További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Dr. Fazekas Sándor, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának vezetője üdvözölte a zöldmezős beruházást. Kiemelte, hogy nagyon jó ütemben született döntés a beruházás megvalósítására. Összefoglalta, hogy amikor három éve megkeresték ezzel a projekttel kapcsolatban, nagyon jó elképzelésnek, nagyon jó ötletnek tartotta. De hatalmas terv volt ez, amit, lám összefogással, kitartással fel lehetett építeni.
Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kifejtette: nagyon örül annak, hogy ilyen szerencsésen találkozott a minőségi magyar vízi szárnyas tenyésztés, a magyar hízott libatartás, a magyar hízott libamáj előállítás, az izraeli igényekkel. Ez is bizonyítja, hogy piacképes a magyar áru, a magyar termelés. Az ágazat nehéz időszakon van túl. Nagyon sok szakember dolgozott azon, hogy felszámolják, felszámoljuk a madárinfluenza okozta veszteségeket, hogy visszanyerje Magyarország exportpartnereit. Azt gondolom – folytatta a miniszter – hogy az állattenyésztési ágazat jól felkészült, ehhez megfelelő tudásháttér, közép- és felsőfokú oktatás áll rendelkezésre. A kormány elkötelezett a magyar fajták megőrzésében és annak pedig rendkívül örül, hogy a kiváló magyar termékek, a magyar minőség eléri azt a világszínvonalat, amelyet egy olyan különleges gasztronómiai kultúrával bíró nemzet, mint Izrael, keres. Ebben a relációban azonban nem szabad elfelejteni a termelőket sem, akik rendelkeznek azzal a gyakorlati tudással, ami nélkül ez az üzem, ez az ágazat nem működhetne. Egy jó találkozás, egy szerencsés együttállás kellett ehhez. Bízom abban, hogy más termékek esetében is megtaláljuk, megtalálják barátaink azokat a csatlakozási pontokat, ahol a magyar mezőgazdaság magas színvonalú termékei felkeltik az érdeklődését más nemzetek mellett Izraelnek is. Ebben a munkában, a magyar mezőgazdaság fejlesztésében, továbbra is számíthatnak a támogatásomra. A magyar állam jogszabályi háttérrel biztosítani fogja, hogy kiegyensúlyozott és stabil lehessen a termelés – zárta köszöntőjét Dr. Fazekas Sándor, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának vezetője.
Yosef Amrani, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete üdvözölte, hogy Magyarország kormánya támogatta ezt a beruházást. Sohasem szabad elfelejteni a múltat, – idézett a Bibliából József szavaival, – de hamarosan Magyarországra érkezik Benjamin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel és a két ország kapcsolata tovább fejlődhet. Mi nagyon készülünk erre és bízunk benne, hogy a miniszterelnöki találkozót követően tovább épülhetnek a gazdasági kapcsolatok. Sokan dolgoztak ezen a projekten és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik valamilyen formában támogatták ennek a beruházásnak a megvalósulását.
David Lau, Izrael állam askhenáz főrabbija köszöntőjében meleg szívvel üdvözölte a magyar kormányt és a vendégeket. Megszületett ez a beruházás és a vágóhíd után továbbfeldolgozó építését is tervezik. Eközben Magyarország és Izrael között együttműködések, kooperációk születnek, amelyek a hagyományokra és a kölcsönös tiszteletre épülnek. A zsidó nép az elmúlt évszázadban viszontagságos időket élt meg, de itt Magyarországon befogadják az Izraelből érkezőket. Az összefogásban mindig erő rejlik, abból mindig többet lehet kihozni és a háborúskodás elmúltával a kölcsönös tiszteletre, a barátságra lehet alapozni. A magyarok nyitottak, magas színvonalon termelnek és itt nagyon szívesen fektettek be. A főrabbi köszönetét fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és az EXIM Banknak, hogy hitellel támogatta ezt a beruházást. Kiemelte, hogy Magyarországon, olyan színvonalon termelnek a magyar gazdák, hogy képesek a legmagasabb minőséget is elérni, amelyet éppen keresnek Európában, az USA-ban, Izraelben és a világ megannyi országában. Magyarország sokszínű. Különleges módon tisztelik a magyarok a különféle vallásokat, nemzeteket. Ebben óriási erő rejlik – dicsérte hazánkat Izrael askhenáz főrabbija, David Lau. Magyarország és Izrael népe évszázadokon keresztül kapcsolatban volt egymással. Közös hagyományok, közös történelem köt össze bennünket, ezért is történhetett az, hogy Magyarországra esett a választás, ennek a beruházásnak a megvalósítására.
A magas rangú vendégek között feltűnt Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, aki kiemelte, hogy a megye nagyon nagy értékekkel rendelkezik. A mezőgazdaság teljes spektrumát nézve, szinte nincs olyan ágazat, amelyet ne lehetne megtalálni Csongrád megyében. Évszázados hagyományokra alapozva termelnek például paprikát, vagy éppen tenyésztenek különféle állatokat. Magyarország egyik legnagyobb tudásközpontja a megyeszékhelyen, Szegeden, számos karral bír, de külön foglalkoznak például Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági képzéssel, illetve Szegeden a mérnöki karon belül élelmiszeripari oktatással. A nagyon változatos mezőgazdasági termelést egy jól fejlett állami adminisztrációval segíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Megyeszerte a kormányablakokon keresztül nincs olyan ügy, amelyet a gazdák ne tudnának gyorsan, ütemesen elintézni. A beruházást Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott üdvözölte, bízik benne, hogy a zöldmezős beruházás nem csak új munkahelyeket teremt, hanem bővülésével magával húzza a termelési ágazatot, amely további növekedést biztosít a térség kiskereskedelmi forgalmában is.
Az ünnepséget követően David Lau Izrael askhenáz főrabbija, Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, YosefAmrani, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete és Köves Slomó az EMIH főrabbija, ünnepélyes keretek között felavatták az üzemet.
A kóser vágóhíd kiemelten állít majd elő kóser libamájat és hízott libából készült termékeket, elsősorban export célra, de természetesen a hazai keresletet is kiszolgálja – ismertette David Lau az új üzem tevékenységét. Az EXIM Bank 1.75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott a vállalat számára és a beruházás első fázisában 100 új munkahely megteremtését jelentette. A projekt kiteljesedésével pedig 260 új állás létrehozását biztosítja. A projekt második fázisában, 2018-tól a vágóhíd és a feldolgozó üzem mellé, egy úgynevezett továbbfeldolgozó termékek előállítására alkalmas részleg is épül majd. A feldolgozóban a szállító szalagok és a beérkező szállítmányok fogadására kialakított üzemrészleget elérve a főrabbi kiemelte, hogy a termelés a jelenlegi ütemezés alapján 2017. első felében indulhatott csak meg. Most a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak fel, ennek köszönhetően 15%-kal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező magyar hízottliba hazai termelése.
Jászberény után, a világon a második olyan üzem lesz a csengelei, melynek kifejezetten ez a tevékenység jelenti a fő profilját. Az üzemben a kósersági előírásokat maximálisan betartják. Az üzem elsősorban exportra termeli a kóser baromfitermékeket, ugyanakkor kielégíti az egyre növekvő hazai igényeket is, hiszen a magyar minőség kiegészül az izraeli előírásokkal.
Az üzembejárás után különleges izraeli ízekkel kedveskedtek a vendégeknek.
Szilágyi Bay Péter
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV