Kiemelt cikk
Újra időszerű a mezei pocok elleni védekezés
A mezei pocok számottevő kártétele miatt, idén is érdemes gondoskodni a rágcsálómentesítésről. Fontos, hogy a védekezés minden esetben előírásszerűen történjen, ellenkező esetben ugyanis jelentős kárt okozhat a természeti környezetben, veszélyeztetheti hazánk ragadozómadár-állományát.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a mezei pocok számottevő kártétele miatt, idén is érdemes gondoskodniuk a rágcsálómentesítésről. Fontos, hogy a védekezés minden esetben előírásszerűen történjen, ellenkező esetben ugyanis jelentős kárt okozhat a természeti környezetben, veszélyeztetheti hazánk ragadozómadár-állományát.
Bár a mezei pocok túlszaporodása (gradáció) általában 3-5 évente figyelhető meg, a csapadékszegény időjárás nagyban kedvezett a populáció megnövekedésének. Tekintve, hogy a túlnépesedett rágcsálóállomány kiemelkedő károkat okoz, egyre több gazdálkodó dönt a védekezés mellett. Az elmúlt időszakban, vélhetően éppen a mezei pocok elleni, nem kellően körültekintő védekezési munkákkal összefüggésben, megemelkedett a ragadozómadár-mérgezések száma.
A Nébih a mérgezések és egyéb környezeti károk elkerülése érdekében az alábbiakra hívja fel a gazdálkodók figyelmét:
A mezei pocok elleni védekezés akkor hatékony, ha rendszerbe foglalva, előre gondolkodva és megtervezve hajtják végre. Így nemcsak növényvédő szert (vele együtt környezeti terhelést és anyagi ráfordítást) lehet megspórolni, de kisebb lesz a kártétel is.
Előzetes óvintézkedések:
- Mielőtt a mezei pocok gradációja bekövetkezne, T alakú ülőfák (pl. egerészölyvek részére) vagy műfészkek (pl. baglyok részére) kihelyezésével lehet a természetes ellenségeket „helyzetbe hozni”, akik elvégzik a rágcsálók gyérítését. Célszerű minél nagyobb, egybefüggő területeket ellátni ülőfákkal, megakadályozandó a kártékony pockok visszatelepülését is.
- Megfelelő talajműveléssel megsemmisíthető a mezei pocok talajban készített járatrendszere, ami fizikailag gyéríti az állományt és gyakorlatilag kiszorítja a tábláról a kártevőt. A forgatás szükségessége vagy elhagyása sok vitát generált már szakmai körökben, az azonban vitathatatlan, hogy a megfelelő mélységű művelés (25-30 cm) rombolja a mezei pocok életterét.
Növényvédő szeres kezelés:
A növényvédő szeres kezelésnek akkor van létjogosultsága, ha a gradáció mégis bekövetkezik.
Magyarországon az Arvalin LR készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre. A készítményt az állat járataiba kell helyezni, majd betaposni. Ilyenkor a cink-foszfid hatóanyag gázosodik, miközben kifejti mérgező hatását.
Szükséghelyzeti engedély alapján 2019. október 1-től 2020. január 28-ig felhasználható a Pocok Tox (korábban Redentin 75 RB) néven kapható, klórfacinon hatóanyagú készítmény. Ez a véralvadásgátló szer tört kukoricára vagy egyéb gabonaszemre csöppentve, csalétek formájában használható, hasonlóan a patkányok ellen használatos háztartási irtószerekhez.
A szer megfelelő alkalmazásához, a szükséghelyzeti engedélyben foglaltak szerint, az alábbiakat kell betartani:
- Felhasználás előtt fel kell mérni a területen lévő lakott járatok számát. (Ha egy 10×10 méteres mintatéren a járatokat betapossák, mely közül másnapra legalább 1-2 járatot kibont az állat (ezek a járatok lakottak), akkor a fertőzöttség mértéke már indokolttá teszi a védekezést.)
- A csalétket a járatba kell helyezni, de nem kell betaposni! 6-10 g mennyiséget kell számolni egy járatra úgy, hogy az 1 hektárra vetített dózis ne haladja meg a 10 kg-ot. Amennyiben a felmérés alapján ez kevés, ismételt kezelést kell végezni! Kerülni kell a készítmény kiszóródását, csomóban történő megjelenését, mert úgy a mezei nyulak vagy az őzek jelentősebb mennyiséget tudnak felvenni.
- A jelenleg érvényes szükséghelyzeti engedély nem tesz lehetővé a teljes felületkezelést. Ezt a hatóság korábban is csak súlyos gradáció esetén és növényzettel teljesen fedett területen engedte meg. A zöld növények viszont – főként a keresztesvirágzatúak – K vitamint tartalmaznak, ami a klórfacinon hatóanyag ellenszere, vagyis rontja a kezelés eredményességét. Éppen ezért a késő őszi járatkezelés a leginkább eredményes technológia.
- Számítani kell arra, hogy a környező, kezeletlen területekről újra betelepedhetnek a pockok, ezért érdemes összehangoltan végezni a védekezést.
- A Pocok Tox növényvédő szeres kezelés nem alkalmazható együtt a ragadozó madarak területre csalogatásával!
- Biztosítani kell a területen élő vadak riasztását, terelő etetését, melynek érdekében a vadásztársasággal szükséges együttműködni.
A klórfacinon hatóanyag azért kapott szükséghelyzeti engedélyt, mert korábban engedélyezett növényvédő szerként jelentős mennyiségű vizsgálati eredmény áll rendelkezésre a készítmény felhasználhatóságának megítéléséhez. A klórfacinon a második generációs véralvadásgátló hatóanyagokhoz (bromadiolon, brodifakum) képest a madarakra kevésbé toxikus, azaz nem okozza az elhullásukat, továbbá a másodlagos toxicitása (mérgezett pocok elfogyasztásával okozott további mérgezés kockázata) is alacsony. Az előírt kockázatcsökkentő intézkedések betartásával elkerülhető, hogy a vadon élő emlősök vagy madarak állománya károsodjon.
Az elmúlt időszakban sajnos jelentősen megemelkedett hazánkban a brodifakum és bromadiolon (mindkettő háztartási rágcsálóirtóként használatos szer) mérgezés következtében elpusztult védett ragadozómadarak száma. A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriuma a 2019-es év folyamán 19 esetben mutatta ki e hatóanyagokat a madártetemekben. Miután a klórfacinon véralvadásgátló, patkányméreghez hasonló hatású anyag, fontos kiemelni, hogy azt és minden más, beltéri felhasználásra szánt rágcsálóirtó szert tilos felhasználni a vadon élő állatok számára megközelíthető helyeken!
A klórfacinon legális felhasználhatóságával teljesen fölöslegessé vált más hasonló, növényvédelmi tevékenységre nem engedélyezett készítmények használata, ami így nemcsak szükségtelen, de jogszerűtlen és káros is. A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy az a gazdálkodó, akit ilyen szerek felhasználásán érnek, növényvédelmi bírság kiszabására számíthat, amelynek mértéke 15 ezer Ft-tól 150 millió Ft-ig terjed, nem számítva az esetleges károkozásból adódó természetvédelmi eljárás szankcióját! Egyúttal felhívja a gazdálkodók figyelmét az okszerű növényvédelemre, valamint az előírások teljes körű betartására.
Forrás: Nébih
Képek: Baranya Megyei Kormányhivatal
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu