További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Magyar-mongol együttműködés indul a mezőgazdaságban.
Mongólia, a kereskedelemtől a kutatásig bezáróan, a mezőgazdaság minden területén nagyon nyitott az innovatív ötletekre és a bevált és alkalmazható gyakorlati módszerekre. Orbán Viktor miniszterelnök a jelenlegi 100 mongol egyetemi hallgató magyarországi keretlétszámát gálánsan 200 főre emelte. A magyarok számára két mongol egyetem is érdekes lehet, ha mezőgazdasággal kapcsolatban szeretnének tanulni, kutatni. A mezőgazdaság szempontjából nagyon jelentős, hogy a mongolok a magyarokat kérték fel biokombinátjuk felújítására. Az erre fordítható keret, mintegy 25 millió amerikai dollárt tesz ki – emelte ki Madari Ákos, Magyarország mongóliai nagykövete.
Idén januárban magas szintű magyar delegáció utazott Mongóliába, Ulánbátorba. Melyek voltak a főbb eredmények? Milyen volt a mongóliai visszhangja, miről írt a mongol sajtó?
Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatásáról a mongol média részletesen beszámolt, kiemelve a látogatás eredményeit, a jelentős számú minisztert és üzletemberi csoportot (összesen mintegy száz fő látogatott el a mongol fővárosba). A látogatás kiemelkedő jelentőséggel bírt a kétoldalú kapcsolatok történetében, hiszen:
Mindezek alapján több mint optimistán tekintünk a kapcsolatok jövőjének irányába.
Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőségűnek ítélte meg, hogy újra van magyar külképviselet Mongóliában. Mi a legfontosabb célkitűzése a magyar kormánynak és a nagykövetség miben tud segíteni?
Mongólia irányában a „Keleti Nyitás” politikájával összhangban elsősorban gazdasági projektek indítása és menedzselése a kiemelt célkitűzés. Már most számos projektet és sikert tudunk felmutatni. A projektek elsősorban azon ágazatokban indulnak, ahol a magyar gazdasági szereplők erősek – így a mezőgazdaság, építőipar, állattenyésztés, kisüzemi technológia, az innováció, knowhow. A nagykövetség feladata komplex: folyamatos projekt keresés, azonosítás, projekt generálás, menedzselés, követés, továbbá az elakadt projektek továbbhaladása érdekében a kormányzatnál lobbizás. Ez nem könnyű feladat, de eddig – és reményeink szerint a jövőben is – a nagykövetség sikeresen megbirkózott a kihívásokkal.
Nagy beruházások kezdődnek Mongóliában, amelyekben magyar cégek is érdekeltek. Mongólia Biokombinátjáról mit érdemes tudni, hány főt foglalkoztatnak és milyen munka folyik a vállalatban? Milyen feladatokat fognak végezni a felújítás alatt a magyar cégek?
25 M USD beruházásra kerül sor a pénzügyi keretmegállapodás alapján, az EXIM finanszírozásában (kötött segélyhitel), magyar fővállalkozásban, magyar technológia, berendezés, szolgáltatás igénybe vételével. A projekt részleteiről az elkövetkező hónapok során szakértők egyeztetnek, majd erről megvalósíthatósági tanulmány is fog készülni, és csak ezt követően lehet specifikálni, hogy milyen munkálatokat végeznek majd a magyar cégek és mi az, amit mongol alvállalkozók. Az 1973-1974-ben magyar segítséggel felépített Biokombinát Állami Vállalat elsősorban bakteriális és vírusvakcinákat, valamint egyéb állatgyógyászati terméket gyárt. Jelenleg 170 fővel dolgozik.
Jelzem, hogy a Biokombinát felújítása ugyanakkor csak az első lépcsője a magyar-mongol állatgyógyászati együttműködésnek, hiszen a rekonstrukció várhatóan további jelentős projekteket fog generálni. Ilyen többek között az állatállomány korszerű, EU szabványoknak megfelelő regisztrációs rendszerének létrehozása, a regionális központok felállítása, illetve hosszabb távon az EU normáknak is megfelelő élelmiszerbiztonsági lánc kialakítása.
A mezőgazdasági kibocsátása hogy alakul Mongóliának? Milyen haszonállatokat tartanak a mongolok? Milyen hozamokkal dolgoznak?
A mezőgazdaság kibocsájtása a teljes GDP mintegy 15%-át teszi ki. Ennek 23%-át a növénytermesztés, 77%-át pedig az állattenyésztés adja. A növénytermesztésre használt teljes vetésterület mintegy 660 ezer hektár, melynek 81%-án gabonaféléket, 4%-án burgonyát, 2%-án zöldségféléket, a fennmaradó területen pedig főként takarmánynövényeket termesztenek. A fő haszonállatok: juh, kecske, szarvasmarha, ló, teve, illetve sertés. Az éves hústermelés kb. 220 ezer tonna, melyből 123,6 ezer tonna juh- és kecskehús, 59,7 ezer tonna marhahús, 400 tonna sertéshús. Évente az extenzív tartású teljes állatállomány 20%-a kerül feldolgozásra (levágásra). A teljes hústermelés csupán 12%-a kerül állategészségügyi ellenőrzés mellett vágóhídi feldolgozásra, a fennmaradó 178 ezer tonna (88%) esetében informális adatok vannak a vágóhídi feldolgozásról. A vágóhidakról egészben, vagy félbe vágva kerül az áru a kiskereskedőkhöz. Exportra mindössze elenyészően kis mennyiség jut, elsősorban a megfelelő élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetésének hiánya miatt. A feldolgozott hús – kolbász, virsli – kizárólag a hazai piacon kerül felhasználásra.
Az elmúlt években lépfene, ragadósszáj és körömfájás is járványszerűen jelentkezett az országban, hogyan sikerült ezt megakadályozni a mongol hatóságoknak?
Az alkalmanként megjelenő járványokat a jelenlegi gyakorlat szerint szinte kizárólag vakcinázással igyekeznek megakadályozni a mongol hatóságok. Ugyanakkor a hatósági eljárások ilyen esetekben (karantén, a fertőzött állatállomány megsemmisítése) – részben az extenzív állattartás, valamint a hatósági intézkedések betartásának hiánya miatt – nem működnek teljes körűen.
A mongol agrártárcának voltak-e különleges kérései, elsősorban mi az a célterület, amelyen azonnal változtatni akarnak?
A kétoldalú kapcsolatokban a mongol fél számára legfontosabb téma a Biokombinát rekonstrukciója, melyben számít az ehhez szükséges magyar technológiai háttérre. Korábbi kormányközi megállapodásainkban foglaltak felelevenítése, intenzívebbé tétele is szerepelt a legutóbbi magas szintű állami találkozókon. Az együttműködés szempontjából legfontosabb területek többek között szarvasmarha telep-; hús- és tejfeldolgozó üzem létesítése a főváros közelében; takarmány gyártás, takarmánynövény termesztés a Halhin Gol Agrár Vámszabad területen, élelmiszerbiztonság (hosszú távú stratégia alkotás;, EU szabványok-, élelmiszer biztonsági követési rendszer bevezetése), hazai hús-, sajt-, homoktövis organikus brand megteremtése és külpiacra juttatásuk elősegítése; az EU-val kötött GSP nyújtotta lehetőségek kihasználása; szakemberképzés Magyarországon, mezőgazdasági felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek közötti együttműködés; magyar mezőgazdasági gépek, berendezések, eszközök, öntöző rendszerek beszerzése; magas hozamú élőállat import (pl. a mangalica mongóliai honosítása); továbbá szárazságtűrő növények nemesítése, vetőmag nemesítés, nem génkezelt vetőmag termesztés, valamint növényvédelem.
2016. január 1-től csak vízummal lehet beutazni Mongóliába, ujjlenyomatot vesznek minden nagykorú állampolgártól. 30 napnál tovább tartózkodás esetén a Mongol Bevándorlási Hivatalnál is regisztrálni kell érkezéskor és távozás előtt 7 nappal ki kell jelentkezni. Miért vezették be ezt a szigorú intézkedést? Várható-e az enyhítés?
Az szigorú intézkedések bevezetését a mongol hatóságok álláspontja szerint az ASEM-csúcstalálkozó biztonságának szavatolása érdekében vezették be. A schengeni tagországok helyi konzuljai szerint mindezek mellett erre a reciprocitás, azaz a mongol állampolgárokkal szembeni vízumkényszer miatt is sor került.
A mongol egyetemeken hol folyik mezőgazdasági képzés? Milyen lehetőségek elérhetőek az oktatás területén?
Több felsőoktatási intézményben folyik mezőgazdasági szakemberképzés, melyek közül a Mongol Állami Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem a legnagyobb presztízsű. Ösztöndíjak szempontjából a legjelentősebb forrásunk a Stipendium Hungaricum, melynek keretében 2015-től évente 100 mongol diák folytathat tanulmányokat magyarországi egyetemeken. Ezen belül lehetőség van mongol agrárszakemberek képzésére is BA, MSc és PhD programok keretében.
Orbán Viktor miniszterelnök úr 2016. januári látogatásakor bejelentette, hogy 2017-től a Stipendium Hungaricum keretében az ösztöndíjak számát megduplázzuk, 200 főre/év. Ez egy rendkívül gáláns ajánlat, amely a mongol reláció fejlesztése melletti elkötelezettségről tanúskodik. Magyar részről azt javasoljuk, hogy a szakok kiválasztásánál mindenképpen elsőbbséget élvezzenek azok a szakok, mely területeken a mongol gazdaság fejlesztésénél, az ágazati diverzifikációnál hasznosítani tudnak – ezek közé tartozik természetesen a perspektivikus állattenyésztési ágazat, amelyben kifogyhatatlan lehetőségek rejlenek tekintettel Mongólia 60 milliós állatállományára.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV