Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Madari Ákos mongol nagykövettel

Magyar-mongol együttműködés indul a mezőgazdaságban.

Közzétéve:

Feltöltő:

Mongólia, a kereskedelemtől a kutatásig bezáróan, a mezőgazdaság minden területén nagyon nyitott az innovatív ötletekre és a bevált és alkalmazható gyakorlati módszerekre. Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi 100 mongol egyetemi hallgató magyarországi keretlétszámát gálánsan 200 főre emelte. A magyarok számára két mongol egyetem is érdekes lehet, ha mezőgazdasággal kapcsolatban szeretnének tanulni, kutatni. A mezőgazdaság szempontjából nagyon jelentős, hogy a mongolok a magyarokat kérték fel biokombinátjuk felújítására. Az erre fordítható keret, mintegy 25 millió amerikai dollárt tesz ki – emelte ki Madari Ákos, Magyarország mongóliai nagykövete.

Idén januárban magas szintű magyar delegáció utazott Mongóliába, Ulánbátorba. Melyek voltak a főbb eredmények? Milyen volt a mongóliai visszhangja, miről írt a mongol sajtó?

Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatásáról a mongol média részletesen beszámolt, kiemelve a látogatás eredményeit, a jelentős számú minisztert és üzletemberi csoportot (összesen mintegy száz fő látogatott el a mongol fővárosba). A látogatás kiemelkedő jelentőséggel bírt a kétoldalú kapcsolatok történetében, hiszen:

  1. Első alkalommal látogatott el magyar miniszterelnök a mongol fővárosba.
  2. Miniszterelnök urat valamennyi közjogi méltóság fogadta, a találkozókon mindkét oldalról  határozott elkötelezettség nyilvánult meg a kétoldalú gazdasági-politikai kapcsolatok kiemelt szintű fejlesztése iránt. A találkozók hangulatát, az ott elhangzott gondolatokat a teljes körű egyetértés, a legmagasabb szintű konstruktivitás légköre hatotta át.
  3. Mindkét fél részéről politikai akaratot nyilvánítottak ki az állami vezetőink rendszeres, minimum évente egy alkalommal történő személyes találkozóinak megtartása, a rendszeres jellegű és átfogó konzultáció folytatásának irányába.
  4. A korábbiakban nem látott óriási érdeklődés nyilvánul meg a gazdasági-kereskedelmi együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztésének irányában a magánszektor részéről is.
  5. Sikerült több, gazdasági együttműködési projekt megvalósításának területén előrelépni (Biokombinát rekonstrukció 25 M USD értékű magyar kötött segélyhitellel; Pénzjegynyomda 10 éves megbízása 10 M USD értékben elektronikus útlevél gyártása tárgyában).
  6. A látogatás alatt egy sor, kiemelt jelentőségű (elsősorban gazdasági) dokumentum került aláírásra és továbbiak kidolgozása is folyamatban van. A látogatás jelentős, a későbbiekben mérhető forgalmi növekedést generált.
  7. Az Üzleti Fórum hatalmas sikere (összesen 230 üzletember aktív részvétele) és a fent felsorolt elemek összességében jelentős optimizmusra adnak okot a jövőbeli gazdasági együttműködés volumenére vonatkozóan.

Mindezek alapján több mint optimistán tekintünk a kapcsolatok jövőjének irányába.

Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőségűnek ítélte meg, hogy újra van magyar külképviselet Mongóliában. Mi a legfontosabb célkitűzése a magyar kormánynak és a nagykövetség miben tud segíteni?

Mongólia irányában a „Keleti Nyitás” politikájával összhangban elsősorban gazdasági projektek indítása és menedzselése a kiemelt célkitűzés. Már most számos projektet és sikert tudunk felmutatni. A projektek elsősorban azon ágazatokban indulnak, ahol a magyar gazdasági szereplők erősek – így a mezőgazdaság, építőipar, állattenyésztés, kisüzemi technológia, az innováció, knowhow. A nagykövetség feladata komplex: folyamatos projekt keresés, azonosítás, projekt generálás,  menedzselés, követés, továbbá az elakadt projektek továbbhaladása érdekében a kormányzatnál lobbizás. Ez nem könnyű feladat, de eddig – és reményeink szerint a jövőben is – a nagykövetség sikeresen megbirkózott a kihívásokkal.

Nagy beruházások kezdődnek Mongóliában, amelyekben magyar cégek is érdekeltek. Mongólia Biokombinátjáról mit érdemes tudni, hány főt foglalkoztatnak és milyen munka folyik a vállalatban? Milyen feladatokat fognak végezni a felújítás alatt a magyar cégek?

25 M USD beruházásra kerül sor a pénzügyi keretmegállapodás alapján, az EXIM finanszírozásában (kötött segélyhitel), magyar fővállalkozásban, magyar technológia, berendezés, szolgáltatás igénybe vételével. A projekt részleteiről az elkövetkező hónapok során szakértők egyeztetnek, majd erről megvalósíthatósági tanulmány is fog készülni, és csak ezt követően lehet specifikálni, hogy milyen munkálatokat végeznek majd a magyar cégek és mi az, amit mongol alvállalkozók. Az 1973-1974-ben magyar segítséggel felépített Biokombinát Állami Vállalat elsősorban bakteriális és vírusvakcinákat, valamint egyéb állatgyógyászati terméket gyárt. Jelenleg 170 fővel dolgozik.

Jelzem, hogy a Biokombinát felújítása ugyanakkor csak az első lépcsője a magyar-mongol állatgyógyászati együttműködésnek, hiszen a rekonstrukció várhatóan további jelentős projekteket fog generálni. Ilyen többek között az állatállomány korszerű, EU szabványoknak megfelelő regisztrációs rendszerének létrehozása, a regionális központok felállítása, illetve hosszabb távon az EU normáknak is megfelelő élelmiszerbiztonsági lánc kialakítása.

A mezőgazdasági kibocsátása hogy alakul Mongóliának? Milyen haszonállatokat tartanak a mongolok? Milyen hozamokkal dolgoznak?

A mezőgazdaság kibocsájtása a teljes GDP mintegy 15%-át teszi ki. Ennek 23%-át a növénytermesztés, 77%-át pedig az állattenyésztés adja. A növénytermesztésre használt teljes vetésterület mintegy 660 ezer hektár, melynek 81%-án gabonaféléket, 4%-án burgonyát, 2%-án zöldségféléket, a fennmaradó területen pedig főként takarmánynövényeket termesztenek. A fő haszonállatok: juh, kecske, szarvasmarha, ló, teve, illetve sertés. Az éves hústermelés kb. 220 ezer tonna, melyből 123,6 ezer tonna juh- és kecskehús, 59,7 ezer tonna marhahús, 400 tonna sertéshús. Évente az extenzív tartású teljes állatállomány 20%-a kerül feldolgozásra (levágásra). A teljes hústermelés csupán 12%-a kerül állategészségügyi ellenőrzés mellett vágóhídi feldolgozásra, a fennmaradó 178 ezer tonna (88%) esetében informális adatok vannak a vágóhídi feldolgozásról. A vágóhidakról egészben, vagy félbe vágva kerül az áru a kiskereskedőkhöz. Exportra mindössze elenyészően kis mennyiség jut, elsősorban a megfelelő élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésének hiánya miatt. A feldolgozott hús – kolbász, virsli – kizárólag a hazai piacon kerül felhasználásra.

Az elmúlt években lépfene, ragadósszáj és körömfájás is járványszerűen jelentkezett az országban, hogyan sikerült ezt megakadályozni a mongol hatóságoknak?

Az alkalmanként megjelenő járványokat a jelenlegi gyakorlat szerint szinte kizárólag vakcinázással igyekeznek megakadályozni a mongol hatóságok. Ugyanakkor a hatósági eljárások ilyen esetekben (karantén, a fertőzött állatállomány megsemmisítése) – részben az extenzív állattartás, valamint a hatósági intézkedések betartásának hiánya miatt – nem működnek teljes körűen.

A mongol agrártárcának voltak-e különleges kérései, elsősorban mi az a célterület, amelyen azonnal változtatni akarnak?

A kétoldalú kapcsolatokban a mongol fél számára legfontosabb téma a Biokombinát rekonstrukciója, melyben számít az ehhez szükséges magyar technológiai háttérre. Korábbi kormányközi megállapodásainkban foglaltak felelevenítése, intenzívebbé tétele is szerepelt a legutóbbi magas szintű állami találkozókon. Az együttműködés szempontjából legfontosabb területek többek között  szarvasmarha telep-; hús- és tejfeldolgozó üzem létesítése a főváros közelében; takarmány gyártás, takarmánynövény termesztés a Halhin Gol Agrár Vámszabad területen, élelmiszerbiztonság (hosszú távú stratégia alkotás;, EU szabványok-, élelmiszer biztonsági követési rendszer bevezetése), hazai hús-, sajt-, homoktövis organikus brand megteremtése és külpiacra juttatásuk elősegítése; az EU-val kötött GSP nyújtotta lehetőségek kihasználása; szakemberképzés Magyarországon, mezőgazdasági felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek közötti együttműködés; magyar mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, öntöző rendszerek beszerzése; magas hozamú élőállat import (pl. a mangalica mongóliai honosítása); továbbá szárazságtűrő növények nemesítése, vetőmag nemesítés, nem génkezelt vetőmag termesztés, valamint növényvédelem.

2016. január 1-től csak vízummal lehet beutazni Mongóliába, ujjlenyomatot vesznek minden nagykorú állampolgártól. 30 napnál tovább tartózkodás esetén a Mongol Bevándorlási Hivatalnál is regisztrálni kell érkezéskor és távozás előtt 7 nappal ki kell jelentkezni. Miért vezették be ezt a szigorú intézkedést? Várható-e az enyhítés?

Az szigorú intézkedések bevezetését a mongol hatóságok álláspontja szerint az ASEM-csúcstalálkozó biztonságának szavatolása érdekében vezették be. A schengeni tagországok helyi konzuljai szerint mindezek mellett erre a reciprocitás, azaz a mongol állampolgárokkal szembeni vízumkényszer miatt is sor került.

A mongol egyetemeken hol folyik mezőgazdasági képzés? Milyen lehetőségek elérhetőek az oktatás területén?

Több felsőoktatási intézményben folyik mezőgazdasági szakemberképzés, melyek közül a Mongol Állami Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem a legnagyobb presztízsű. Ösztöndíjak szempontjából a legjelentősebb forrásunk a Stipendium Hungaricum, melynek keretében 2015-től évente 100 mongol diák folytathat tanulmányokat magyarországi egyetemeken. Ezen belül lehetőség van mongol agrárszakemberek képzésére is BA, MSc és PhD programok keretében.

Orbán Viktor miniszterelnök úr 2016. januári látogatásakor bejelentette, hogy 2017-től a Stipendium Hungaricum keretében az ösztöndíjak számát megduplázzuk, 200 főre/év. Ez egy rendkívül gáláns ajánlat, amely a mongol reláció fejlesztése melletti elkötelezettségről tanúskodik. Magyar részről azt javasoljuk, hogy a szakok kiválasztásánál mindenképpen elsőbbséget élvezzenek azok a szakok, mely területeken a mongol gazdaság fejlesztésénél, az ágazati diverzifikációnál hasznosítani tudnak – ezek közé tartozik természetesen a perspektivikus állattenyésztési ágazat, amelyben kifogyhatatlan lehetőségek rejlenek tekintettel Mongólia 60 milliós állatállományára.

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom