Keressen minket

Mezőgazdaság

A Magyar Államkincstár az agrártámogatásokról

A kistermelői támogatást illetően a 42 ezer ügyfélből több mint 38 ezer ügyfél részére utalt támogatást.

Közzétéve:

Feltöltő:

A kistermelői támogatást illetően a 42 ezer ügyfélből több mint 38 ezer ügyfél részére utalt támogatást. Zöldítésre 120 ezer ügyfélrészesült kifizetésben 73 milliárd forintot meghaladó mértékben.A termeléshez kötött támogatások, illetve a zöldségnövény termesztés támogatása és a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása esetében a részfizetések áprilisban indulnak meg – tájékoztatott a Magyar Államkincstár.

1.Összesen mekkora összeg kifizetése várható nemzeti szinten, előlegként ebből mennyit fizettek ki a tavalyi évben?

Folyamatos a 2016-ban benyújtott kérelmek ügyintézése, illetve a kifizetés. Ennek keretében eddig több, mint 340 ezer kérelemre hagyott jóvá a Magyar Államkincstár 320 mrd Ft-ot meghaladó összeget. A kistermelői támogatást illetően a 42 ezer ügyfélből több mint 38 ezer ügyfél részére utalt támogatást.

Az egységes területalapú támogatás (SAPS) esetében több, mint 126 ezer gazdálkodó kapott már kifizetést (előleg, illetve részkifizetés formájában); ezzel a várhatóan támogatásban részesíthető ügyfelek több mint 95%-a részesült támogatásban. A várhatóan kifizethető országos keretösszeg közel 90 %-át kifizette a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (2016. december 31.ig), illetve a Magyar Államkincstár (2017. január 2-től).

2.Megyei bontásban eddig hány százalékát fizették ki a támogatásoknak?

Megye 2016 SAPS kifizetésben érintett ügyfelek a kérelem beadók %-ában
Bács-Kiskun megye 97,78
Baranya megye 94,40
Békés megye 98,72
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 93,93
Csongrád megye 97,39
Fejér megye 97,21
Győr-Moson-Sopron megye 98,03
Hajdú-Bihar megye 97,11
Heves megye 96,38
Jász-Nagykun-Szolnok megye 97,31
Komárom-Esztergom megye 94,98
Nógrád megye 92,88
Pest megye 93,83
Somogy megye 95,72
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 94,79
Tolna megye 96,77
Vas megye 96,24
Veszprém megye 96,26
Zala megye 95,10
  1. A zöldítéssel kapcsolatban mikor várható a teljes összeg?

Zöldítésre 120 ezer ügyfél részesült kifizetésben 73 milliárd forintot meghaladó mértékben, a kifizetések folyamatosak. Idén már több mint 29,5 milliárd  forintot utalt a Magyar Államkincstár zöldítés jogcímre, várhatóan a június 30-i határidő előtt minden jogosult kérelmező megkapja a támogatást.

  1. A termeléshez kötött támogatások kifizetése mikorra várható?

A termeléshez kötött támogatások (rizstermesztés támogatása, cukorrépa termesztés támogatása, gyümölcstermesztés támogatása, ipari zöldségnövény termesztés támogatása és a szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása) esetében a részfizetések folyamatosan történnek, illetve zöldségnövény termesztés támogatása és szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása esetében a részfizetések áprilisban indulnak.

  1. Van-e olyan ütemterv, amely alapján tájékozódhatnak a gazdák a megítélt, de  még ki nem fizetett támogatásaik pontos összegéről és kifizetéséről?

Az új Közös Agrárpolitika bevezetése óta a korábbiaktól eltérően a területalapú támogatás (SAPS) és a zöldítés különvált. Ez azt jelenti, hogy a két jogcímben különböző feltételeknek kell megfelelni, így a kifizetések más ütemezésben és nem egyszerre történnek. A támogatás megítélése és a kifizetés nem válik ketté, közvetlenül egymást követi, tehát időben lényegében egybeesik, így ütemterv készítése nem merülhet fel.

  1. Segítségért, információért hova tudnak fordulni a termelők (megyei elérhetőségek)?

A Magyar Államkincstár Vidékfejlesztéssel összefüggő ügyfélszolgálata az MVH korábbi központi ügyfélszolgálatának helyén a 1095 Budapest, Soroksári út 22-24. alatt érhető el.

A munkatársak telefonon, e-mailben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton továbbra is elérhetőek. Az email cím:ugyfelszolgalat@mvh.allamkincstar.gov.hu

A 2017. január 1-jei átalakulást követően Az MVH volt megyei kirendeltségei immár a megyei kormányhivatalok részeként működnek, elérhetőségeik itt találhatók:

//www.mvh.allamkincstar.gov.hu/az-ugyfelszolgalat-adatai

A gazdálkodók a fentieken túl, az eddigiekhez hasonlóan továbbra is fordulhatnak segítségért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászaihoz.

  1. Milyen nehézségekkel szembesült a Magyar Államkincstár az MVH megszűnése után, milyen problémákat kellett megoldaniuk?

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) beolvadásos különválása zökkenőmentesen zajlott. Az MVH mint kifizető ügynökség általános jogutódja a Magyar Államkincstár lett.

Az illetékes hatóság december 27-én megadta a kifizető ügynökség feltételes akkreditációját, amely alapján 2017. január 1-jétől kezdődően zavartalanul folyik tovább az agrár-vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos kérelemkezelési és kifizetési feladatok ellátása. Az integráció miatt új elnökhelyettesi posztot hoztak létre az államkincstárnál, és 671 munkatársat vettek át az MVH-tól.

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom