratóriumi műszerpark fejlesztés is sikeresen megvalósult, amelynek korszerűsítése folyamatos. Ma már stabilan, nyereségesen, 240 főnek adnak munkát. A Gabonakutató azonban nem csak az öreg kontinensen hódít; a Közel-Keletről is nagy érdeklődést mutatnak, hiszen a lisztlaboratóriumban, diétás és gluténmentes élelmiszereket fejlesztenek. Az izraeli tárgyalások éppen most kezdődtek – tudtuk meg a beszélgetés alatt Szilágyi Lászlótól.
A fejlesztések, a stabil nyereség azonban nem adhatnak okot arra, hogy megpihenjünk – mondta Szilágyi László, a több mint 400 fős kukorica bemutatón. A piac és a gazdák igénye folyamatosan változik, változnak a trendek és változik a klíma. Be kell látni, hogy öntözés nélkül nem lehet stabilan termelni. A nemesítőknek most a szárazságtűrés problémakörének a megoldása a legfontosabb feladata, amelyet illeszteni kell az öntözésfejlesztés kutatásaihoz. A két területnek csatlakoznia kell a növénytermesztés színvonalának fokozásban, amelyhez kormányzati segítségre van szüksége az egész országnak. Ma a Gabonakutató Kiszomborban, mintegy 1050 hektár vízjogi engedéllyel rendelkező területet folyamatosan tudják öntözni. Ehhez az szükséges, hogy az ATIKÖVIZIG folyamatosan tudja biztosítani az öntözővizet.
Az elmúlt esztendőben ünnepeltük a cég 90. évfordulóját. Ebben az évtizedben az innovációnak kell főszerepet kapni, annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani a konkurenciával. A Gabonakutatónak ugyanazon a piacon kell versenyben maradni, ahol a multinacionális cégek kínálják vetőmag fajtájaikat. A Gabonakutató eddig szárazságtűrésre és alkalmazkodóképességre nemesített és a jövőben is ez az egyik fő iránya a nemesítésének. A klimatikus változások ezt követelik meg– tájékoztatta a vendégeket és a Rádió7-et Szilágyi László ügyvezető igazgató.
A bemutató alatt Dr. Gyuricza Csabával, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökével beszélgettem:
Kérem, értékelje, milyen munkán vannak túl az idei nyáron és hogyan sikerült az idei támogatások benyújtása az MVH megyei és fővárosi igazgatóságain?
2015-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal életében a legnagyobb átalakításokra került sor, melyek nagyon nagy kihívások elé állították a hivatalt, amely az egyik legnagyobb országos hatáskörű közigazgatási szerv, egyúttal az egyik legtöbb agrárszakembert foglalkoztató szervezet. Országosan, mintegy 1700 munkatárs dolgozik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felosztásán. A megváltozott támogatási feltételrendszer bevezetésével egyidejüleg meg kellett szüntetni azt az anomáliát, hogy nagyon nehezen tudták elérni a hivatalt a gazdák. Ma már munkaidőben telefonon is azonnal kapcsolatot tudnak teremteni velünk az ország bármely pontjáról és azonnal reagálunk a felmerült kérdésekre. Óriási energiákra és kapacitásbővítésre volt szükségünk ahhoz, hogy az idei pályázatokat gördülékenyen és ütemesen feldolgozzuk. Elmondhatom, hogy éles helyzetben kellett teljesítenie a munkatársaimnak, folyamatosan megoldva a gyakorlatban felmerülő kérdéseket. Bízom benne, hogy a gazdatársadalom is megelégedéssel fogadta a változásokat.
Információnk szerint több problémát menet közben is képesek voltak azonnal megoldani. Beszéljen kicsit ennek a hátteréről! Milyen szakmai grémiumra támaszkodik a hivatal?
Ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat minden szektorát megfelelően tudjuk támogatni és a gazdák felvetéseit azonnal, kellő szakmaisággal tudjuk kezelni, nagyon komoly szakembergárdát foglalkoztatunk. Ők az állattenyésztésen át, a növénytermesztésen keresztül, a zöldségtermesztésig bezáróan specializálódtak. Még olyan kis, de igen fontos ágazatokban is jártasak, mint a gyógy- és fűszernövények szegmense. Persze állandó és napi kapcsolatban állunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és a felelős kormányzati szervekkel
Kérem, mondjon néhány szót a Miniszterelnökségről és hogyan sikerül azonnal még jogszabály módosításokat is eszközölni ?
A kormány elkötelezett abban, hogy a mezőgazdaság, az agrárszektor, a lehető legnagyobb forrásokat tudja lehívni. Ahhoz, hogy beindítsuk és fokozzuk a termelést, az Európai Unió Magyarország számára biztosított teljes keretösszegét le kell tudnunk hívni. Képesek voltunk mobilizálni a még 2007-2013-as pénzügyi ciklusban bent ragadt összegeket is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kiváló munkakapcsolatot alakított ki a Lázár János vezette Miniszterelnökséggel akik az irányító hatósági feladatkört is ellátják. Az elmúlt időszakot értékelve úgy gondolom, hogy a kormánytól minden segítséget megkapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, így egy nagyon sikeres benyújtási időszakon vagyunk túl.
A területalapú támogatások benyújtása megtörtént, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása most zárult augusztus 15-én, s hamarosan indulnak a következő pénzügyi ciklus forrásainak megnyitása. Miket lehet tudni, mire figyeljünk, mi termelők?
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatása nagyon jó lehetőség volt, hiszen gyorsabban és effektíve nagyobb támogatáshoz tudnak jutni azok a termelők, akik ezt a támogatási formát választották. A beadási véghajrában, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével, mintegy 50 000 kisgazdaság választotta ezt a formát, amely nagyságrendjét tekintve nagyon sikeres. Az új vidékfejlesztési program pályázatainak megnyitása hamarosan indul. Már a nyár folyamán is gőzerővel dolgoztak a pályázat előkészítő munkacsoportok. Minden termelő folyamatosan figyelje az MVH honlapján a megjelenő új pályázati kiírásokat, kérje falugazdásza segítségét.
A magyar agrárium jövője szempontjából létfontosságú, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásait minél hatékonyabban fel tudjuk használni. A rendelkezésre álló 1300 milliárd forintból 20% AKG programra fordítható, 50-55 milliárd forint pedig ökológiai gazdálkodásra igényelhető. Most jelenik meg a NAK és a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Programot bemutató közös kiadványa, amely 90 oldalon mutatja be a lehetőségeket. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program pályázata szeptember 15-én indul, míg az elektronikus felületet november elején nyitjuk meg.
Az elmúlt évben is hatalmas érdeklődés mutatkozott a fiatal gazda pályázatok iránt, most mi lesz a helyzet?
Miniszterelnök úr és a teljes magyar kormány egységesen kiáll a magyar vidék fejlesztéséért és további forrásokkal kívánják bővíteni a fiatal gazdák támogatását. Egész Európában óriási probléma, hogy a fiatalok eltűnnek az agrárszektorból. Magyarország adottságai, hagyományai alapján óriási tartalékokkal rendelkezik, amit a pályázatok iránti fokozott érdeklődés is mutat. Bízunk benne, hogy a korábbi programozási időszak maradványösszegére kiírt pályázat 10 milliárdos keretösszegét még az utolsó pillanatban is tudjuk majd növelni.
Mekkora források állnak rendelkezésre az ágazat szereplőinek?
Az állattenyésztésre 75 milliárd áll maximálisan rendelkezésre és gazdaságonként 500 millió forint igényelhető. Egyes esetekben, konzorciumokban ez megkétszereződhet. Kiemelendő azonban; a kormány célja, hogy a kis- és közepes termelőket támogassa. Öntözésfejlesztésre 54 milliárd forintot sikerült Brüsszelnél elérni a magyar kormánynak. Azt gondolom, – figyelembe véve az unió ez irányú elképzeléseit, – messze magasan nagyobb összeg, mint amit számunkra ide kívántak adni. Ez az eredmény nagyon erős magyar szakmai lobby eredménye. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a támogatás segítségével a jelenleg öntözhető területek nagyságát akár 50%-kal tudjuk növelni 2020-ra.
Itt vagyunk Csongrád megyében. Az MVH új épületét Hódmezővásárhely szívében, patinás környezetben, most alakítják ki.. Pillanatnyilag hogyan állunk?
Hódmezővásárhely mindig is nagyon fontos mezőváros volt az Alföldön. Ma is nagyon magas a mezőgazdaságból élők aránya. Földrajzilag a megye közepén helyezkedik el. Jelenleg folyik az épület felújítása, úgy tudom, hogy éppen a napokban cserepezett a kivitelező. A cél az, hogy egy teljesen korszerű, a gazdák számára gyors, ütőképes megyei hivatalt állítsunk fel. Egész nyáron folyamatosan dolgoztak a szakemberek. Az infrastrukturális fejlesztések, valamint személyi állomány készen áll, és hamarosan birtokba vehetjük az új megyei székhelyet. De nem csak mi, hanem a megye gazdái is. Remélem, hogy Csongrád megye is nagyon sikeres lesz a következő ciklusban, ehhez az MVH Csongrád Megyei Kirendeltsége minden segítséget meg fog adni. Kérek minden gazdát, hogy észrevételeivel és bármilyen problémával, bizalommal keresse a falugazdászokat, a hivatal munkatársait. Megígérhetem, hogy a jogszabályi kereteken belül maximális segítséget fogunk nyújtani a pályázóknak.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK